Üzleti tippek

Pályázatok: a kötelező plusz

admin
admin

2005. 02. 03. 00:00

A technológia-intenzív iparágak képviselőinek érdeklődése kimagaslik a központi pályázati forrásokért való versenyfutásban. Részvételük a pályázói oldal mellett a beszállítói körben is számottevő.

A támogatás, melyre a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) keretei között pályázhatnak magyarországi vállalkozások 2004 és 2006 között, 154 milliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki. A felhasználást az EU is ellenőrzi, miután 70 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap a pénzek forrása. Mivel a támogatás egyben a gazdasági szerkezetet formáló eszköz is, a programok között hiába is keresgél az, akinek az Európa Tervvel, az ország hosszabb távú stratégiájával nem összeegyeztethető elképzelései vannak tevékenységét illetően.

A program abban a tekintetben nem módosít a gazdasági szerkezeten, hogy az információáramlást jól kihasználó vállalatok, és az infrastrukturálisan előnyösebb régiók pályázói eleve jobb esélyekkel indulhatnak a forrásokért. Ezen módosítani nem is célja a GVOP-nak, hiszen régiós különbségek elsimítására, humánerő-fejlesztésre, agrár- és vidékfeljesztésre a Nemzeti Fejlesztési Terv egyéb operatív programjai szolgálnak, ugyancsak jelentős forrásokat felvonultatva.

A 2004-től 2006-ig tartó GVOP-s ciklus főbb prioritásai: a beruházások ösztönzése, a kkv-szektor fejlesztése, a kutatás-fejlesztés fellendítése és az információs társadalom kiépítése. Átfogó célként megfogalmazódott továbbá a termelékenység növelése, a GDP növelése, és 20 ezer munkahely megteremtése.

Tanulságok

Üres kasszával nem lehet


Legyen bármilyen bőkezű is a GVOP program, az EU-ban kötelező, és itthon is egyre inkább megszokott önrészvállalás alapvetően behatárolja a pályázásra esélyesek körét. A pénzügyi mutatóikat tekintve kielégítő állapotú, nyereséges kkv-k azonban élhetnek az MFB konstrukciójával, mely közvetlenül GVOP projektek önrészének 50 százalékos kiegészítésére nyújt 5 és 250 millió forint közötti hitelt, maximum 15 évre, 3 havi EURIBOR +4,5 százalékos éves maximum kamatra.

A GVOP-t felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004-et értékelő beszámolójából kitűnik, hogy az érdeklődés egyöntetűen óriási minden pályázati témára, ám a pályázatbeadási kedv és sikerességi ráta tanulságos tapasztalatokkal szolgál. A 2004 folyamán beadott közel 9000 pályázatból mintegy 3600 nyert támogatást, a többi esetében korántsem az elégtelen források, hanem a pályázati terv megalapozottsága, a formai kritériumok, a pályázati célnak való megfelelés és az önerő szavatolásának nehézségei hagytak kívánnivalót maguk után (lásd keretes írásunkat!).

Az irányító hatóság egyébként erőfeszítéseket tesz azért, hogy ez az arány javuljon, és se a pályázat beadói, se a pályázat bírálói ne végezzenek felesleges munkát. Jellemző ugyanakkor az is, hogy az időszakos határidők előtti utolsó pillanatokra hagyják a pályázók a pályaművek beadását. A beadások hullámzásához hozzájárulnak a menet közben történő esetleges módosítások a kiírásokban, illetve a szabályozási környezetben is. A közbeszerzési törvény akadályozta például a pályázási kedvet a beruházásösztönzés pályázati prioritásnál, ennek év végi módosítása után ugrásszerűen nőtt a pályázási kedv a minisztériumi beszámoló szerint.

Akadtak azonban olyan területek is, ahol a forrást valóban jelentősen meghaladta a benyújtott pályázatok mennyisége, így – noha a forrás nem merül ki – a pályázatot felfüggesztik a kiértékelés idejére. Már 2004 augusztusában felfüggesztették a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését célzó GVOP-2004-2.1.1-es pályázati felhívást. Ugyancsak idő előtt függesztették fel az Információs társadalom prioritási fejezeten belül az elektronikus közigazgatás fejlesztésének 4.3.1-es témakörét. A K+F fellendítésére szóló pályázati kiírásoknál a 3 éves keretet 2004 folyamán már 75 százalékban kiosztották. A GVOP egészét tekintve azonban a támogatások lekötése időarányosan teljesült: a teljes keret 31 százaléka, azaz mintegy 50 milliárd forint felett ítélkeztek 2004 folyamán.

Elefántháton

Nem csak pályázóként lehet azonban a GVOP források előnyeiből részesülni. Kevésbé közismert jellemzője a GVOP-nak, hogy a magánvállalkozások mellett az állami résztvevők ugyanúgy pályázói oldalon folyamodnak forrásért. Éppen az említett 4.3.1-es pályázat nyertesein végigtekintve állapíthatjuk meg, hogy a 100 és 500 millió forint közötti támogatásban részesülő pályázók egytől egyig települési önkormányzatok.

A 4.2.2-es pályázat legfőbb nyertese pedig maga az APEH, mely 500 millió forintot kap a kkv-kat célzó elektronikus szolgáltatásainak fejlesztésére. A pályaművek mögött nyilvánvalóan IT beszállítók, rendszerszervezők és tanácsadók tucatjai állnak. Így nem csoda, ha számos informatikai cég az értékesítési politikáját proaktívan hozzászabta a GVOP kiírásaihoz, és külön pályázati referensekkel, célzottan keresi ügyfeleit.

Finomhangolás

Már 2004 során is élt a minisztérium az időközi módosítások lehetőségével, de a január végére várható éves pályázati programban további könnyítések vagy éppen hangsúlyeltolódások várhatóak. A digitális tartalmak fejlesztésével indulni szándékozók például életszerűbb kiírásra, míg a proaktív beruházás-ösztönzési tanácsadás területén érdekeltek működési költségeik nehezebb elszámolhatóságára számíthatnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.