Üzleti tippek

Hogyan növekedjünk?

admin
admin

2004. 11. 04. 00:00

Évente 200 millió forint veszteséget okoz az országnak az elpazarolt munkaidő.

A szervezetfejlesztési tanácsadók szolgáltatásait ma még alig veszik igénybe a kkv-k. A jelenleginél jobban ki kellene használniuk ezt a lehetőséget, mivel a hazai termelékenység – legalábbis a Czipin&Proudfoot Consulting idei felmérése szerint –, bár évek óta kismértékben ugyan, de folyamatosan növekszik, még mindig jelentősen, 26 százalékkal marad el az optimális szinttől. A felmérés készítői szerint Magyarországon 2004-ben 104 munkanap megy veszendőbe alkalmazottanként a nagyvállalatoknál. Az esetek többségében nem a munkavállaló felelős az improduktívan töltött munkaidőért: a munkaszervezési hiányosságok jóval többször okolhatóak a termelékenység stagnálásáért, mint a lustaság. Sok esetben a vezetők ugyan felismerik, hogy valaki hibázik, de általában úgy vélik, valaki más okolható a hatékonyság romlásáért. Ha elfogadjuk, hogy a felmérés reprezentálja a teljes magyar gazdaságot, akkor évente 2000 milliárd forint veszteséget okoz az országnak az elpazarolt munkaidő.

Megfoghatatlan ez a szolgáltatás

A szervezetfejlesztés eredménye:

– a vállalkozás belső felépítése, az üzleti folyamatok átláthatóbbá válnak,
– a működés zökkenőmentesebb lesz,
– a feladatok tervezhetőek, a teljesítmények követhetőek lesznek,
– a munkaerő felhasználása ésszerűbb és hatékonyabb lesz,
– a cég verseny- és piacképesebbé válik.

Tapasztalataink szerint annak, hogy a kis- és középvállalkozások alig veszik igénybe a szervezetfejlesztési tanácsadást, egyik legfőbb oka az, hogy számukra ez túl megfoghatatlan, ezek a cégek az üzletmenetükre közvetlenebbül ható megoldásokat kedvelik. Mivel kevesebb forrással rendelkeznek, előnyben részesítik a rövid távon remélhető közvetlen üzleti hasznot, a hosszabb idő alatt megtérülő befektetésekkel szemben – mondja Vécsey Zoltán, az IQ ConsultinG Kft. igazgatója. Az esetek többségében a tanácsadó cégeknek alig vannak ügyfeleik e vállalati szektorból, kevés a kifejezetten a kkv-k igényeire szabott szolgáltatás is, pedig a hazai vállalkozások meghatározó részét adják. A tulajdonosokat – akik sokszor egyben menedzserei is a cégnek – elriasztja a rájuk váró átalakítás intenzitása, az ezzel járó kiadások nagysága és a várható személyi konfliktusok ereje. – A megkezdett szervezetfejlesztési tárgyalások alig egyharmada vezet szerződéskötéshez – teszi hozzá az igazgató.

A kkv-k döntését gyakran nehezíti a fogalomzavar is. Többségük hallott már változás-, válság-, és folyamatmenedzsmentről, különféle hatékonyságjavító és csapatépítő tréningekről, azt azonban kevesen tudják, hogy a sokféle megközelítés konkrétan mit is takar. Leegyszerűsítve kétféle szemléletet közvetítenek: az egyik az emberek készségeinek képességeinek javításával és fejlesztésével kívánja a szervezeti teljesítményt növelni (tréning cégek), a másik a szervezetek értékteremtő folyamataira koncentrál, és ezek „kiigazításával” teremti meg az üzleti siker lehetőségét (vezetési tanácsadók).

A felső vezetés irányít

Az azonban mindkét megközelítésnél fontos, hogy a sikeres átalakulást mindig a felső vezetés kezdeményezi és irányítja. A tanácsadók csak ajánlásokat és objektív állapotfelmérést adnak: mik a szervezet erősségei, gyengeségei, milyen lehetőségeket, illetve veszélyeket rejt a környezet és ha igény van rá, felmérik azt is, hogy hol vannak megtakarítható, vagy hatékonyabban is felhasználható források.
Előfordul, hogy a cégek csak ezt a részét kérik a szolgáltatásnak, de az esetek többségében az a jellemző, hogy a végrehajtásnál – azaz az ajánlott újítások bevezetésénél – is igénylik a tanácsadók közreműködését. Jó esetben sikerül a változásokat úgy bevezetni, kommunikálni, hogy azokat a szervezet tagjai is értsék és elfogadják. Ellenkező esetben azonban az egész kezdeményezés zátonyra futhat a dolgozók nyílt – vagy sokszor rejtett – ellenállása miatt, s minden visszarendeződhet az eredeti állapotba.

A piacon lévő tanácsadó cégek között ritka, hogy mindkét szemléletet felvállalva előzetes igényfelmérés, a cég működésének átvilágítása után irányítsák egyik, vagy másik üzletághoz az ügyfeleket. Általában csak az egyik megoldás szerepel kínálatukban. A különböző minőségbiztosítási szabványok – ISO, Business Excellence – bevezetése a szervezet fejlesztését elősegítő eszköznek számít, mivel többnyire hatással vannak a munkafolyamatokra is. Akad kifejezetten ilyen jellegű is: az Investors in People Standard alapvetése például az, hogy a munkatársak képzettségének, tudásának tervszerű és folyamatos fejlesztése révén hatékonyabbá válik maga a szervezet is. A folytonos fejlesztés iránti elkötelezettség azonban nem elég: a vezetőknek a jövőre vonatkozó világos elképzelésekkel, stratégiával kell rendelkezniük, ehhez kell hozzárendelniük és megtervezniük az alkalmazottak képzését, hogy az általuk megszerzett tudás a szervezet céljait szolgálja. Minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy tudása révén hogyan és mennyivel járul hozzá a vállalat céljaihoz, mivel így jobban értik, mi a feladatuk munkakörükben és motiváltabbak is.

A standard kizárólag a vállalati HR eredményeit, hatásait kutatja, és nem avatkozik bele a mindennapi HR tevékenységbe. Ezért kellően rugalmas ahhoz, hogy a négy alapelv – az elkötelezettség, tervezés, megvalósítás és értékelés – folyamatos figyelembevétele mellett használható keretrendszerként segítse a legkülönbözőbb méretű és típusú szervezeteket. A rendszer felépítése egyszerű: a négy alapelv alkalmazását tizenkét, nem számszerű mutató segítségével értékelik. A mutatókra összesen 33 féle bizonyítékot kell szolgáltatnia a szervezetnek. A munkatársak és a vezetők véleményét egyaránt kikérik az eljárás során. Már hazánkban is megszerezhető a IIP-minősítés, a tqmi Kft. Hungary közreműködésével. Az első cég, amely már e standard szerint működik a Pannon GSM.

Csak bajban kérnek segítséget

A kkv-k általában termék- és termelésközpontúak: vagyis nem a piac igényeihez igazítják termelésüket, kínálatukat, hanem a már meglévő és adott esetben kiváló terméküknek keresnek piacot – mondja Vécsey Zoltán. A nagyobb cégek esetében ez fordítva van: a gondosan felmért piachoz igazítják a termelést, s ehhez pedig a vállalkozás belső struktúráját. Elmondása szerint a kis- és középvállalkozások általában akkor nyitottak az önvizsgálatra, ha már bajban vannak – ekkor viszont már nem biztos, hogy ha el is fogadnák a szervezetfejlesztési tanácsadók ajánlásait, egyáltalán meg tudják-e fizetni. A tanácsadó cégek ilyenkor, ha életrevalónak látják a céget, általában engednek áraikból. A szolgáltatás díja igen változó lehet, sok minden befolyásolja.

Növekedési problémák

A szervezetfejlesztési tanácsadás díját meghatározza:

– a cég állapota: az, hogy mekkora, és milyen jellegű változás szükséges a hatékonyság javulásához, a vállalkozás megerősödéséhez,
– az, hogy tanácsadásról vagy tréningről, vagy ezek kombinációjáról van szó,
– az, hogy hány és milyen felkészültségű tanácsadó szükséges az átalakítás levezényléséhez, és hogy hány napig veszik igénybe őket,
– nem a napidíj alapú számlázás a jellemző, inkább a fix költségvetésű projektek az elterjedtek.

A kkv-k életének egy jellemzően kritikus időszaka, amikor a vállalkozás fejlődése megköveteli, hogy a tulajdonos-cégvezető eldöntse: tud-e olyan objektív lenni a napi ügyvitel során, hogy ne lassuljon le a növekedés, és „ne álljon útjában” a fejlődésnek. Vagy pedig adja át az operatív tevékenységet másnak, és a jövőben már csak „tulajdonos legyen”, aki a tulajdont érintő döntésekkel foglalkozik. Az is tipikus növekedési probléma, hogy bár a kkv-k tökéletesen tisztában vannak saját üzletük követelményeivel, csak ritkán döntenek a teljes üzleti környezet hatáselemzése után, pedig a vezetőknek fontos tisztában lenniük azzal, mire kell folyamatosan figyelni, és mi az, amire nem érdemes. Meg kell tanítani a szervezeteket a folyamatos alkalmazkodásra, a változások elfogadására. – Általában azt tanácsoljuk a hozzánk fordulóknak, hogy kezdetnek ne teljes átalakításra gondoljanak, néha a fokozatos változtatások sokkal célravezetőbbek – mondja Vécsey Zoltán. A kkv-k számára jelenleg a legnagyobb kihívás az uniós belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, ottani versenyképességük fokozása. Az IQ ConsultinG olyan, kifejezetten a kkv-k számára kifejlesztett terméket kínál, mely segítségével tíz nap alatt felmérhető egy cég versenyképessége – erősségei és gyengeségei – uniós viszonyok között, emellett hasonló piaci szegmensben mozgó versenytársaikkal is összemérhetik saját eredményeiket.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.