Üzleti tippek

Ír-magyar versenyképességi konferencia

A kutatás-fejlesztésbe fektetett pénz egyrészt busásan megtérül, másrészt egyéb gondokra is megoldást kínál. Példa erre Írország, ahol a nehéz gazdasági helyzet enyhítését segítette a pallérozott elmék tevékenységére fordított pénz.

Bár Medgyessy Péter miniszterelnök előadóként szerepelt az előzetes programban, sem ő, sem a kormány más tagja nem jött el az ír-magyar versenyképességi konferenciára. A kabinet nevében Vizy E. Szilveszter a Tudományos Akadémia elnöke volt kénytelen beszélni, aki nehéz helyzetben volt, hiszen éppen a kutatás-fejlesztés hazai elhanyagolását emelte ki.

A lisszaboni folyamat, amely 2010-re versenyképes Európát és ezen belül a GDP 3 százalékának kutatási célú elköltését tűzte ki célul, hazánknak is komoly lehetőséget jelent. Miközben nálunk a kutatásra szánt pénz nem éri el a nemzeti össztermék egy százalékát, ennek a pénznek csupán egyharmada származik a magánszektorból. Vagyis Vizy E. Szilveszter szerint a kormány feladata az adórendszer változtatása és egyéb kutatás-fejlesztést ösztönző intézkedések kidolgozása lenne. Az Akadémia elnöke jelezte: ma nem a nyersanyag, hanem a hozzáadott tudás határozza meg a termékek árát. Ezért jelentene lehetőséget számunkra, hogy az EU-ban 300 ezer kutatói állást kellene feltölteni.

A magyar tudós vélekedését erősítette meg Mary Harney ír miniszterelnök-helyettes, aki elmondta, hogy Írország sikerei is a nyitott tudás alapú gazdaságnak köszönhető. A miniszterelnök-helyettes kifejtette, országa 1973-as uniós csatlakozása után 10 évnek kellett eltelnie, hogy ráeszméljenek: nem jó úton haladnak. Ekkor azonban
Írország mélyponton volt az elszabadult inflációval és munkanélküliséggel, amit súlyosbított, hogy a lakosság 6 százaléka egyszerűen kivándorolt. Mindennek az volt az oka, hogy a 70-es években a nemzeti gazdasági érdekek túlzott védelme mellett az ír politika csak az erőteljes adóztatásban látta a bevételek növelésének lehetőségét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik