Üzleti tippek

Aktív feldolgozás: alakuló joggyakorlat

admin
admin

2004. 11. 04. 00:00

Az aktív feldolgozásra vonatkozó uniós előírások többsége hasonlít a korábbi magyar vámtörvény előírásaira, az eltérésekre azonban figyelni kell.

Az új joggyakorlat kialakítása még sok időt igényel – hangsúlyozza írásában dr. Hinka Mónika, a System Controll Vámügynökség vámszakértője, aki részletesen ismerteti az aktív feldolgozás szabályait. Az aktív feldolgozás során az Európai Unión kívüli országokból beszerzett alapanyagokat és termékeket a feldolgozást követően az Unión kívülre – 3. országba – kiszállítják. Az európai uniós vámjogszabályok az aktív feldolgozás két formáját ismerik: egyrészt a vámfelfüggesztéses eljárást, amikor is a végtermékek kivitele után elszámolnak a vámkezelt árukkal, másrészt a vámvisszatérítéses eljárást, amikor pedig az elszámolással együtt a befizetett vámot is visszatérítik.

Az uniós csatlakozás előtt a Magyarországon hatályban lévő rendelkezések az aktív feldolgozásnak a vámfelfüggesztéses formáját csak akkor engedték alkalmazni a gazdálkodóknak, ha a tevékenységüket bérmunkaszerződés keretében végezték, vagy ha a feldolgozás magánvámraktárban történt. Ezzel szemben az uniós előírások lehetővé teszik más esetekben is e jogintézmény alkalmazását, feltételül csupán a végtermék újrakiviteli szándékát jelölik meg.

Feldolgozási művelet

Engedélyek fajtái:

1. Általános engedély: egyetlen eljárást tesz lehetővé egyetlen tagállamban.
2. Több eljárásra vonatkozó engedély: egyazon engedélyes számára több vámeljárás igénybevételét teszi lehetővé.
3. Egyedi engedély: birtokosa az engedélyezett tevékenységet kettő vagy több tagállamban is végezheti. Az engedélyt az érintett országok hozzájárulásával adja ki a magyar vámhatóság.
4. Folyamatos engedély: ezt egy áruk feldolgozására vonatkozó korábban kiadott engedély folytatásaként adják ki. (Az egyik gazdálkodó által előállított végterméket egy másik gazdálkodó alapanyagként használja fel.)

A Vámkódex pontosan meghatározza azokat a gyártástechnológiai folyamatokat, amelyeket feldolgozási műveletnek tekint. Ezek közé tartozik az áru megmunkálása, feldolgozása, illetve javítása. Ugyancsak feldolgozási művelet az olyan tevékenység, amelynek során a felhasznált alapanyag a végtermékbe nem épül be, de e nélkül a végtermék nem lenne előállítható vagy az a gyártási folyamatot megkönnyíti. Kivételnek számít a szükséges mennyiségen felüli üzemanyag és energiaforrás, kenőolaj, illetve berendezések, szerszámok. Ezek aktív feldolgozásban nem vámkezelhetők.

Az aktív feldolgozás annak helye szerint illetékes vámhivatal engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelmeket a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályiról szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon lehet előterjeszteni. Az engedély egyszerűsített engedélyezési eljárással is megszerezhető. A vámhivatal az engedélyt annak hatályba lépésének napjától számított 3 évig adja meg, amelytől indokolt esetben eltérhet. Bizonyos mezőgazdasági termékek esetében az engedély érvényessége nem haladhatja meg a 6 hónapot, míg tej és tejtermékek esetén maximum 3 hónap lehet.

Az eljárás lefolytatása

A hatóság állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a vámkezelt vámáru vámjogi sorsa rendezhető (visszaviteli határidő). Bizonyos termékek esetében bizottsági rendelet határozza meg a vámeljárás lezárásának végső határidejét: így például tej és tejtermékek esetén 4 hónap, az 1. árucsoportba tartozó állatok vágása esetén 2 hónap, bizonyos állatok hizlalása esetén 3 hónap, más állatoknál 6 hónap, húsfeldolgozás esetén 6 hónap, – egymást követő feldolgozási műveletek esetén a határidők kérelemre meghosszabbíthatók, de a teljes határidő nem haladhatja meg a 12 hónapot.

A vámkezelt áru vámjogi sorsa többféleképpen rendezhető. Aktív feldolgozás esetén elsősorban a termékek exportálásával, de nem kizárt a behozott áru változatlan formában történő kiszállítása (reexportálása), vagy bármely más vámeljárás alá vonása. Ugyanakkor lehetőség van az aktív feldolgozásban vámkezelt áruval más módon is elszámolni: így kezdeményezhető az áru megsemmisítése, az államkincstár részére való felajánlása is. Kivitelnek vagy újrakivitelnek kell tekinteni azt az esetet, amikor a gyártás során keletkezett melléktermékek vámfelügyelet melletti megsemmisítése a környezetvédelmi előírások szerint nem lehetséges.

Elszámolás a vámkezelt árukkal

Az aktív feldolgozásban vámkezelt árukkal való elszámolásokat felfüggesztő eljárás esetén a visszaviteli határidő lejártát követő 30 napon belül, vámvisszatérítéses eljárás esetén pedig a visszaviteli határidő lejáratát követő 6 hónapon belül kell kezdeményezni a tevékenységet felügyelő vámhivatalnál. A vámhivatal az elszámolási határidőt meghosszabbíthatja. A vámhivatal az eljárás befejezésekor elszámolási okmányt állít ki.

A bizottsági rendelet 520. cikke az aktív feldolgozás vámeljárás lezárásáról úgy rendelkezik, hogy ha az aktív feldolgozásba vételt több vámáru-nyilatkozaton jelentették be, akkor a feldolgozás mindig a legkorábban vámkezelt importált terméken történt. Ez az eljárás azonban nem vezethet indokolatlan importvám-kedvezményhez. A jogosult kérheti a vámeljárás lezárását pontosan meghatározott importált áruk vonatkozásában is.

Az uniós jogszabályok is lehetővé teszik az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruk tovább feldolgozásra történő kiszállítását a közösség területéről. Ennek az a feltétele, hogy a passzív feldolgozásra vonatkozó rendelkezéseket betartsák.

Különös szabályok

Vám-visszatérítéses aktív feldolgozás alá csak azokat a nem közösségi árukat lehet vonni, amelyeket import vámfizetési kötelezettség terhel. Nem lehet ezt a vámeljárást alkalmazni a azokra az importárukra: amelyek mennyiségi korlátozás alá esnek, vagy amelyekre kontingensek keretén belül tarifális intézkedések alkalmazhatók. Ugyancsak kizárják a jogszabályok ezen vámeljárás használatát a közösségi agrárpolitika hatálya alá tartozó termékeknél, amelyek behozatalához vagy kiviteléhez engedély szükséges, és azon importáruknál is, amelyeknél a végtermékre export-visszatérítést állapítottak meg.

A jogszabály a behozatali vám visszafizetését nemcsak akkor teszi lehetővé, ha a végterméket vagy a változatlan állapotú árut a gazdálkodó exportálta, hanem akkor is, ha későbbi újrakivitel szándékával pl. vámraktározási, ideiglenes behozatali, újabb aktív feldolgozási eljárás alá vonták, illetve a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beszállították.

Egyértelműen rögzíti a jogalkotó, hogy ezekben az esetekben a vámjogi sors kijelölése szempontjából a végtermékeket, illetve a változatlan állapotú árukat nem közösségi árunak kell tekinteni. Ha ezeket az árukat mégis szabad forgalomba kívánják helyezni, a vámtartozás összegének a visszafizetett behozatali vámok összegét kell tekinteni.

Vámfizetési kötelezettség keletkezése

Az uniós rendelkezések szerint vámtartozás esetén a tartozás összegét az import árunak az aktív feldolgozási eljárás alá vonáskor alkalmazandó előírások szerint kell meghatározni. Kedvezményes vámtételt is lehet alkalmazni, ha annak feltételei fennállnak.

Bizonyos esetekben az uniós szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy nem az importált alapanyag, hanem a végtermék szabad forgalomba helyezésével történjen meg az elszámolás. Ilyen eset lehet, ha az ügylet a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá is tartozhatna, a végtermék különleges felhasználási célja alapján tarifális vámkedvezményben részesülhetne, illetve ha a bizottsági rendelet szerint vámmentesség illetné meg.

Az uniós szabályok feljogosítják az engedélyező hatóságot arra, hogy a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat vámáru-nyilatkozat benyújtása nélkül is szabad forgalomba bocsátottnak tekintsék, feltéve, hogy a tiltó és korlátozó intézkedések nem sérülnek. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás Magyarországon korábban nem volt szabályozva, ilyen gyakorlat nem alakult ki, így álláspontom szerint erre engedélyt a vámhivatalok a közeljövőben nem is fognak kiadni.

Ha a végtermék vagy az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruk tekintetében vámtartozás merül fel, az ügyfélnek az érintett időszakra kompenzációs kamatot kell fizetnie. A kamat alapja a behozatali vám összege, mértékét pedig az Európai Központi Bank havi közlönyének statisztikai melléklete tartalmazza. Az alkalmazandó kamatláb az a kamatláb, amelyet a vámtartozás felmerülésének hónapja előtt két hónappal arra a tagállamra alkalmaztak, ahol az engedélyben előírt első művelet vagy feldolgozás megtörtént. A jogszabály szerint bizonyos esetekben nem kell kiegyenlítő kamatot fizetni.

Végül egy jó tanács: amikor arról döntenek, hogy tevékenységüket aktív feldolgozás keretében végezzék-e, először azt kell megvizsgálniuk, hogy a külföldről származó alapanyagok engedély- vagy vámkötelesek-e. Ennek az információnak a birtokban döntsék el, hogy a rendkívül nagy adminisztráció – nyilvántartás vezetése, elszámolás és hatósági ellenőrzés – arányban áll-e azzal a megtakarítással, amelyet ezzel a konstrukcióval elérhetnek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.