Üzleti tippek

A multik árnyékában

Ha beüt Magyarországon a logisztikai üzlet, abból elsősorban a multik profitálnak. A hazai kicsiknek a „kisszériás" kiegészítő szolgáltatások ígérnek szerény perspektívát.

A Magyarország területén már elkészült, illetve a közeljövőben átadni tervezett logisztikai központokról sok vita folyik, abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy a sokat emlegetett Kárpát-medencei regionális logisztikai központ szerep csak akkor valósulhat meg, ha a közlekedési infrastruktúra, illetve a Duna mint természetes vízi út kínálta csomópontokra épülnek olyan állami támogatással létsülő nagyméretű és komplex logisztikai központok, melyek kisugárzása egész térségeket érinthet. A méretek és a komplexitás azért fontos, mert ma már a nemzetközi versenyképességhez korántsem elegendő a hagyományos tranzit szerep, illetve az ezt kiegészítő klasszikus logisztikai szolgáltatáscsomag. Ahogy Gelei Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének vezetője fogalmaz: az ország csak abban az esetben lesz képes a régió logisztikai szolgáltató központjává válni, ha a piacán működő – tágan értelmezett – logisztikai szolgáltató vállalatok olyan színvonalú megoldásokat nyújtanak vevőik számára, melyek szavatolják, hogy e szolgáltatásokat a lehető legtöbb megrendelőnek Magyarországon legyen érdeke igénybe venni.

Arra azonban készülni kell, hogy ezeket a szolgáltatásokat elsősorban a multinacionális cégek képesek nyújtani. Pontosabban, ha az ország kívánatos logisztikai célpont lesz, akkor szükségképpen nő a multik szerepe, míg ennek hiányában a hazai cégeknek sem lesz sok keresnivalójuk, hiszen az esetlegesen valamelyik szomszédos országban megtelepülő nagy cégek az itteni feladatokat is átveszik – csupán az elosztó központ lesz másutt.

Bajban a vámügyintézők

Szolgáltatáscsomag manapság


A hagyományosnak tekintett kiszolgálási színvonalelemek – mint a rövid határidő, az ígért határidő pontos betartása, továbbá a sérülésmentes és a mennyiségi elvárásoknak megfelelő szállítás is – az úgynevezett képesítő elvárások, kritériumok körébe tolódtak. Ezek nélkül elképzelhetetlen logisztikai szolgáltatás, ugyanakkor ezek puszta megléte már régen nem elég a versenyképességhez. A vevők által elvárt logisztikai szolgáltatáscsomag az elmúlt időszakban olyan elemekkel bővült, mint a rugalmas alkalmazkodás a változó vevői igényekhez, az áruáramlás követése és az ezzel kapcsolatos információszolgáltatás. Aztán a készletgazdálkodási tevékenységek átvállalása a megrendelőtől, továbbá a megrendelő által meghatározott értéknövelő tevékenységek elvégzése, amilyen a kiszerelés, a csomagolás, a címkézés. Ráadásul nem elegendő ezek valamelyikét professzionális színvonalon és versenyképes áron elvégezni, hanem kifejezetten a vevők igényeinek sokdimenziós kielégítése a szakmai norma.

A kiépülő logisztikai szolgáltató központok komoly térségi várakozásokat keltenek. Az optimisták táborát erősíti Urbán Lajos, az Innohíd Debrecen–Nyíregyháza Innovációs Rt. igazgatóságának tagja. Mint mondja: példaértékű a nyíregyházi központ, melynek kivitelezésében jórészt megyei cégek vettek részt, s a betelepült nagy szállítmányozók beszállítói között is megtalálhatóak a helyi vállalatok. Úgy véli, a logisztikai központ fejlődése az egész térséget magával ragadhatja.

Ezzel szemben Köteles Gyula, a nyíregyházi Momentán Vámügynökség munkatársa úgy vélekedik, hogy a kisebb cégeknek hosszabb távon gyakorlatilag semmi esélyük sem lesz talpon maradni. Annál is kevésbé, mert például a vámügyintézés területén, ami azon logisztikai tevékenységek közé tartozik, ahol a „kicsik” – legalábbis eddig – még viszonylag jó eséllyel versenyezhettek, teljesen új helyzetet teremtenek az áfaváltozások, melyek az évi 10 milliárd forintnál kisebb forgalmú külkereskedelmi cégeknek az azonnali befizetést írják elő. Ezek nyomán ugyanis – vélekedett – érdemesebb lesz Szlovákiában, Szlovéniában vagy épp Hamburgban vámolni, mert ott nem kell azonnal befizetni az áfát. Ez a körülmény pedig egyértelműen a multiknak kedvez, hiszen a nagy cégek részben a forgalmuk révén, részben leányvállalataik segítségével ki tudják kerülni a szigorítást.

Dobra veszélyes versenytárs

Agrárlogisztikai próbálkozások

Az alacsony magyarországi belsőpiaci gabonaárak elszakadása az EU intervenciós áraitól, illetve a tavalyi termésfelesleg, s az ezekből fakadó, akár egy évig is terjedő, ma gyakorlatilag kielégíthetetlen tárolási igény irányította rá a figyelmet arra a körülményre, hogy a hazai agrártermelők egyharmadának gyakorlatilag semmilyen tárolókapacitása sincs, miközben a téesz-melléküzemágakból alakult kft.-k és egyéb társas vállalkozások által a rendszerváltás viharaitól megmentett tárolók korszerűtlenek. Herdovics Mihály agrárkutató szerint a probléma megoldását az szolgálná, ha elsősorban a Duna mentén, kamionterminálokkal felszerelt és kikötői-vasúti kapcsolatokkal megerősített nagyméretű, akár térségi elosztásra is alkalmas, valóban mérethatékony gabonatárolókat építenének. Ehhez képest ma jobbára versenyképtelen kistárolókat építenek a gabonatermelők, kihasználva az állami támogatás előnyeit. Ahogy Maácz Miklós, az FVM főosztályvezetője elmondta, a támogatás felső határa 90 millió forint, s legfeljebb a beruházás 45 százalékát fedezheti az állami pénz, ezért ma körülbelül 200 millió forintos beruházást igénylő tárolók épülnek. Ezek semmiképpen sem válhatnak versenyképes raktár- és elosztóbázisokká.

Szintén a verseny éleződésére és a multik előretörésére számít az ország logisztikai szerepének erősödése esetén Gelei Andrea. Erre utal az is – mondta –, hogy Záhony ukrán oldalán már komoly beruházásokba kezdtek a francia cégek.

S hát arról sem szabad elfeledkezni, hogy történelmi okokból az Oroszországból induló széles nyomtávú vasút nem ér véget az ukrán határon, hanem egy szakasza benyúlik Szlovákiába. Így Dobra, ahol vasúti csomópont és elhagyott, hajdan szovjet katonai repülőtér is található, külföldi tőkebefektetés esetén komoly versenytársa lehet a kelet-magyarországi logisztikai központoknak.

De a szigorú minőségi követelmények, s a mérethatékonyság szempontjai miatt azt sem tartja valószínűnek Gelei Andrea, hogy a például szállítmányozás területén középtávon általánossá válhatna a versenyképes kiscégek talpon maradása.

Kiegészítő szolgáltatások

Az állami támogatással létesülő logisztikai központok mégis kínálnak lehetőséget a kisebb cégeknek. Mint azt Gelei Andrea mondta, éppen a komplexitás miatt számos olyan kiegészítő szolgáltatásra lesz szükség, amelynek kis méretei a betelepülő multiknak nem ígérnek nagy hasznot, ellenben feltétlenül szükségesek a központ működéséhez. Ilyen terület lehet a vámügyintézés, az informatikai szolgáltatás, az oktatásszervezés, a konferencia-üzletág, vagy épp az ott dolgozók étkeztetése.

Ez a helyi kis cégeknek nyújthat szerény kibontakozási lehetőséget a multik árnyékában. Annál is inkább, mert helyismeretüket, kistérségi kapcsolataikat, nem utolsósorban a méretükben rejlő rugalmasságukat éppen ezeken a területeken tudnák kamatoztatni. Igaz, ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az ország „megcsípje” a térségi elosztó központ szerepét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.