Üzleti tippek

Több radikális változás a személyi jövedelemadózásban

A pénzügyminisztériumi tervek szerint jövőre 3 450-ről 2 250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho). Radikálisan változik a személyi jövedelemadózás, hiszen nemcsak a sávhatárok változnak, hanem az adókedvezmények rendszere is.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt helyettesítő miniszter, kormányfőjelölt, valamint Draskovics Tibor pénzügy- és Burány Sándor munkaügyi miniszter is. A tanácskozáson a 2005-ös költségvetésről, adó- és foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi szabályozókról esett szó.

A tőzsdei nyereség 12,5 százalékkal adózik majd

A legjelentősebb változások a személyi jövedelemadózásban lesznek, hiszen kétkulcsossá válik az adórendszer, ami azt jelenti, hogy akár 56 ezer forinttal is csökkenhet azok adója, akik évente legalább másfélmillió forintot keresnek. A tőkejövedelmek úgynevezett forrásadója ugyanakkor 20-ról 25 százalékra emelkedik. Nemcsak az adótábla változik azonban, hanem több ponton módosulnak a személyi jövedelemadózás egyéb szabályai is.

A tőkejellegű jövedelmek fokozott adóztatás érdekében januártól megszűnne a tőzsdei ügyletek eredményének adómentessége, ám tőkejövedelmek 25 százalékos adómértéke helyett az árfolyamnyereség adója csak 12,5 százalék lenne. Ráadásul a pénzügyminisztériumi (PM) javaslat szerint az adóévben keletkezett ügyleti veszteséggel vagy árfolyam-veszteséggel csökkenthető lesz az adóköteles nyereség.

Egyetlen adókedvezmény sem szűnik meg

Az adókulcsok módosítása mellett kismértékben ugyan, de változnak az adókedvezményekre vonatkozó szabályok is. Bár egyetlen ilyen kedvezmény sem szűnik meg, az adóbevallásban érvényesíthető kedvezmények összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot. Igaz, a családi, a személyi, valamint a lakáshitel-törlesztési kedvezmény nem tartozna ebbe a kategóriába.

A százezer forintos adókedvezmény-keretet a korábbi tervekkel szemben nem évi 3,5 millió, hanem évi 6 millió forintos keresettől kezdenék el korlátozni, és csak az évi 6,5 millió forintnál többet keresőket zárnák ki az adókedvezményekből.

A minimálbér adómentességét a PM továbbra is az adójóváírással, illetve a kiegészítő adójóváírással biztosítaná. Gyurcsány Ferenc az OÉT-ülésen elmondta: azt várja, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal a kormány beavatkozása nélkül megállapodjon a jövő évi minimálbér mértékében. Ha ez a megállapodás megszületik, a kormány előkészíti, a parlamenti többség pedig elfogadja az erről szóló jogszabályt – mondta a kormányfőjelölt.

Adómentes lesz az ingatlan bérbeadása

A PM előterjesztése szerint januártól adómentes lehet a lakás bérbeadásából származó jövedelem. Ennek az a feltétele, hogy a bérbeadásra hosszú lejáratú, legalább öt évre szóló bérleti szerződést kell kötni, és a lakást az önkormányzatnak szociális bérlakásként kell hasznosítania. A társasági adóban hasonló szabályok érvényesülnek, ott adóalap-csökkentés formájában történik a kedvezményezés, a bérbeadás bevételének az értékcsökkenési leírásként elszámolt összeget meghaladó része az adóalapot csökkentő tétel.

Novembertől 1200 forinttal csökkenhet az eho

A pénzügyminisztériumi tájékoztató kitér a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékének tervezett csökkentésére is. A PM-ben korábban azt tervezték, hogy ennek a járulékfajtának a jelenlegi havi 3 450 forintos összege 1 000 forinttal csökkenne. A mostani PM-tájékoztató ennél jelentősebb, havi 1 200 forintos csökkentéssel számol. Igaz, a változás nem január elsejétől, hanem november elsejétől következik majd be, így várhatóan akkortól lesz az eho a mostani összeg kétharmada, havi 2 250 forint.

A járulékszabályok ezenkívül előreláthatólag egyetlen ponton változnak: 2005-től tovább emelkedik az egyéni nyugdíjjárulék felső határa. Ez az összeg 2002-ben még nem érte el 2,4 millió forintot, tavaly 3 905 000 forint volt, ez évtől 5,3 millió forintra nőtt. Január elsejétől már 6 millió forintnál érik el a munkavállalók az egyéni nyugdíjjárulék felső határát.

Ez azért jelent némi szigorítást, mert ha a foglalkoztatott jövedelméből a felső határt meghaladóan vontak nyugdíjjárulékot – mert például több jövedelemszerző jogviszonyban állt több kifizetőnél -, a személyi jövedelemadó bevallásakor a határ fölött befizetett vagy levont pénz visszaigényelhető. A felső határ emelése tehát csökkenti a visszaigényelhető összeget, hiszen például az a munkavállaló, akitől 5,9 millió forintnyi nyugdíjjárulékot vontak le, az idei szabályozók szerint még visszaigényelhet 600 ezer forintot, jövőre viszont már nem lesz erre lehetősége.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik