Üzleti tippek

Ügyvezetőből tulajdonos

A ’90-es években alakult kisvállalkozások egy része mára több százmilliós, nem egyszer milliárdos forgalmat bonyolító komoly céggé vált. Tulajdonosaik ma is napi 10–12 órát dolgozva irányítják vállalkozásukat. Mikor kell, mikor érdemes a napi verkliből kiszállni, s inkább a stratégiai feladatokra koncentrálni?

Ma még nem jellemző, hogy magyar kkv-k tulajdonosai –belátván, hogy elég az éjjel-nappal végzett munkából –, keresnének a cégük élére egy ügyvezetőt. Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. partnere szerint ez azért van így, mert nem bíznak meg másban, és úgy gondolják, hogy náluk jobban, lelkiismeretesebben senki sem tudná vezetni a saját cégüket. Mint mondja, van egy nagyon jó barátja, aki tipikus kis- és középvállalkozó, saját munkája nélkül el sem tudná képzelni, hogy tudna működni a vállalkozása. Hiába keresne neki fejvadászként esetleg egy minden szempontból megfelelő szakembert, a cégvezetést biztos, hogy nem adná át. S ez sok szempontból érthető is – hangsúlyozta a szakértő, hiszen egy ember, aki elindult majdnem a semmiből, s mára sokmilliós, vagy nem egyszer milliárdos árbevételű vállalkozás élén áll, annak számára nem kétséges, hogy egész életét ennek a munkának szenteli. Vagyis a személyes szerepvállalás egyfajta életforma is.

A másik, amiért nem akarják a munkát másra bízni, az a személyes hitelesség. Ezek a cégvezető-tulajdonosok testesítik meg ugyanis egy személyben az üzleti partnereik számára a hitelességet: amit Kovács Úr elvállalt, az biztos, hogy kiválóan teljesíti, mint ahogy 5 éve is a legjobban teljesítette. Ha ugyanis nem ezt tenné, akkor másnap már 10 másik vállalkozó jelentkezne a helyére. Tehát ezen cégeknek mondhatni egyetlen marketingeszköze a kiváló teljesítmény. Vagyis fontos, hogy a tulajdonos ott legyen, hiszen ő maga a rend, ő testesíti meg a kisvállalkozást, ha ő ott van, csak akkor van kiváló teljesítmény – legalábbis nagyon sok vállalkozó ezt gondolja, pedig HR szakmai szempontból ez nem igaz Lukács Zsolt szerint. Aki mint mondja, mindezt megérti, hiszen mint társtulajdonosa a Telkes Tanácsadó Rt.-nek, ő is másként néz egy fölöslegesen bekapcsolt lámpára, mint ha csupán alkalmazott lenne. Véleménye szerint egy olyan mentalitásbeli változásnak kellene bekövetkeznie a hazai vállalkozóknál, aminek egyelőre még a nyomait sem látja. El kellene ugyanis oda jutni a vállalkozónak, hogy belássa: ha nem ő tart mindent a kezében, akkor is rendben mehet az üzlet. Leegyszerűsítve: amennyiben szakmailag megfelelő és motivált munkatársakkal dolgozik, akkor is lekapcsolják a fölösleges lámpát, ha ő nincs ott.

Munka és a magánélet egyensúlyát meg kell találni

A szakértő szerint nagyon fontos, hogy a vállalkozó legalább egy évben egy hónapot pihenéssel töltsön, ekkor töltődjön fel. Egyébként pedig évközben is igyekezzen megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát, mert különben nem bírja sokáig.

A kkv-tulajdonosok a fejlettebb országokban:

– többnyire visszavonulnak a napi operatív ügyek irányításától, – inkább lobbizással, társadalmi szerepvállalásokkal, karitatív tevékenységgel foglalkoznak,
– legfeljebb a stratégiai feladatokat tartják a kezükben: arra készítenek terveket, hogy 5 vagy 10 év múlva hová szeretnék a cégüket eljutni, hogyan lépjenek ki a nemzetközi piacra stb.

S hogy hol a határ, ahol a tulajdonosnak feltétlenül be kell állítani egy ügyvezetőt? Közgazdászként érdemes megközelíteni a kérdést – állítja a fejvadász, aki szerint 20, de maximum 30 alkalmazott fölött már nem lehet a tulajdonos ügyvezető is, nem dönthet el minden aprólékos ügyet is, mert az már a hatékonyság rovására megy. Egy idő után tudni kell kiszállni a napi operatív ügyekből. Persze nem arról van szó, hogy merjen nagyot álmodni a vállalkozó és üljön be rögtön a társaság elnöki bőrfotelébe, s kérje számon az igazgatóságot. Sok fázis van az egyszemélyes operatív irányítás, és az előbb említett elnökség között – hangsúlyozta a fejvadász.

A fokozatosságot éppen ezért érdemes betartani: először az üzletmenet irányítására, vezetésére keressen egy embert, ne azonnal a cég vezetésére, s tartsa meg magának a stratégiai kapcsolatok kialakítását, vagy az üzletfejlesztést. Az már nagy lépés lenne, hogy a kkv-k tulajdonosai eljutnának oda, hogy megfogalmaznának egy olyan követelményrendszert, ami alapján egy szakember meghatározható. Tehát, hogy milyen végzettsége, milyen tapasztalata, nyelvismerete legyen. Az így meghatározott és megkeresett szakembernek pedig a tulajdonos átadhatná feladatainak bizonyos részét, és az új kolléga eredményességét természetesen többféle módon mérheti. A tulajdonos így megszabadul a napi ügyek egy részétől, s több ideje marad más feladatokra, fejlesztésekre.

Ez a gazdaságilag fejlett országokban már teljesen természetes. Az a fajta kkv-kultúra, ami a fejlettebb országokban működik, nálunk még hiányzik. Egy 300 éve működő tulipántermesztő vállalkozás nem hasonlítható egy alig 10 éve működő magyar mezőgazdászhoz és nincs is rá szükség, hiszen más gazdasági és kulturális környezetben fejlődik a hazai kkv, mint például a benelux vagy az amerikai.

Senki sem pótolhatatlan

Nálunk egyébként nem igazán jellemző, hogy a kkv-tulajdonosok az említett módon visszavonulnának a napi ügyektől, vagy fejvadász szolgáltatásait vennék igénybe szakember keresési feladataikban. Nem biztos, hogy könnyű lenne egyébként ilyen pozícióba megfelelő szakembert találni – hangsúlyozta Lukács Zsolt, mert egy kkv ügyvezetőnél inkább a gyakorlat és nem a kiváló elméleti tudás, iskolázottság a lényeg. Itt más tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen az ügyvezető, mint egy multinál. Sokkal inkább egy kétkezi, a karrierjét fokozatosan felépítő szakemberre van szükség, aki inkább közelebb áll a kék gallérosokhoz, mint a fehér gallérosokhoz. Persze senki sem pótolhatatlan, így mindenki helyére lehet megfelelő szakembert találni. Tény, hogy a „fejvadászat” nem olcsó szolgáltatás – mondja Lukács Zsolt, hiszen egy ilyen típusú szakember megkeresésének és kiválasztásának díja 1,5–2 millió forint nagyságrendű költség. De az is tény, hogy a fejvadász munkájának eredménye pontosan mérhető és a szolgáltatáshoz többféle garancia is tartozik, és mint minden jól dolgozó munkatárs esetében, a kiválasztott szakember sokszázszorosát termeli meg a fejvadász díjának. Ennek ellenére a magyar kkv-k ma még személyes kapcsolatok révén, saját kapcsolatrendszerükben keresnek munkaerőt.

Cégvezetők bérletre

Interim menedzser:

– profi cégvezető,
– meghatározott időre, – többnyire 6–12 hónapra – szóló szerződéssel,
– pontosan körülhatárolt célra, feladatra.

Interim menedzser előnyei:
– fix díjért dolgozik,
– nem kellenek egyéb juttatások: cégautó, telefon, kedvezményes hitel stb.
– a végzett munka után „továbbáll” végkielégítés, felmondási idő stb nélkül.

S hogy a cégvezető-tulajdonos megszabaduljon a napi 12 órás munkától, nem kell rögtön állandó ügyvezetőt felvennie, hanem profi cégvezetőt is bérelhet. A nálunk még újdonságnak számító úgynevezett interim menedzserek szolgáltatásait egyre inkább igénybe veszik nálunk is főleg a közepes méretű vállalkozások. A fejlettebb országokban a tanácsadói piac egyik legdinamikusabban bővülő területe a menedzserkölcsönzés. Ráadásul nem csupán válságmenedzselés esetén alkalmaznak ilyen szakembereket, hanem például zöldmezős beruházások irányításával is megbízzák őket, vagy valamilyen új tevékenység, új üzletág irányításával is. Cégvásárlás, összeolvadás esetén is jól jöhet az időszakos menedzser, aki fel meri vállalni az ilyenkor szükséges népszerűtlen, ám a hatékonyságot növelő intézkedéseket. Ha éppen a tulajdonos vissza akar vonulni a cégvezetéstől, s míg megtalálják az utódot arra az időszakra is hasznos lehet.

De nemcsak cégvezetőt, hanem más betöltetlen munkakörre is érdemes lehet interim menedzsert alkalmazni, amíg meg nem találják a ténylegesen profi szakembert az adott területre. Mint ahogy a Kisokos időszaki lapnál is történt, ahol a gazdasági igazgató munkába állása késett. A lap kiadója, a Trader Classified Media ezért úgy döntött, hogy interim menedzserre bízza a gazdasági igazgató feladatkörét. A Hungarian Interim Management Kft. interim menedzsere sikeresen vezette be a tulajdonosi standardokat a Kisokosnál, kidolgozta a pénzügyi folyamatok rendszerét, s felkészítette a gazdasági igazgatót a pénzügyi irányítás átvételére. A Hungarian Interim Management Kft. más megbízásait is sikeresen fejezte be. A cég ügyvezetője, Steiner László egy autókereskedelemmel foglalkozó magyar tulajdonban lévő kkv-nak minősülő cégnél – Schiller Autóház Kft.-nél –, vette át az irányítási feladatokat hét hónapon keresztül. Az interim menedzser feladata az volt, hogy a négy autómárka kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó cég az uniós csatlakozással kapcsolatos buktatókat kiküszöbölje, növelve ily módon is a cég versenyképességét. Schiller Gábor vezérigazgató szerint a profi szakember kölcsönzése révén gyorsabban és gazdaságosabban jutottak a nekik szükséges vállalatirányítási megoldásokhoz, mintha saját tapasztalatuk révén, tetemes tanulópénzt fizetve találtak volna rá a legjobb megoldásokra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik