Romlott Magyarország növekedési versenyképessége

Magyarország a növekedési versenyképességi rangsorban (GCI) 36. helyen áll az idén, szemben az előző évi 33. helyezésével – közölte Nagy Ágnes, a Kopint-Datorg Rt. kutatója a Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentését bemutató sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Hozzátette: ezzel Magyarország – Észtország, Szlovénia és Litvánia mögött – a negyedik az új európai uniós tagországok között. Tavaly Litvánia volt a negyedik, míg Magyarország a harmadik helyen végzett.

“Magyarország lefelé csúszását a növekedési versenyképesség szerinti rangsorban kizárólag a makrogazdasági index romlása okozta” – közölte a kutató.

A makrogazdasági index alapján Magyarország 2003-ban a 38. helyen volt, 2004-ben pedig az 53. helyre csúszott vissza. A gyenge teljesítményt elsősorban az indexben figyelembe vett makrogazdasági statisztikai mutatók – államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, reál effektív árfolyamráta – magyarázzák, de negatív irányba változott az állami pazarlás értékelése is. A kutató hozzátette: ezek a mutatók azonban 2003-ra vonatkoznak.

A rangsorok elsődleges forrása a Világgazdasági Fórum (WEFORUM) vezetői felmérése, amelyet 2004 tavaszán, még az EU-bővítés előtt, a világ 104 országában készítettek. Összesen mintegy 8.700 vállalati vezető véleményét gyűjtötték össze, a magyarországi kitöltött kérdőívek száma 80 és 100 között volt.

A GCI részindexe, a technológiai index szerint Magyarország javította relatív pozícióját, a tavalyi 32. helyről a 28.-ra került, a közintézmények indexe alapján pedig nem változott a pozíciója, továbbra is a 33. helyen áll.

A mindenkori termelékenységi szint fenntarthatóságát meghatározó mikrogazdasági feltételeket bemutató üzleti versenyképességi index (BCI) szerint Magyarország a 2003-as 38. helyről 40-re került.
Az üzleti versenyképességi index figyelembe veszi a vállalkozások tevékenységének komplexitását és stratégiát, valamint a mikrogazdasági környezetet.

Nagy Ágnes elmondta: Magyarország pozíció-romlása mögött a két részterület ellentétes mozgása húzódik meg. A nemzeti üzleti környezet indexe szerint az ország pozíciója a 37. helyről 36-ra javult, míg a vállalkozások működését és stratégiáját értékelő mutató szerint a 45.-ről a 47. helyre csúszott.