A multinacionális cégek támasztotta éles verseny miatt várhatóan egyre többen alapítanak szövetkezetet Magyarországon. A tagok kölcsönös segítségnyújtásán alapuló társasági forma reneszánszát felgyorsíthatja az új szövetkezeti törvény is.
A szövetkezetek reneszánsza várható Magyarországon, amelyhez a kormány megfelelő szabályozással és a partnerség kialakításával minden segítséget megad – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter csütörtökön.
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (ICA) 1904-ben Budapesten megtartott hatodik kongresszusának centenáriumi megemlékezésén Kiss Péter elmondta: az érdekképviseletek és a kormány részvételével tavaly megalakult szövetkezetpolitikai kollégium elkezdte a várhatóan 2005 végén hatályba lépő egységes szövetkezeti törvény kidolgozását. A jogszabály jelentősen hozzájárulhat Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez.
A kancelláriaminiszter utalt arra, hogy 15 évvel a rendszerváltás után vissza kell adni a szövetkezetek súlyát, rangját, és új, ideológiamentes képet kell kialakítani róluk. A Miniszterelnöki Hivatal párbeszédfórumot indított a szövetkezetekről a Kormányzati Portálon , a honlapon a szövetkezetekkel kapcsolatos legfontosabb dokumentumok is megtalálhatóak.
Kiss Péter úgy vélekedett, hogy a szövetkezeti forma az összes gazdálkodó szervezet közül a legközelebb áll az emberi természethez, mivel azt az állampolgárok önkéntesen és egymás segítésére hozzák létre. A szövetkezetek a globalizálódó világgazdaságban is esélyt kínálnak a multinacionális cégekkel szemben – tette hozzá.
Szorosabb kapcsolat a törvényhozás és a szövetkezetek között
Szili Katalin a fórumon közölte, az agrárium és a szolgáltatás területén lesz jövőjük a szövetkezeteknek, mivel ellensúlyt képezhetnek a multinacionális vállalatokkal szemben.
Az Országgyűlés elnöke a hat országos szakszervezeti szövetség vezetőjét is fogadta a Parlamentben. A házelnök a megbeszélésen kijelentette, szorosabbra kívánja fűzni a törvényhozás és a szakszervezetek kapcsolatát. Hozzátette, lehetőséget szeretne biztosítani arra, hogy a szakszervezetek minden ülésszak előtt megismerhessék a jogalkotási programban szereplő törvényeket, s a számukra fontos jogszabályokról véleményt formálhassanak.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke elmondta: 15 év óta nem járt szakszervezeti küldöttség az Országgyűlés elnökénél. Fontosnak nevezte azt a lehetőséget, hogy a szakszervezetek az eddigieknél jobban bekapcsolódhatnak a jogalkotási munkába.
Lányi András: A gyerekeink jövőjét már feléltük, az unokáinkét még nem
Soha életében nem volt még kormánypárti, most egy kicsit szeretne az maradni Lányi András, akivel az aszályos nyár valódi kérdéseiről, Magyar Péter fideszeseknek tett ígéretéről és a Dunáról beszélgettünk.
