Az Ön cége nem hitelképes! – e kellemetlen mondatot sok vállalati vezető azzal a magyarázattal együtt hallhatja a banki ügyintézőjétől, hogy a cégnek a titokzatos BAR-listán szereplő adatait megvizsgálva döntöttek az elutasításról.
A vállalkozói hitelnyilvántartás-ban található adatok:
1. Cégadatok (törzsszám, név, székhelycím);
2. Szerződés adatai (éven belüli/kívüli, banki mérlegen belüli/kívüli, típus: pl. Garancia, hitel, lízing, faktoring stb.);
3. Szerződés kötésének, lejáratának dátuma;
4. Szerződés állapota (normál, lejárt, kényszerlejárt);
5. Törlesztés állapota (van/nincs 30 napot meghaladó fizetési késedelem);
6. Megjegyzés (pl. a lezárás körülményei).
A többféle lajstromból is álló BAR-t az a Bankközi Informatikai Szolgáltató (BISZ) Rt. hozta létre, amelynek tulajdonosa (a Giro Rt.) 28 bank és a Keler elszámolóház birtokában van. Vagyis az adósnyilvántartást a bankok tulajdonosként a maguk okulására működtetik.
A legtöbb adatot a hazai vállalkozások valamennyi hitelszerződését nyilvántartó regiszter tartalmazza. Ez úgynevezett teljes lista, tehát nemcsak a problémás, hanem az összes („élő”) kölcsönszerződést tartalmazza. Az eredetileg még 1996-ban feltöltött lajstromot folyamatosan frissítik: a hitelező tagintézményeknek az új kölcsönszerződés megkötése után legkésőbb 5 nappal fel kell tenniük rá a friss adatokat.
A pénzintézetek hitelbírálati eljárásuk során menetrendszerűen lekérdezik a kölcsönt kérő cégről szóló esetleges információkat a BAR-ban. A bizalmas adataik „nyilvános” tárolása miatt esetleg háborgó vállalkozókat a rendszer üzemeltetői azzal nyugtatják meg: a BAR adataihoz a tagintézmények lekérdező munkatársain kívül senki sem férhet hozzá, de még ők sem látják, hogy konkrétan melyik pénzintézet nyújtotta a hitelt.
A negatív lista
A fizetésképtelen vállalkozások nyilvántartásában található adatok:
1. Cégadatok (törzsszám, név, székhelycím);
2. Bankszámlavezetés kezdetének, lejáratának, megszűnésének dátuma;
3. Követelések sorban állása kezdetének, végének dátuma;
4. Sorban álló összeg és devizaneme;
5. Megjegyzés.
Forrás: BISZ Rt.
Nincs könnyű helyzetben az a cég, amely akár egyszer is késlekedett a fizetéssel hitelező pénzintézete felé. Az erről szóló adatot ugyanis a BAR-ból csak a tartozás rendezése után 5 évvel törlik. Addig tehát minden lekérdező hitelintézet láthatja, és semmiképp sem lehet levetetni. Ha viszont egyáltalán nem egyenlítik ki a tartozást, a kellemetlen bejegyzés örökre ott marad.
Lekérdezésből pedig van bőven, hiszen a tagintézmények átagosan havi 12 ezer alkalommal tudakozódnak (leendő) vállalati ügyfeleikről. Igaz, a listák sem csekély méretűek: mint Rácz Lajos, a BISZ Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a kétfajta vállalati listán – s a harmadik, a gyanús bankkártya-elfogadó helyeket nyilvántartó regiszterben – március elején bő 150 ezer céghez kötődően 640 ezer bejegyzés szerepel. A vállalati listáknál mostanában jóval nagyobb reflektorfény esik a – szintén csak a nem fizető – magánadósok adatait tartalmazó listájára.
Az adósok is érdeklődhetnek
Megeshet, hogy egy-egy cég kíváncsi: milyen adatokat is tartanak róla nyilván a BAR-ban. Erről csak kissé körülményes módon – nem közvetlenül a BISZ Rt.-től – lehet információt kérni, ám ez éppen a szigorú titokvédelmi előírásokkal magyarázható. Az érdeklődő cégnek ügyfél-tudakozványt kell eljuttatnia bankján keresztül az adatbázist kezelő cégnek. A BAR központi rendszerének automatikusan létrehozott válasza legkésőbb 5 nap múlva postán, dupla borítékban jut vissza az adott bankhoz, amely végül a sértetlen külső borítékot köteles átadni a vállalat képviselőjének (ebben az üzenetben viszont már az is olvasható, hogy melyik pénzintézet helyezte fel az adatot a BAR-ra). A lekérdezést mindenképp érdemes elvégezni egy-egy újabb kölcsönkérelem előtt, egy-egy esetleges elutasítást megelőzendő. Nem szabad elfelejteni: nemcsak a nemfizetés, hanem a – banki megítélés szerint – túlzott eladósodottság is gátja lehet az újabb kölcsönnek.
A BAR-nál rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az „átjárást” a vállalati és a magánadósi listák között. Egy magánszemély súlyos összegű tartozásai alapján tehát maga e rendszer nem utal arra, hogy annak akár cége is bajban lehet. Igaz, egy nem fizető magánszemély nevét lekérdező hitelintézet bármelyik nyilvános cégadatbázis igénybevételével percek alatt megtudhatja, hogy az illető nem irányít-e vállalatot is. Több bank ügyrendjében maga is előírja, hogy munkatársai vizsgálják a cégek és magánszemélyek közti összefüggéseket.
A BAR egyelőre csak a cégek hazai tartozásait tünteti fel. Azonos a helyzet az Európai Unióban, ahol a különböző adóslistás rendszerek szintén nemzeti jellegűek. Az Európai Bizottság szeretne egy egységes, kötelező központosított adósnyilván-tartási struktúrákat kialakítani tagországaiban, de erre eddig nem került sor.
