Üzleti tippek

Miért jó az egészségpénztár?

admin

2004. 07. 01. 00:00

A kis- és középvállalkozásoknak is érdemes az egészségpénztárak által nyújtotta előnyöket kihasználni: havi százezer forintból már 50 munkavállaló is élvezheti ezen pénztárak sokféle szolgáltatásait.

Felkavarta az önkéntes egészségpénztárak negyedmilliós tagságának kedélyét, hogy idén év elejétől szigorították, majd – a piaci szereplők hangos tiltakozása nyomán – júniustól ismét enyhítették a kasszák szolgáltatási lehetőségeire vonatkozó kormányrendeletet. A tét nem volt kicsi: a korlátozások a pénztárszféra leggyorsabb ütemben növekvő ágának fejlődését akaszthatták volna meg.

Az egészségkasszák „sikersztorija” 2001-ben indult: az állam ekkortól részesítette végre az e pénztártípusba díjat fizetőket is ugyanakkora adókedvezményben, mint a nyugdíjpénztári tagságot. Ez munkáltatói szemmel nézve azt jelenti: az adott cég egy havi minimálbérnek megfelelő összeget – idén tehát 53 ezer forintot – adó- és járulékmentesen utalhat át a tárgyévben havi elosztásban egy-egy munkavállalója számára. A tehermentes pénz ráadásul még több is lehet, ha az alkalmazott után egyszerre többféle önkéntes pénztártípusba – tehát az egészségkassza mellett önkéntes nyugdíj- vagy önsegélyező pénztárba – is fizetnek: ilyenkor a mérték a minimálbér 130 százaléka, vagyis jelenleg 68 900 forint.

Nem kell búsulniuk azoknak az állampolgároknak sem, akik cégük helyett maguk állják egészségpénztári tagdíjukat. Ők az adott évi befizetéseinek 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintot – míg a 2020 előtt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők 130 ezer forintot – írhatnak le a személyi jövedelemadójukból. Az idei évtől kezdve emellett itt is ösztönzik a „több lábon állást”: akik egyúttal önkéntes nyugdíjpénztári tagok, azoknak 120 ezer forint – a 15 éven belül nyugdíjba készülők esetében 150 ezer forint – a leírható szja mértéke.

Adókedvezmény megelőzésre

Egészségkasszák adókedvezményei:
Magánszemélyeknek:

– A tárgyévi befizetések 30 százaléka, de maximum évi 100 000, illetve 130 000 forint leírható az szja-ból
– Önkéntes nyugdíjpénztárba is tagdíjat fizetőknek további 20 ezer forint szja-kedvezmény
– Prevenciós szolgáltatások igénybevételével újabb 10 százaléknyi szja-kedvezmény
– Befizetéseink 2 éves lekötése esetén szintén 10 százaléknyi szja-kedvezmény
Munkáltatóknak:
– Havonta a minimálbér 100 százaléka adó- és tb-járulékmentesen fizethető be minden munkavállaló után
– Ha egy munkavállaló után önkéntes nyugdíj- vagy önsegélyező pénztárba is fizetnek tagdíjat, a minimálbér 130 százaléka adó- és tb-járulékmentes

Szintén ez évi újdonság, hogy további 10 százaléknyi – tehát együttesen már a befizetések 40 százalékát kitevő – adókedvezmény jár azoknak, akik prevenciós, vagyis az egészségromlás megelőzésére hivatott szolgáltatásokat vesznek igénybe. Kissé talányos, hogy e fogalom pontosan mit is takarhat. A jogszabályok mindenesetre a gyógymasszázstól kezdve a sportkiadásokon át egészen a különböző betegségmegelőző szűrővizsgálatokig sokféle lehetőséget besorolnak e körbe.

A megelőző szolgáltatásoknál kötelező, hogy a tag legalább 2 évente egészségügyi állapotfelmérő vizsgálaton vegyen részt, s pénztára ez alapján személyes egészségtervet készítsen el számára. Utóbbitól sem kell megijedni: az erre felkészült pénztárak és a velük kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatók számára aligha probléma ezek összeállítása.

Az szja-kedvezményeknek ezzel még mindig nincs vége. Azok is 10 százaléknyi adót írhatnak le, akik legalább 2 évre lekötik az egészségszámlájukon korábban felgyülemlett összeget. A betétlekötés lehetőségét több piaci szereplő is „idegen nyugdíjpénztári elemnek” tartja az egészségkasszáknál. Úgy érvelnek: itt korántsem a hosszú távú előtakarékoskodás a cél, hanem, hogy a tag szükséglete szerint minél gyorsabban jusson az áhított egészségügyi szolgáltatáshoz. A jogszabály szerint ráadásul, ha menet közben esetleg fel kell törnünk lekötött betétünket, a korábban érvényesített adókedvezményt 20 százalékkal megfejelve kell visszafizetnünk.

Előnyök forintban

De mit jelentenek a kedvezmények „forintosítva” a munkaadóknak? Az egyik legnagyobb egészségkassza, a Patika számításai szerint, ha egy cég havonta 100 ezer forintot költ pénztári befizetésekre – például úgy, hogy 50 munkavállalója számára egyenként 2-2 ezer forint tagdíjat ró le –, akkor ebből mintegy 93 ezer forintnyi jut el ténylegesen, egészségügyi szolgáltatások, cikkek formájában az alkalmazottakhoz. Lukács Marianna, a Patika ügyvezetője szerint ehhez persze arra is szükség van, hogy az egészségpénztár pár ezer forintnyi árkedvezményt is kiharcoljon a vele kapcsolatban lévő egészségügyi szolgáltatóknál tagjai számára.

Pénz azonnal

Egészségkasszák szolgáltatásai:

1. Egészségügyi szolgáltatások:
– otthoni gondozás, gyógytorna, gyógyfürdő
– sporttevékenységhez kötődő kiadások (pl. uszodabérlet), sporteszköz vétele
– egészségügyi, rekreációs vagy gyógyüdülés
– braille írásos kiadványok, mozgáskorlátozottak eszközeinek vétele, vakvezető kutya költségei
– természetgyógyászati tevékenység, kúrák (szenvedélybetegségről leszoktató, léböjt stb.) finanszírozása
– egyéb jogosult egészségügyi szolgáltatók igénybevételének finanszírozása
2. Egészségügyi célú önsegélyező szolgáltatások:
– gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vásárlása
– betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem pótlása
– halál esetén a hátramaradottak támogatása

Ha a 100 ezer forintot az adott munkaadó nem egészségpénztár közvetítésével, hanem bruttó bérként vagy jutalomként fizetné ki – sőt, többletköltségként még vállalná az erre terhelődő 33 500 forintnyi munkaadói járulékot is –, a munkavállalói járulékok és szja levonása után összességében alig 53 ezer forint kerülne az alkalmazottak zsebébe – érvelt Lukács.

Az egészségkasszák további előnye, hogy a tagok – a nyugdíjpénztáraknál előírt évtizedes várakozási idővel ellentétben – a befizetést követően szinte azonnal hozzá is juthatnak befizetett pénzükhöz. A tapasztalatok szerint ezt lelkesen meg is teszik: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a tavaly a tagdíjakból befolyt bő 14 milliárd forint bő kétharmadát el is költötték kiadásaikra.

Az ördög persze a részletekben van – mondhatja erre egy vállalkozó –, vagyis hogy a kedvezmények mellett az egészségkasszák ténylegesen milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Nos, a paletta a klasszikus szolgáltatások mellett számtalan, az állami társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben finanszírozott lehetőséget is tartalmaz.

A pénztár kifizetheti például – az átlagpolgár számára legborsosabb egészségügyi kiadásnak számító – gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ellenértékét. Ezek köre meglehetősen tág, így egyebek mellett belefér az anyatejpótló tápszer vagy a gyógyszertárakban értékesített gyógyvíz, fog- és szájápoló készítmény is, a „sima” bolti ásványvíz viszont nem. Szemüveget, netán hallásjavító készüléket viszont csak akkor számolhatunk el egészségkasszánknál, ha beszerezzük az ezt indokló orvosi javaslatot is.

A népszerű szolgáltatások közé tartozik, hogy az egészségkassza állhatja az egészségügyi, gyógyászati vagy egyszerűen csak a felüdülést (rekreációt) szolgáló pihenést is. Éppen e téma kapcsán kerekedett parázs vita az év első hónapjaiban. Egy ideig ugyanis úgy tűnt: az állam csak a luxuskategóriájú wellness hotelekben történő üdülés finanszírozását engedélyezi. Ez nehéz helyzetbe hozott volna több nagy taglétszámú kasszát (például Honvéd, Vasutas, Dimenzió). Az ezek mögött álló nagyobb munkáltatóknak kiterjedt vállalati üdülőhálózatuk van, márpedig a céges üdüléseket a tagok eddig a pénztárak terhére számolták el.

Júniustól végül a pénztártagok életét megkönnyítő módosítás lépett életbe – magyarázta elégedetten Bolvári László, az Egészségpénztárak Országos Szövetségének (EPOSZ) elnöke, egyúttal a Vitamin Egészségpénztár ügyvezetője. Eszerint átlagos, egészségügyi szolgáltatást is nyújtó üdülőkben, szállodákban is lehet pénztárforintokból üdülni, igaz, 2005-től évente csak maximum 150 ezer forint összegig. Hasonló, ám évi 70 ezer forintos plafon lép életbe jövőre egy másik „slágerlehetőség”, az aktív testmozgást segítő sporteszközök (például a népszerű kerékpár, fejvédő) finanszírozása esetében. Mindez azt jelenti: idén még nincs limit, azaz gondtalan lesz a nyár. Sőt, az EPOSZ még nem adta fel a harcot, hogy elérje a jövő évi limitek emelését.

Elszámoltatható az egészségkasszánál a mostanában igencsak divatos léböjtkúra, vagy éppen a természetgyógyász szolgáltatásának költsége is, ám ez utóbbinál viszont csak azok, amelyeket a témát szabályozó jogszabály nem tart kuruzslásnak. A pénztár állja a számlát akkor is, ha mondjuk, fizikoterápiás kezeléseken vesz a pénztártag részt, gyógytornázik vagy ha egyszerűen kollégáival közösen focipályát bérel, esetleg uszodába megy. Kikötés ugyanakkor, hogy mindezek kapcsán nem finanszírozható az utazás, szállás, a sportruházat, netán az alkalmakhoz kötődő étkezések költsége.

A különböző, aprólékosan megfogalmazott korlátozások nem véletlenek: korábban előfordult, hogy bizonyos pénztártagok egy-egy párizsi, pezsgős vacsorás hétvégét, netán méregdrága napszemüveget próbáltak egészségügyi kiadásként elszámoltatni – ismerték el kérdésünkre az egyik pénztárnál.

Hogyan válasszanak pénztárt?

Szempontok pénztárválasztáshoz:

1. Biztonság: a méret számít ebből a szempontból.
2. Fontos, hogy az egyéni számlára a befizetett összeg hány százaléka kerül.
3. Nézzék meg, milyen többletszolgáltatást nyújt a pénztár.
4. A minimum havi tagdíj összege is meghatározó lehet.

Első látásra nincs könnyű dolga annak, aki választani szeretne az itthon tevékenykedő 40 egészségpénztár közül. Csakhogy a kasszák közel felének taglétszáma 100 fő alatti, míg – a szakmában már biztonságos méretűnek tartott – 3000 fős tagságot alig tucatnyi pénztár éri el. A vidékiek számára tovább szűkíti a kört, hogy az egészségpénztárak közül alig tucatnyi a nem budapesti székhelyű, vagyis ez az intézménytípus egyelőre több megyeszékhelyről is hiányzik.

Pénztárválasztásnál a felkínált szolgáltatási paletta mellett ellenőrizzék azt is: a befizetett tagdíj mekkora százaléka jut egyéni számlájukra, az úgynevezett fedezeti tartalékba. A kasszák többségénél általában 80–95 százalék e mérték, miközben a működési tartalékba jellemzően 10–20, a likviditás fenntartására hivatott tartalékba pedig 0–3 százaléknyi rész kerül.

Érdemes megnézni, hogy nyújt-e a pénztár valamilyen többletszolgáltatást is. Az Adoszt, K&H Medicina, Patika és a Tempo pénztárak például tagjaiknak készpénz nélküli fizetésre jogosító plasztikkártyát biztosítanak, jó páran pedig telefonos ügyfélszolgálatot, vagy internetes egyenleglekérdezési lehetőséget vezettek be.

Valamennyi hazai pénztár nyílt, vagyis bárkit befogadnak, noha egyes kasszák neve kifejezetten egy-egy gazdasági ágazatra utal. A kis- és középvállalkozók, mint munkaadók számára fontos szempont lehet, hogy mekkora az adott kasszánál az egy tag számára minimum befizetendő havi tagdíj. A nagyobb piaci szereplőknél van példa alacsonyabb (Tempo: havi 1000 forint) és magasabb (Dimenzió: havi 5600 forint) díjra is, sőt olyan is akad (Vasutas), amely nem fix díjat, hanem a havi bruttó kereset 4 százalékát várja el befizetésként. Az egészségkasszák ígéretük szerint a szolgáltatások megválasztásánál és egyéb kérdésekben is figyelnek a kkv-munkaadók érdekeire a nagyobb munkáltatói csoportokkal szemben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.