Üzleti tippek

EU-felkészítés: munkavédelem

admin
admin

2004. 04. 02. 00:00

A gépek mellett dolgozók biztonsága korábban nem sokat számított, ma viszont szigorú előírások vonatkoznak rá. Oláh János, a TÜV Rheinland InterCert Kft. gépvizsgálati szakértője írásában az ezzel kapcsolatos uniós és hazai szabályokat részletezi.

A szakmaspecifikus uniós ismeretek minél szélesebb körű elterjesztése érdekében az Üzlet&Siker magazin együttműködve a GKM Kis- és Középvállalkozások Integrációs felkészítését Koordináló Főosztályával 2004-ben olyan cikksorozatot jelentet meg, amely a kistérségi felkészítő program szakértőinek, előadóinak közreműködésével összefoglalja az egyes ágazatokra vonatkozó legfontosabb EU-szabályokat, valamint bemutatja az „EU házhoz jön” címet viselő, a kis- és középvállalkozások uniós felkészítését szolgáló program során a leggyakrabban elhangzó kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Önök is feltehetik kérdéseiket a GKM szakértőinek az info@üzletessiker.hu címen.

A múlt század elején gyártott gépeknél a legfontosabb és egyetlen cél egy technológia megvalósítása, egy termék előállítása volt. A gépen dolgozók biztonságának megteremtése nem tartozott az elsődleges szempontok közé, a balesetek elkerülése – jó esetben az üzemeltető – , de főleg persze a gépen dolgozó érdeke volt. A hazai munkahelyeken igen különböző korú gépeket találunk, a legmodernebb gépek mellett – ha elvétve is, de – még dolgoznak olyan gépek is, amelyeknek a biztonsági szintje messze elmarad a legmodernebb gépekétől.

Ez a munkahelyi biztonság szempontjából ellentmondó helyzet az egyre korszerűbb gépek bevezetésével a jövőben is fennmarad, legfeljebb a biztonsági szintek közti különbség fog csökkenni.


Az EU-ban, és – az EU-s előírások honosításaként – Magyarországon is meghatározták azt a minimális szintet, amelyet a dolgozó biztonságának a megteremtése érdekében a társadalom elvár. Azokat a minimális biztonsági követelményeket, amelyeket a már üzembe helyezett gépeken be kell tartani, az EU-ban 1997-től, Magyarországon pedig 2001. óta törvény határozza meg (89/655/EGK irányelv). A minimális szint jogi előírásokban elég általánosan van megfogalmazva. A konkrét elvárásokat az egyes uniós országok külön-külön a saját jogrendszerükben határozzák meg. A biztonságosság növelése érdekében a minimális elvárásokat az egyes tagországok szigoríthatják. Az elvárt szintet a gépek utólagos átalakításával kötelező megteremteni. Az átalakítás főleg burkolatok kiegészítését, módosítását, kezelőhelyeken pótlólagos vészstop elhelyezését, fénysorompók felszerelését jelenti.

A használt gépek átalakítását – nemcsak a jogi kényszer hatására, hanem – modernizálás céljából az üzemeltetők, s az erre a feladatra szakosodott cégek is végzik, hiszen a használt gépekkel is lehet gazdaságosan termelni. Amennyiben a gépen csak felújítást végeznek, az üzembe állításakor megvalósított biztonsági koncepciót – a minimális követelmények megtartása mellett – nem változtatják meg. Lényeges átalakítás során viszont megnövelik a gépek teljesítményét, megváltoztatják a gépen végzett munkamódszert, a rendeltetésszerű használatot, vagy a biztonsági koncepción lényegesen változtatnak. Ilyenkor már a forgalomba hozatalra vonatkozó legújabb rendelkezések
( 98/37/EG Gépek direktíva ) előírásai szerint kell eljárni.

A használt is új gépnek számít

Igen lényeges változás történik majd uniós csatlakozásunk után, ugyanis a Magyarországra az EU-n kívülről bekerülő használt gépeket új gépnek kell tekinteni, vagyis ezeknek a gépeknek is meg kell felelniük a „Gépek direktíva” alapvető biztonsági előírásainak.

A lényeges és a lényegtelen határának a megtalálásában az átalakítás tervezése során végzett konstrukciós veszélyanalízis nyújt segítséget, amelyet a 98/37/EG Gépek direktíva előírásai szerint az új gépre egyébként is el kell végezni. A veszélyanalízis során a gép teljes élettartamára és üzemi állapotra vonatkozóan fel kell tárni a fellépő veszélyeket, majd ezek figyelembevételével kell a konstrukciót kialakítani, biztonsági intézkedéseket tenni. Azok a biztonsági intézkedések a megfelelőek, amelyek segítségével a fellépő veszélyek számszerűsíthető módon csökkentésre, és a gyártó által képviselhető biztonsági szintre kerülnek. Személyi védőeszközzel védekezni csak akkor szabad, ha a technika állásának a figyelembevétele mellett tervezett gépen a veszélyek tovább nem csökkenthetők. A maradék veszélyekre és a szakszerűtlen használatra a felhasználó figyelmét a használati utasításban kell felhívni.

A konstrukciós veszélyelemzés igen körültekintő és csoportmunkát igénylő feladat. A tervezők mellett – többek között – a gépen dolgozó, a karbantartó, a szerviz tevékenységet folytató, a betanítást végző, az üzembe állító, az üzemen kívül helyező tapasztalatait is alapul kell venni. A legmodernebb gépek a teljes burkolással és a hozzájuk kapcsolódó reteszelésekkel első pillantásra tökéletes védelmet nyújtanak, azonban gondolni kell arra, hogy a burkolás megnehezíti a hibakeresést, a karbantartást és a beállító üzemmódot.

A tervezéshez szükséges kapaszkodókat, a jogi követelmények műszaki nyelvre fordítását és a technika állásának a követését a harmonizált EN szabványok nyújtják az EU-ban és Magyarországon is.

Kérdés: Van-e a gyártónak új kötelezettsége, ha a termékét évek óta probléma nélkül, a vevő megelégedésére szállította?
Válasz: Ha a gyártó termékére direktíva vonatkozik, a direktíva hatályba lépése után a jogszabályi előírásokat a gyártónak be kell tartania. A gyártónak a konformitás értékelési és igazolási eljárást el kell végeznie. Ha a termék nem felel meg a direktívában definiált alapkövetelményeknek, a terméket(dokumentációját) módosítani kell.

Kérdés: Kell-e vizsgálatokat végezni a termék forgalomba hozatalához?
Válasz: A vonatkozó direktíva követelményrendszerének teljesítését megfelelőségi igazolási eljárás, illetve vizsgálat keretében kell igazolni. A követelmények betartását a tervezés és a gyártás során is igazolni kell. Az eljárás keretében a megfelelőség igazolását vizsgálatok nélkül csak kivételes esetekben lehet elvégezni dokumentáció kiértékeléssel. A formálisan kitöltött konformitási nyilatkozat nem jogszerű.

Kérdés: Kinek kell végeznie a megfelelőségi eljárást?
Válasz: A direktívák által egyszerűnek és nem veszélyesnek minősített termékeknél a gyártó saját maga végezheti a megfelelőség kiértékelését. A vonatkozó törvényi követelmények teljesítésének a mikéntjét a gyártónak dokumentálnia kell. A direktívákban meghatározott termékeknél a gyártónak az igazolási folyamatba Brüsszelben bejegyzett vizsgáló és tanúsító intézetet kell bekapcsolnia.

Kérdés: Kötelezőek-e az EN szabványok?
Válasz: A gyártónak alapvetően a termékére vonatkozó direktíva előírásait kell betartania, a harmonizált EN szabványok szerinti tervezés nem kötelező, de mindenképp ajánlott.

Kérdés: Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gyártónak?
Válasz: A gyártónak a megfelelő vizsgálati eredmények alapján nyilatkoznia kell a termék megfelelőségéről (konformitási nyilatkozat), valamint olyan műszaki dokumentációt kell összeállítania és készenlétben tartania az EU tagországaiban működő felügyelő hatóságok esetleges ellenőrzéséhez, amelyből egyértelmű a termék megfelelőssége a direktíva követelményeivel.

Kérdés: Jelent-e előnyt egy minőségbiztosítási rendszer működtetése?
Válasz: Minőségbiztosítási rendszer működtetése a direktívák által meghatározott esetekben követelmény. Ha a direktíva nem vár el működő minőségbiztosítási rendszert, a minőségbiztosítási rendszer működtetése akkor is fontos lehet, mivel sokat segít a termék megfelelőségi eljárásához és a piacfelügyelő hatóságok részére szükséges dokumentumok elkészítésében és összeállításában.

Kérdés: Mi a következménye, ha CE-re vonatkozó előírásokat nem tartják be?
Válasz: A szabálytalan forgalomba hozatalt az adott ország piacát ellenőrző nemzeti hatóság szankcionálja, például kivonja a forgalmazásból, pénzbüntetést vett ki, s egyben valamennyi EU – ország hatóságát értesíti a szükséges intézkedések megtételéről.

Kérdés: Érdemes-e a CE jelöléssel hirdetni?
Válasz: A CE jelölés nem azonos egy minőségi bizonylattal. Ez a jelölés a termék tulajdonságainak csak egy szűk köréről, a terméknek egészségre nem káros voltáról, és a termék biztonságos használhatóságáról ad tájékoztatást. A CE megkülönböztető információt nem ad, hirdetési céllal történő megjelentetése nem növeli a versenyképességet.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.