Üzleti tippek

Pályázzanak, de hibátlanul!

A kis- és középvállalkozások fordítsanak nagy figyelmet az általuk benyújtott pályázatokra, mert az elutasítás leggyakoribb oka, hogy az formai hibáktól hemzseg. Érdemes még nyáron is pályázni, különösen a kevésbé népszerű pályázatokra.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára 5 programot hirdetett meg a kormány, amelyre közel 10 milliárd forint van ebben az évben előirányozva. Ennek 70 százalékát uniós forrásból fedezik, 30 százalékát pedig a magyar költségvetés állja. A kis- és középvállalkozások igen aktívak a pályázatokért folytatott versenyben, hiszen már május végéig jóval meghaladta a kétezret az általuk beadott pályázatok száma. A problémát éppen ezért nem az okozza, hogy kevés a pályázat, hanem az, hogy a beadottaknak fele valamilyen szempontból nem megfelelő, éppen ezért gyorsan elutasításra kerül. Mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban megtudtuk: az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a pályázatban formai hibára bukkannak, ezért zárják azt ki.

Leggyakoribb hibák a pályázatokban:


– a beadott árajánlat nem megfelelő,
– az aláírási címpéldány hiányzik,
– a formanyomtatvány kitöltése hiányos,
– hibás a költségvetés.

Általánosságban az mondható el a formailag elutasított pályázatok csaknem mindegyikénél, hogy a csatolt mellékletek hiányosak, vagy ha meg is vannak, rosszul vannak kitöltve. Az összes elutasított pályázat 40 százaléka azért jut erre a „sorsra”, mert a beadott árajánlat nem megfelelő, nem felel meg a Pályázati Útmutatóban előírt kritériumoknak.

Éppen ezért erre nagyon figyeljenek azok, akik a későbbiekben szeretnének pályázni. Többnyire figyelmetlenség okozza, ezért némileg hihetetlen, de mégis tény, hogy a pályázatok 20 százalékát azért utasítják el, mert hiányzik a pályázó hivatalos képviselőjének az aláírása. Gyakran előfordul az is, hogy hibás a pályázó által beadott költségvetés. Vagyis a pályázó által becsatolt részletes költségvetés nem egyezik meg a Pályázati Formanyomtatvány költségvetésével, illetve a pályázó által csatolt árajánlatokkal. A pályázatok 8 százalékát azért utasítják el, mert a Pályázati Formanyomtatvány kitöltése hiányos. Így például egyszerűen elfelejti a pályázó a nyomtatvány minden oldalát aláírni, illetve az is gyakran előfordul, hogy azokba a rublikákba, amelyek a pályázóra nem vonatkoznak, nincs beírva a „pályázatomra nem vonatkozik” kitétel. Arra is fordítsanak figyelmet, hogy pályázatukban ténylegesen olyan eszközök, gépek vásárlásához kérjenek támogatást, amelyre a pályázati kiírás szerint adható.

Akik még mostanában próbálnak új pályázatot benyújtani a gazdasági tárcához, ezekre a gyakori hibákra mindenképpen figyeljenek oda, ha szeretnének támogatáshoz jutni. S bár a kormányzat a pályázatok elbírálásánál rugalmas kezelést, pozitív hozzáállást ígért, az előírt feltételeknek mindenkinek meg kell felelni, mert különben nem juthat támogatáshoz.

A kis- és középvállalkozások pályázatírási aktivitásával egyébként nincs semmi probléma: május végéig már 2300 pályázatot küldtek be, amelynek a támogatási igénye 14,4 milliárd forint volt. Ezek közül – ugyancsak május végéig – 475 darabot utasítottak el, 168 esetben hiánypótlási felszólítást küldtek a pályázónak, 460 pályázatot pedig elfogadtak, mert a kiírt formai követelményeknek megfeleltek. A közel 500 pályázat közül a bíráló bizottságok 93 esetben döntöttek úgy, hogy a támogatást megkaphatja az adott kkv. Ennek során még csak 657 millió forint támogatás odaítéléséről döntöttek, ami annyit is jelent, hogy van még pénz.

Ha elfogy a keretösszeg, a pályázat kiírója megteheti, hogy:

1. a jövő évi keretből átcsoportosít az ideihez,
2. az egyik kkv-fejlesztési prioritás keretéből átcsoportosít egy másik kkv-kerethez,
3. a GVOP más prioritásainak pályázataiból csoportosítanak át az adott kkv-fejlesztési prioritáshoz,
4. megemelik az adott pályázati minimum ponthatárt.

Ugyanakkor azzal is jó, ha tisztában vannak a kkv-k, hogy a legnépszerűbb pályázat a kkv-k műszaki technológiai fejlesztését szolgáló ( GVOP-2004-2.1.1) pályázat, amelyhez május végéig már mintegy 1500 pályázatot küldtek be, 13,2 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ezen pályázat esetében az ez évi keret, ennek felét sem éri el, hiszen 6,4 milliárd forint. A jövő évi keret 9,1 milliárd forint, 2006-ban pedig 11,8 milliárd forint jut ilyen célokra. Ezen pályázatnál elvileg szeptember 30-a a pályázati határidő, ám a nagy érdeklődés miatt nem kizárt, hogy az ez évi keret még a határidő előtt elfogy. S hogy mi történik ebben az esetben? A pályázat kiírója több megoldás közül is választhat. A Nemzeti Fejlesztési Hivatalban mindenesetre arra biztatják a pályázni szándékozó kis- és középvállalkozásokat, hogy ezen szándékuktól semmi se tántorítsa el őket, hiszen a formai és tartalmi szempontból megfelelő pályázatoknak mindenképpen jut forrás. Legfeljebb az megtörténhet, hogy nem az idei keretből, hanem már csak a jövő éviből kap.

A többi meghirdetett pályázat egyelőre ennyire nem népszerű, éppen ezért azokra még inkább érdemes pályázni.

A korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatására kiírt pályázatok iránt is van érdeklődés – 500 pályázat érkezett –, bár az ennek során kapható támogatás maximális összege csupán 1,4 millió forint. Ugyanakkor ide még megéri pályázni, hiszen a gazdasági tárca előzetes számításai szerint 1200–1400 kis- és középvállalkozás részesülhet ezen pályázati kiírás alapján támogatásban. Ugyancsak érdemes pályázatot benyújtani az emelt szintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtására kkv-k számára, hiszen az ide benyújtott pályázatok száma még nem sok, bár mintegy 400 pályázó részesülhet maximum 2 millió forintos támogatásban. Több vállalat együttműködését is érdemes megfontolni azoknak, akiknek ez előnnyel jár, hiszen az együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának támogatása pályázat keretében akár 60 millió forint támogatást is kaphatnak.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik