Az ideális befektető biztonságra törekszik, de vágyik a magas hozamra, továbbá szívesen csökkentené a kockázatát azzal, hogy párhuzamosan többféle megtakarítási formában helyezi el a pénzét. A piacon újnak számító, mindössze egy-két éve kínált garantált (más néven származékos) befektetési alapokat éppen ezeknek az igényeknek megfelelően találták ki. Az ötlet lényege, hogy az ügyfél pénzének jó részét, akár 75–80 százalékát betéti konstrukcióban helyezik el. E rész fialtatása révén az alapkezelő szavatolni tudja, hogy a befektető bizonyos szolid hozammal megnövelve kapja vissza tőkéjét.
Az idén kibocsátott ilyen alapok közül például a K&H Fix Plusz 8 elnevezésű alap a 3 éves futamidő egészére (tehát nem évente!) 15 százalékos biztos hozamot ígér, a K&H Hozamfa nevű 15,8 százalékot. Az OTP Alapkezelő OTP Alfa alapjánál ugyanez a mérték 7, az OTP Prizma fantázianevű alapnál pedig 6 százalék (utóbbiak futamideje 32 hónap), a Budapest Alapkezelő korábbi 2 éves alapjánál 5 százalék. Akadnak olyan alapok is – így a HVB-csoporttag CA IB Alapkezelő CA Szivárvány nevű konstrukciója, iletve a CIB Tőkegarantált alap – amely egyáltalán nem szavatol hozamot, csak a tőke visszafizetését. E típust ezért hívják tőke-, nem pedig hozamgarantált alapnak.
…és a ráadás
Az első látásra akár soványnak is mondható garancia, a biztos haszon azonban csak „belépő” a további elérhető nyereséghez. Az ügyfél pénzének betétben le nem kötött hányadát ugyanis az alapkezelők kockázatos, de siker esetén nagy megtérülést ígérő részvénybefektetésekben helyezik el.
Mégpedig egyszerre többfélében is: az OTP Prizma például a budapesti tőzsde részvényindexe (BUX), a legfontosabb nyugat-európai részvényeket tömörítő index (EuroStoxx 50), illetve az arany árfolyamalakulása alapján fizet, mégpedig úgy, hogy a legjobban teljesítő befektetést 45, a másodikat 35, az utolsót pedig 20 százalékos súllyal írja jóvá az elszámoláskor (hasonló súlyozásos rendszer van a CA Szivárványnál is). Más alapok például az euró és a dollár egymáshoz viszonyított árfolyamához, a japán (Nikkei 225) vagy amerikai tőzsdeindexekhez (S&P 500), sőt (a CIB) részben egyenesen a világ egyik legnagyobb árutőzsdei indexének (DJ-AIG) alakulásához szabják a hozamot. E teljesítményt az alapkezelők a partnereikkel az e részvénykosarakra kötött opciós szerződésekkel tudják elérni.
A maximális nyereség így jóval nagyobb lehet, még úgy is, hogy teljesülése esetén egy kis részt (jellemzően 5–20 százalékot) az alapkezelő „lecsíp” a költségekre. Az ügyfélnél maradó úgynevezett részesedési ráta így is jelentős: a K&H Fix Plusz 8-nál például maximuma évi 23,3, a Hozamfánál 11,8 százalék lehet (ebbe persze beszámít a bankbetéti hozam). Az OTP Alfa úttörő módon évente fizet hozamot: az első év végén fix 7, a következő kettő végén maximum 20-20 százalékot. Az OTP Prizmánál és a CIB Tőkegarantált Alapnál nincs is hozamplafon: a határ a csillagos ég.
Kiszállni nem célszerű
A garantált alap középtávú és közepes kockázatú befektetésnek számít, mert a zárt végű konstrukciók a jegyzés után nem adhatók-vehetők szabadon, mivel alig van rájuk kereslet. A már meglévő alapokat kibocsátásuk után ugyan kötelező bevezetni a tőzsdére, de kétséges, hogy ott milyen árfolyamot érnek el. Az egyetlen kivétel eleddig az OTP Prizma, amely nyílt végű alapként bármikor az aktuális forgalmazási árfolyamon adható és vehető a forgalmazó OTP Banknál.
A garantált alapoknál az ügyfélnek nem kell sok pénzt kockáztatnia, hiszen a jellemzően 10 ezer forint (esetenként 1 forint) névértékű befektetési jegyekből általában minden alapkezelőnél 50–200 ezer forintnál húzzák meg a minimális jegyzési limitet. Ha mégis hirtelen van szükség a befektetett pénzre, az alapkezelők anyabankjai a befektetési jegyek fedezete mellett lombardhitelt nyújtanak.
A befektetni szándékozók azonban nem maradtak le semmiről: a konstrukciók növekvő népszerűségének köszönhetően a jövőben újfajta garantált alapok is indulnak – ígérte az Üzlet&Siker kérdésére válaszolva Simon Péter, az OTP Alapkezelő üzletfejlesztési menedzsere. A rivális K&H két vadonatúj alapja, a Hozamfa 2. és az Euró Fix 5. május 27-éig jegyezhető.
Kamat, adó nélkül
Egy kis számtan
1. Az ügyfél 200 ezer forint névértékű K&H Fix Plusz 8 befektetési jegyet vesz. Ha a befektetés összetett indexe csak 5 százalékot nő a futamidő alatt (vagyis a garantált kamat alatti értéket), akkor a garantált kamatot fizetik ki neki, lejáratkor így a tőkével együtt 230 ezer forintot kap. Ha az összetett index 70 százalékkal nő, e bővülés 70 százalékát kapja meg (ennyi ennél az alapnál a részesedési rátája), így lejáratkor 298 ezer forinttal gazdagodik.
2. Az ügyfél 1000 dollár névértékű K&H Dollár Fix 4 befektetési jegyet vesz 185 forint középárfolyamon. E mellé 7 százalékkal magasabb (tehát 197,95 forint/dolláros), úgynevezett feltételes átváltási árfolyamot is számítanak. Ha lejáratkor a forint árfolyama a feltételes átváltási árfolyammal összevetve gyengébb a dollárhoz képest, az ügyfelet dollárban fizetik ki. Ekkor tőkével együtt 1040 dollárt kap, ami 4 százalékos éves kamatot jelent. Ha lejáratkor a forint árfolyama a feltételes átváltási árfolyammal összevetve erősebb a dollárhoz képest, például 220 forint, az ügyfelet forintban fizetik ki. Ekkor 205 868 forintot kap, ami az indulási forintértékhez (185 ezer forint) képest 11,3 százalék éves forintkamatot jelent.
Az alapokba befektetett pénz hozama ráadásul kamatjellegű jövedelemnek számít, ennek adókulcsa jelenleg 0 százalék. Ami az ügyfél költségeit illeti: a zárt végű alapok jegyzése és hozamának kifizetése ingyenes, csak az értékpapírszámla vezetésének költségét kell fizetni (ez forgalmazónként különböző, akár ingyenes is lehet). Az egyetlen nyílt végű garantált alapnál, az OTP Prizmánál a befektetési jegyek vételéért és eladásáért is 6-6 ezreléknyi díjat kell fizetni – előbbinél minimum ezer, utóbbinál legalább 2 ezer forintot.
