| 2005. január elseje utáni kategóriák: 1. kkv: a létszámkorlát változatlan, viszont a nettó árbevétel 50 millió eurónak megfelelő forintra, a mérlegfőösszeg pedig 43 millió eurónak megfelelő forintra nő, 2. kisvállalkozás: a létszámkorlát nem változik, viszont a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg egyaránt legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintra emelkedik, 3. mikrovállalkozás: a létszámkorlát nem változik, viszont a mérlegfőösszegre vonatkoztatva belép a legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint. |
Az új kategorizálás miatt 2005-ben több ezer vállalkozás besorolása változik meg: a jelenlegihez képest csökken a mikro- és a közepes, növekszik viszont a kisvállalkozások száma. Előzetes számítások szerint közel ezer nagyvállalkozás lesz középvállalkozás, míg a kisvállalkozások száma legalább 4 ezerrel nő.
Mindez azt is jelenti, hogy a kategorizálás változása miatt több vállalkozás indulhat a támogatások megszerzéséért, illetve a támogatási konstrukciókban többen vehetnek részt. Ami egyrészt örömteli, másrészt viszont a mai kis- és középvállalkozói kör számára nem túl kedvező, hiszen nagyobb lesz a verseny a támogatások elnyeréséért, ráadásul a tőkeerős, versenyképesebb ma még nagyvállalatnak, a jövőben viszont középvállalkozásnak minősülő cégek száma is gyarapodik. A kormányzat ígéretet tett rá, hogy a pályázatok elbírálásakor olyan szabályokat alakítanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb cégek se járjanak rosszul.
| Új finanszírozható célok a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból: – kkv-k minősítése, – a kkv-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása, – a kkv-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése, – a kkv-k részére alapszintű és emelt szintű tanácsadás, – a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése, – és a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, tudatosságának fejlesztése. |
Rögzíti a törvény azt is, hogy egy kis- és középvállalkozás egyidejűleg több támogatási formát is igénybe vehet, s hogy nemcsak a GKM-hez tartozó ezen célelőirányzatból, hanem más forrásból is juthat támogatáshoz, s megilletheti őket valamilyen adó-, díj-, illetve járulékfizetési kedvezmény is.
| Új támogatási formák: – lízingdíj-támogatás, – faktoringdíj-támogatás, – bankgaranciadíj-kedvezmény, – tulajdoni részesedés szerzése vállalkozásokban. |
Az eurozónához a közeljövőben biztos, hogy nem csatlakozik Magyarország, vagyis a hivatalos valuta a csatlakozást követően is a forint lesz. Ugyanakkor arra szükség lesz, hogy követhetővé váljon az európai közös valuta, valamint a forint közötti árfolyamváltozás. Ezért a kkv-törvény a vállalkozások üzleti éve lezárásának időpontjához köti a meghatározó középárfolyamot, mert a támogatási és az adatszolgáltatási rendszer is ezen időpont alapján sorolja be az egyes vállalkozókat. Év közben kategóriát nem lehet majd váltani, hanem a szükséges mutatószámokat két egymást követő évben kell teljesíteni. Minderre azért van szükség, mert a vállalkozói kategóriákat euróban meghatározott forintösszeghez köti a törvény.
Átmeneti szabályok: 2004. május 1–2004. december 31. között
1. kkv-nak minősül, ha:
– összes létszáma 250 főnél kevesebb és
– nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forint vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forint, és
– abban az állam, az önkormányzat vagy más, nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás tulajdoni részesedése külön-külön vagy együtt sem haladja meg a 25 százalékot.
2. kisvállalkozásnak minősül, ha:
– összes létszáma 50 főnél kevesebb, és
– nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió forintnak megfelelő forint, és
– abban az állam, az önkormányzat vagy más, – nem kis- és középvállalkozásnak minősülő – vállalkozás tulajdoni részesedése külön-külön vagy együtt sem haladja meg a 25 százalékot.
3. mikrovállalkozásnak minősül, ha:
– létszáma 10 fő alatt van, és
– nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió forintnak megfelelő forint, és
– abban az állam, az önkormányzat vagy más, – nem kis- és középvállalkozásnak minősülő – vállalkozás tulajdoni részesedése külön-külön vagy együtt sem haladja meg a 25 százalékot.
