Üzleti tippek

Bankok: szolgáltatási dömping

admin
admin

2004. 05. 10. 00:00

Az unió nem, legfeljebb a verseny éleződése, a jegybanki kamatcsökkentés hozhat további kamatesést a bankpiacon, ahol a az utóbbi időszakban valóságos szolgáltatási „eufória" lett úrrá.

Banki EU-pályázati tanácsadók:
CIB Bank:
1. Árindex Kft.
2. „K+F” Kutatás Fejlesztési Tanácsadó Központ Kft.
3. TIG-RES Rt.

K&H Bank:
1. K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai tanácsadó iroda

MKB:

1. Bankinfo Center Kft.
2. Első Európai Térségfejlesztési Kft.
3. EUTOP Budapest Rt.
4. iMS Magyarország Vezetői Tanácsadó Kft.
5. KPMG Consulting
Forrás: bankok közlései, Ü&S gyűjtés

Versengve alakítják ki európai uniós szolgáltatási palettájukat a vállalati ügyfeleket (is) kiszolgáló hitelintézetek a közelgő csatlakozás miatt. A CIB Bank, a HVB Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank például – „külsős” uniós pályázati tanácsadó cégek bevonásával – tájékoztató EU-programok keretében próbál részt venni a majdani finanszírozási programokban, az Erste Bank hasonló céllal Budapest szívében önálló EU Irodát nyitott.

A Citibank az uniós támogatások pénzügyi műveleteinek teljes menedzselésére – a támogatás lehívásától a pályázat lezárultát igazoló pénzügyi jelentési felhasználási igazolásának elkészültéig – vállalkozik. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) pár hónapja egyenesen a saját kisebbségi tulajdonában lévő K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai tanácsadó irodát bízta meg a kis- és középvállalkozói szféra közös uniós banki forrásgyűjtő programjainak előkészítésével.

A hazai pénzintézetek egyrészt az unió központi forrású hiteleinek közvetítésében, másrészt a kkv-szféra EU-támogatási pályázataihoz kiegészítő finanszírozás biztosításával próbálnak piacot találni. A CIB és az MKB például tanácsadó cégpartnereik révén első lépésként a hozzájuk kölcsönért forduló kis- vagy középvállalkozás igényének megfelelő uniós támogatási pályázat és az azt kiegészítő finanszírozási forma kiválasztásában, majd a pályázat megíratásában segítenek.


A sikeres uniós pályázat öt alapfeltétele:
1. Alaposan tájékozódjunk az EU-program céljairól, a pályázás alapfeltételeiről, az adott szakterületre vonatkozó európai célkitűzésekről;
2. A cég fejlesztési szükségletét ne a pályázható források határozzák meg;
3. Folyamatosan kövessük nyomon a pályázati kiírásokat, határidőket és eszközöket;
4. A forrásigényhez képest a lehető legkorábbi időpontban készítsük el pályázatunkat;
5. Építsünk ki jó partnerséget: egyes pályázatoknál indokolt lehet rutinos külföldi pályázók bevonása.
Forrás: Raiffeisen Bank

A sikeres EU-támogatási pályázat érdekében, a vállalat saját erejének biztosítására jó pár hazai bank előzetesen garanciát nyújt. Gyöngyösi László, a Citibank értékesítési igazgatóhelyettese rámutatott: hitelintézetük ingatlan, ingó vagy készpénzfedezet mellett is nyújt garanciát a támogatás teljes időtartamára. Mind a Citibank, mind számos versenytársa ajánl a támogatás előfinanszírozására szolgáló áthidaló kölcsönt (a CIB például hitelígérvényt is kibocsát). Erre azért van szükség – mondta Gyöngyösi László –, mert az uniós támogatások csak utófinanszírozással, egy-egy projektütem lezárulta után válnak elérhetővé.

Ha a támogatás és az önerő nem elég, számos hazai hitelintézetnél – megfelelő hitelképesség esetén – forráskiegészítő beruházási vagy projektfinanszírozási (tehát a vállalati hitelképességétől független, csak a megvalósuló új létesítmény várható megtérülése alapján nyújtott) kölcsönök állnak rendelkezésre.

A banki forrás uniós pályázatokhoz

A banki társfinanszírozás nem „szükséges rossz”, hanem kedvező másodlagos forrás az EU-pályázatoknál, feltéve, ha továbbra is lesznek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Európa-hiteléhez hasonló kedvező konstrukciók – fejtette ki Répás Márta, az MKB uniós tanácsadó partnere, az iMS Magyarország Vezetői Tanácsadó Kft. szakmai vezetője. A társfinanszírozásra is felhasználható Európa-hitel – amely forint alapú, de költsége mégis Euribor-ban számított, azt kamattal és kezelési költséggel is maximum 4 százalékkal haladhatja meg – ugyanis csak 2004-ben érhető el, bár reménykedni lehet a „hosszabbításban”.

Elkel a finanszírozási segítség, hiszen máris nagy az érdeklődés – március végéig mintegy 120 jelentkezést adtak be –, a Gazdasági Versenyképességi Program részeként a gazdasági tárca által a kkv-k technológiai fejlesztésére februárban kiírt pályázatára. Úgy tűnik, az MFB Európa-hitele mellett erre más kiegészítő finanszírozási lehetőség is lesz, hiszen a Citibank ígérete szerint még az év első felében hasonló megoldású, ám a hitelcélokat tekintve kevésbé „szűrt” kölcsönfajtával rukkol elő.

A bankok saját forrású egyéb kamatainak csökkenésére nem közvetlenül az EU-csatlakozás, hanem a jegybanki kamatok esése nyomán van esély – vallják a hitelintézetek. Közvetett hatásként azonban a kkv-ügyfelekért folytatott verseny éleződése igenis jótékonyan apaszthatja az ügyfélkamatokat. Csakhogy – hívta fel a figyelmet a HVB a meglepő tényre – a kkv-szféra átlagos kamatmarzsa az EU-ban már ma is alacsonyabb, mint itthon. A kamatcsökkentést ráadásul egyes bankok a díj- és jutalékkulcsok emelésével ellensúlyozhatják – figyelmeztetett Kissné Földi Beáta, a K&H ügyvezető igazgatója.

Az uniós belépés közeledtével több pénzintézet arról számolt be: megugrott a devizaszámla-nyitási kedv társaságuknál. A Citibanknál az elmúlt fél évben minden harmadik-negyedik vállalkozás igényel forint alapú számlája mellé euró alapút is, amelyben persze nem kis szerepet játszhat, hogy az első devizaszámlát a pénzintézet hajlandó ingyen vezetni. A HVB több multinacionális ügyfele már egyenesen azt jelezte: mielőbb szeretne belföldön is áttérni az euró alapú számlázásra, fizetési műveletekre.














Néhány uniós forrású hitel hazai pénzügyi intézményeknél
Intézmény neve
Hitel elnevezése, forrás nyújtója
Hitel célja
Teljes hitelkeret (M euró)
Budapest Bank
EBRD* és Phare forrású hitelek
Többféle hitelcél, pl. a cég piaci pozíciójának megerősítéséhez EU-szabványos környezetvédelmi beruházás
n. a.
CIB Bank
CIB EIB** Global hitel
Környezetvédelmi, infrastrukturális, energiatakarékossági, ipari, szolgáltató és idegenforgalmi beruházás
50
CEB hitel*** (anyabank révén)
Kkv-fejlesztés
20
Erste Bank
Unió Beruházási Hitel KfW**** forrásból
Feldolgozóipari, agrár, szállodaipari, idegenforgalmi, energiaipari, építőipari, kereskedelmi, szolgáltatási, környezetvédelmi beruházás
n. a.
HVB Bank
HVB EU Expressz Hitel EIB-forrásból
Ipari, élelmiszer-ipari, szolgáltatási, szállodaipari, turizmus jellegű, infrastrukturális beruházás
n. a.
IKB Leasing Hungária
KfW-CEB SME Finance Facility hitel
Gyártó- és feldolgozóipari (pl. nyomdaipari, élelmiszer-ipari, fém- és műanyagfeldolgozó-ipari) eszközberuházás
20
K&H Bank
EIB- és Phare-forrású Energia Hatékonysági hitel
Több hitelcél, pl. olyan beruházás, amelynek nyeresége, gazdasági előnye min. 50 százalékban az energiamegtakarításból származik
n. a.
Magyarországi Volksbank
EIB Global hitel
Energiaracionalizálás, környezetvédelem, útépítés, helyi telekommunikáció, városi közlekedésfejlesztését, víz- és csatorna beruházások
40
Takarékszövetkezetek
KfW-hitel
Kkv-fejlesztés és (30%-ig) forgóeszköz-finanszírozás
10
* Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
** Európai Befektetési Bank
*** Európa Tanács fejlesztési bankja
**** Kreditanstalt für Wiederanbau
Forrás: Ü&-S-gyűjtés


Egyszerűbb feltételek

A csatlakozással a nemzetközi hátterű hitelintézetekre az eddigieknél jóval egyszerűbb működési és tőkefeltételek vonatkoznak majd, ami megkönnyítheti a szolgáltatást a hazai vállalkozói szektornak (is). Az eddigiekben egy banknak elsősorban önálló leányvállalatként „érte meg” itthon tevékenykedni, mert a nem önálló fiókként is csak ugyanakkora szavatolótőkével működhetett. Az EU „egységes európai útlevélről” szóló elve szerint májustól ezt minimális tőke- és adminisztrációs kiadásokkal fióktelepként, vagy közvetlen határon átnyúló szolgáltatás keretében is megteheti.

Az uniós fióktelep szavatolótőkéje ugyanis az anyabank – nemzetközi társaságoknál hatalmas – tőkeerejével egyenlő. Egy pénzintézet viszont mindig tőkeereje arányában hitelezhet ügyfeleinek. Jócskán megnőhet tehát a magyar vállalkozóknak szánt hitelkínálat azzal, ha uniós belépésünkkel új szereplők jelennének meg fióktelepként a magyar piacon, netán valamelyik jelenlegi magyarországi kisebb bank fiókteleppé alakulna át. Utóbbiak közül a BNP Paribas bevallottan nagyhitel-limitje növelése érdekében fontolgatja a „fiókosodást”, s emiatt dönthet ugyanígy a Deutsche Bank és a Westdeutsche Landesbank is.

Szakértők viszont arra nem számítanak, hogy május után új bankok sora jelenne meg itthon – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) egyik tanulmányából és a bankok azzal egybecsengő véleményéből. Az ok: a bankárszemmel amúgy is kicsi magyar porondon máris egyre élesebb a verseny a kkv-szolgáltatásoknál , egy új pénzintézet emiatt nehezen hasíthatna ki magának kellő jövedelmezőséget biztosító piaci részesedést. Akiknek pedig számít a közép-európai régió, már ma is jelen vannak Magyarországon. A „fióktelepesedést” az gátolja, hogy a lakossági és kiskereskedelmi banki szolgáltatáshoz önálló – új versenyzőnek méregdrágán kiépítendő – országos hálózat kell, nem elég egyetlen fővárosi kirendeltség. Az önálló leánybank és hálózata viszont a „helyi identitás” gondolatát és a biztonságérzetet erősíti a kisvállalkozói ügyfelekben. A CIB és a K&H ezzel együtt nem zárta ki, hogy Nyugat-Magyarországon – ahol eddig is a legélesebb volt a verseny a kkv-k kegyeiért – ausztriai kisbankok jelennek meg kisvállalati szolgáltatásokkal. Erősödhet az egyéb szolgáltatók – biztosítók, áruházláncok, olajtársaságok – betétgyűjtő és hitelező szerepe is.

A magyar piacra mégis belépő, átalakuló új banki fióktelepek nem kötelesek csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), ha egyébként rendelkeznek az anyacégük EU-ban előírt minimális – jelenleg 20 ezer eurós (250 forintos árfolyammal számolva 5 millió forintos) – vállalati betétbiztosításával. Ez elvileg alacsonyabb az OBA májustól életbe lépő – de természetesen a korábbi forint alapú vagy devizás cégbetétekre is vonatkozó – maximum 6 millió forintos (24 ezer eurós) biztosításával. A hazai cégeknek mégsem kell tartaniuk a betétgarancia esetleges csökkenésétől. A magyar bankpiacon mozgó hitelintézetek anyaországaiban ugyanis az EU-minimumnál jóval magasabbak – Olaszországban például 303 ezer, Franciaországban 70 ezer eurónyi, egyes német tartományokban pedig 100 százalékos – a biztosítási limitek, márpedig az OBA-hoz nem csatlakozó új fiókokra ezek vonatkoznának.

A bankrendszer felügyelete is átalakul

Májustól nemcsak a garanciarendszer, de a bankszféra felügyelete is kissé átalakul, de a rendszer – legalábbis a szakemberek ígérete szerint – továbbra is biztonságos marad. Csupán annyi történik majd, hogy a (leendő) fióktelepek prudenciális (pénzügyi, üzleti megbízhatósági) felügyeletét Magyarországon is közvetlenül anyacégük hatósága látja majd el. A fogyasztóvédelmi és egyéb, a „közjót” szolgáló rendelkezések betartása – például az ügyfelek megfelelő magyar nyelvű tájékoztatása, jogosulatlan tevékenység tiltása – viszont a fióktelepek esetében is változatlanul a magyar PSZÁF feladata marad.

Az uniós belépéssel jelentős változások várhatók az EU-n belüli, sőt akár a belföldi fizetési forgalomban is. A hazai cégek európai fizetési ügyleteinek sikeres lebonyolításához már a jelenlegi szabályok szerint is fel kell tüntetni a nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN-számot) és bankunk azonosítóját (BIC számát), s ugyanezt kell kérni a cég nemzetközi partnerétől is. Egyes bankok (így az MKB) a belföldi bankszámlakivonatokon feltüntetik az IBAN-t is, az OTP Bank honlapján pedig ez a belföldi számlaszám beütésével kalkulálható ki.

Főképp Magyarország eurózónához történő csatlakozása után éreztetheti hatását az európai közösségnek az a rendelete, amely szerint májustól a 12 500, 2006-tól 50 ezer eurónál (mintegy 3,2 millió és 12,5 millió forint) kisebb összegű nemzetközi euróátutalások, bankkártyás készpénzfelvételek, fizetések díja itthon sem haladhatja meg az országon belül ugyanilyen devizában történt ugyanilyen műveletek költségét. Magyarán: egy budapesti külkereskedő kisvállalat bankja például ugyanannyi díjat számíthat fel egy, például Luxemburgba történő euróutalásért, mintha az a főváros másik végébe irányulna.

Mindez csökkentené egyes bankok bevételeit, hiszen azok ma akár többszörös díjat számítanak fel a nemzetközi céges forintutalásokért a belföldiekkel összevetve. A devizautalások díja már ma is egységes, igaz, ennek aránya egyelőre mindössze 1-2 ezreléke az összforgalmon belül. Csakhogy információnk szerint a Magyar Nemzeti Bank mérlegeli, hogy az „eurószabályt” esetleg a forintműveletek esetében is javasolná bevezetni a bankok számára. (Az Európai Bizottság ugyanis e lépést lehetővé teszi bármely nem eurózónabeli EU-tag számára, és egy tagállam, Svédország ezt már meg is tette). Ez viszont azzal a veszéllyel járna, hogy a pénzintézetek a nemzetközi forgalom díjcsökkentését a belföldi átutalások, netán a számlaköltségek jutalékainak megemelésével ellensúlyoznák.

S még egy friss pénzforgalmi szabály: májustól az EU-ba történő cégutalásokat 6 napon belül mindenképp teljesíteni kell bankunknak. Az utalást végző pénzintézetnek előzetesen, majd a tranzakciót követően ismételten tájékoztatnia kell az ügyfelet a költségekről, esetleges átváltási árfolyamról. Ha az átutalás nem teljesült 6 nap alatt az utaló, vagy – ha annak hibája miatt történt a dolog – a fogadó pénzintézet 12 500 euró (plusz kamattal és átutalási költségek) visszafizetési garanciával köteles jótállni. Van, aki persze már itt is előbbre jár: ha májustól ügyfélként a HVB bankcsoporton belül utalunk – azaz a küldő és fogadó bank is csoporttag, a hitelintézet ígérete szerint már másnap jóváírják a kedvezményezett számláján az összeget.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

John F. Kennedy writes at his desk in his Senate office, ca. 1953-1961. (Photo by © CORBIS/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.