A vállalkozások érdekében tevékenykedő állami és nem állami szervezetek száma évek óta gyarapszik. Vállalkozó legyen a talpán, aki a számtalan „segítség” útvesztőjében eligazodik, s tudja, hogy melyik szervezethez milyen óhajával, sóhajával fordulhat. Most induló sorozatunkban ezeket igyekszünk bemutatni. Elsőként a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vállalkozók érdekében kifejtett munkáját, feladatait ismertetjük.
Az MVA tevékenységéről elsőre általában mindenkinek a mikrohitel jut eszébe. Nem véletlenül: az 1990-ben a magyar kormány, több minisztérium, vállalkozói érdekképviseletek és bankok által független intézményként megalapított alapítvány egyik legsikeresebb vállalkozásélénkítő eszközéről van szó. E program révén az elmúlt 12 évben több mint 22 ezer mikro- és kisvállalkozás összességében 31,2 milliárd forint kölcsönhöz jutott.
A budapesti MVA önmagában aligha tudná hatékonyan segíteni a vidéki vállalkozókat. Afféle második, kinyújtott karként ezért hozták létre 1994-ig az ország valamennyi megyéjében és Budapesten (Pest megyében csak 1997-ben) a Helyi Vállalkozói Központokat (hvk-k), amelyek az évek során 140 irodából álló országos vállalkozásfejlesztési hálózatot is kiépítettek. Az általában helyi vállalkozók, önkormányzatok, kamarák, érdekképviseletek által alapított hvk-k az MVA-hoz hasonló módon önálló jogi személyiséggel, alapítványi formában működnek, saját kuratóriumokkal, és polgári szerződéses jogviszony fűzi őket a fővárosi „főalapítványhoz”.
A mikrohitelezés mai rendje szerint az MVA havonta közli a helyi központokkal, hogy az általa kezelt pénzalapból, az Országos Mikrohitel Alapból (OMA) azok egyenként mekkora hitelösszeget helyezhetnek ki. A hitelbírálat és az odaítélésről szóló konkrét döntés a hvk-k feladata. A kölcsönt elnyerő kisvállalkozások a Postabank helyi fiókjaiban juthatnak hozzá a hitelösszeghez, amelynek tőkéjét és kamatait azután – szintén e pénzintézeten keresztül – közvetlenül az MVA bankszámlájára kell visszafizetniük.
A mikrohitel fő célja, hogy a bankok által még nem „kölcsönképesnek” ítélt kisvállalkozásokat is forrásokhoz juttassa, így azok fokozatosan fejlődve elérhessék a pénzintézetek által is elfogadhatónak ítélt üzleti méretet. A szintén a kkv-szektor számára kitalált Széchenyi Kártyával összevetve a mikrohitel legnagyobb előnye, hogy futamideje hosszabb lehet, összege nem csak forgóeszköz-finanszírozásra használható fel. Ráadásul induló vállalkozások is megkaphatják.
Ugyanaz a vállalkozás három alkalommal is kaphat mikrohitelt. Sőt, az első kölcsön felvétele után egy évvel az adott vállalkozás még fennálló tartozása mellé újabb mikrohitelt is felvehet. Ebben az esetben a még fennálló tőketartozás és az újonnan jóváhagyott hitel együttes összege elérheti az 5 millió forintot is.
Változó feltételek
Az MVA javaslatai a mikrohitel átalakítására:
– a hitelplafont növeljék 5 millióra,
– a maximális futamidőt emeljék 5 évre,
– a forgóeszközre fordítható kölcsönrész 30 százalék legyen,
– szorgalmazzák, hogy a felvett hitel 50 százalékát előfinanszírozásként is igénybe lehessen venni,
– szükség volna a hiteligénylési dokumentumainak egyszerűsítésére,
– s arra is, hogy a mikrohitel összegét a vállalkozók az európai uniós pályázatoknál saját erőként használhassák fel.
Csakhogy – érvelt Braun – komolytalan volt a „kimerült kasszára” hivatkozni, hiszen pont az a cél, hogy e hitelforintokból minél több a vállalkozóknál legyen kihelyezve. A mai alacsony hitelösszeg iránt visszaesett az érdeklődés: az összesen 12 milliárd forintos büdzséjű OMA-ból így 4 milliárdot jelenleg egyszerűen nem tudnak kihelyezni.
Mindezek miatt az MVA azt javasolta a „témagazda” Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM), hogy tegyék kedvezőbbé a feltételeket.
A GKM egyelőre háttértanulmányok összeállítását kéri a javaslatok alátámasztására. Hírek szerint viszont az is elképzelhető, hogy a tárca az MVA-tól a Magyar Fejlesztési Bankhoz, esetleg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht-hez helyezi át a mikrohitelezés koordinációját.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az MVA és a 20 hvk kapcsolata – épp a mikrohitelezés struktúrája miatt – nem felhőtlen. A helyi központok egy része a források decentralizálásának híve, míg az alapítvány az egységesebb szemléletű pénzköltés mellett érvel. A vita 2000-ben indult, amikor az addig a hvk-k kezében lévő mikrohitel-pénzeket az MVA kezelésében lévő OMA-hoz kellett átcsoportosítani. A hvk-k egy része ezt azóta is elhibázott centralizációnak tartja. Az MVA szerint viszont a kontrolláltabb működés révén a „bebukott” mikrohiteleik aránya az összes kihelyezés korábbi bő 10 százalékáról kettőre csökkent.
Uniós pénzek az MVA-n keresztül
A mikrohitel jelenlegi kondíciói:
– Hitelösszeg: maximum 3 millió Ft
– Futamidő: 3–36 hónap
– Havi kamat: a mindenkori jegybanki alapkamat
– Hitel célja: minimum 80 százalék beruházásra, maximum 20 százalék forgóeszközre
– Saját erő: minimum 20 százalék
– Türelmi idő törlesztésre: tőkére maximum 6 hónap, kamatra nincs
– Biztosíték: minimum a hitelösszeg 100 százaléka
– Hitel felhasználási határideje: a jóváhagyástól számított 2 hónap (a hvk meghosszabbíthatja)
Az MVA-t és a hozzá kötődő országos intézményrendszert azonban a hitelezés mellett a legkisebb hazai vállalkozások komplex fejlesztésére is életre hívták. S hogy ehhez még több tőke rendelkezésre álljon, az Európai Unió (EU) Bizottsága 1990-ben Magyarországon az MVA-t bízta meg a Phare kis- és középvállalkozói (kkv) programjainak végrehajtására. A magyar alapítói források mellé így fokozatosan uniós pénzek is kerültek: a rendszerváltás óta az EU több mint 80 millió eurót biztosított a kis cégek fejlesztésére az MVA-n keresztül. Ehhez járultak hozzá még az ipari, majd gazdasági minisztérium „menet közben” nyújtott különböző egyéb eszközei.
Az MVA által koordinált legutóbbi Phare-programok közül a kkv-k közti együttműködést célzó Phare 2000 országprogram részeként 2,7 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás jutott vállalkozói közös beruházások finanszírozására. Egy másik Phare-akció keretében 196 pályázó 172 millió forint támogatást kapott a marketing, partnerkeresés, illetve termékfejlesztés témakörében, további közel 200 millió forintból pedig a hvk-k segítségével valósultak meg projektek ugyanezen a területen.
|
Kihelyezett mikrohitelek | ||
|
Év |
Ügyfelek száma |
Kihelyezett hitelösszeg (E Ft) |
|
1992. |
204 |
54 546,0 |
|
1993. |
688 |
208 137,0 |
|
1994. |
1 540 |
594 480,0 |
|
1995. |
2 238 |
1 025 318,0 |
|
1996. |
2 281 |
1 759 829,0 |
|
1997. |
2 454 |
2 218 269,0 |
|
1998. |
1 734 |
1 732 296,0 |
|
1999. |
1 523 |
1 604 614,0 |
|
2000. |
1 386 |
2 378 391,6 |
|
2001. |
4 590 |
6 557 895,0 |
|
2002. |
3 664 |
9 390 482,0 |
|
2003. |
1 575 |
3 610 602,0 |
|
Forrás: MVA, sajtóközlések | ||
Támogatott továbbképzések
Szélesebb kört, bő 36 ezer kkv-t érintett az a 266 millió forintos alprogram, ami a vállalkozói alapismeretek elsajátítását célozta. Közel 90 millió forint jutott tavaly a kezdő vállalkozások indítását segítő inkubátorházak támogatására. Ebből nemcsak 20 működő inkubátorház fejlesztésére futotta, de egy újabb, kifejezetten az informatikai vállalkozásokat segítő intézmény felépítésére is.
Az alapítvány idén tavasszal 19 megye nagyvárosaiban tartott egynapos EU-képzést az unió Strukturális Alapjait megcélzó, regionális projekttervezésre és pályázatírásra készülő vállalkozásoknak. A következő, még formálódó uniós tréning az EU Leonardo oktatási programjának része lesz – mondta el Braun. Ennek keretében külkereskedelmi ügyintézőket képeznek ki a kkv-k számára a „programgazda” Svéd Kereskedelmi Kamarával közösen. S hogy a hazai kkv-k teljes képet nyerhessenek a hazai és külföldi kisvállalkozás-fejlesztés eszköztáráról, az MVA tavaly decemberben nyitotta meg kisvállalkozási kutatási központként működő Dokumentációs Tárát a nyilvánosság előtt.
