Üzleti tippek

Egy sikeres hazai projekt – elektronikus temető készül

Az „elhunyt" számítógépek, mobiltelefonok száma egyre jobban növekszik nálunk is, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy hazai vállalkozások először nyertek pénz közösségi programból számítástechnikai és elektronikai hulladékok újrahasznosításához. A projekt másfél millió eurós költségvetésű, amelynek felét az unió állja.

A projekt célja:
– az egyre nagyobb gondokat okozó számítástechnikai és mobil-telekommunikációs hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének kialakítása,
– demonstrációs jelleggel, újrahasznosító-szétszerelő üzem építése Magyarország elmaradott, északkeleti régiójában,
– a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás, ezáltal a környezetterhelés nagymértékű csökkentése,
– a veszélyes hulladéknak számító mobil- és PC akkumulátorok környezetbe kerülésének megakadályozása,
– a környezettudatos gondolkodás erősítése a lakosság részéről.

Az Európai Unió környezet- és természetvédelmi projekteket támogató LIFE-III Közösségi Programja 2003-ban fogadta el a Hazai Térségfejlesztő Rt., a Geonardo Kft. és az Atlas Szövetkezet által benyújtott IT-RECYCLING nevű projektet. A siker azért is örömteli, mert hazai vállalkozások korábban sohasem nyertek pénzt uniós program révén számítástechnikai és elektronikai hulladékok újrahasznosításának megvalósítására és a kapacitások bővítésére. A projekt elkészítését a többéves uniós tapasztalattal rendelkező Geonardo Kft. irányította, a szakmai végrehajtásban a koordinátor, Hazai Térségfejlesztő Rt. mellett az ATLAS Szövetkezet vesz még részt aktívan. A projekt összköltségvetése meghaladja a másfél millió eurót, amelyből az Európai Unió közel 50 százalékot áll.

Az élettartamuk végére ért számítógépek, monitorok, háztartási gépek – „barna”, illetve „fehér” áruk (szórakoztatóelektronikai, illetve háztartási gépek) – elhelyezése világszerte egyre nehezebb környezetvédelmi feladat. Becslések szerint 2-3 év múlva 100-300 millió „elhunyt” számítógép lesz világszerte. Ehhez jön a számtalan elektronikus-elektromos háztartási gép. Ráadásul évről évre rövidül a különböző gépek életciklusa. Az unióban jelenleg körülbelül évi hatmillió tonna elektromos hulladék képződik (ami a teljes hulladékmennyiség 3-4 százaléka), de két éven belül túljuthat az évi 10 millió tonnán. Ha ezt a hulladékmennyiséget az eredeti műszaki szerkezetében, alakjában egy helyre hordanánk, akkor 1 km2 területet 10 m magasságig tölthetnénk fel. Évről évre ennyi veszélyes hulladékot kellene kezelni. Még elkeserítőbb lenne, ha ezen hulladékok kommunális hulladékok közé, vagy egyszerűen csak a városok körül szétszórva lelnék végüket, elkerülhetetlen környezeti szennyeződéseket okozva.

Jelenleg Magyarországon több mint hétmillió mobiltelefon és körülbelül 1,5 millió személyi számítógép, illetve egyre több laptop van mindennapi használatban. A számítógépek mintegy 80 százalékát irodák, hivatalok használják. Az elhasználódott elektromos és elektronikus termékek mennyiségét évente 70 000 – 100 000 tonnára becsülik, de egyes számítások szerint ez az érték elérheti a 200 000 tonnát is. A hulladék mennyisége évente legalább 15–20 százalékkal nő. Mivel a régi számítógépek egy részét továbbadják, jelenleg 100 000 körülire tehető a hulladékká válók száma. Hasonló mennyiségű potenciális hulladékot jelentenek a gyorsan elavuló mobiltelefonok is: becslések szerint a következő években csaknem 1 millió mobiltelefon és a hozzájuk tartozó, veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátor válik feleslegessé. Biztosra vehető, hogy a következő években ugrásszerűen nő majd az elektronikai hulladék mennyisége. A folyamat gyorsulásához a PC-k életciklusának lerövidülése is hozzájárul: a technológia fejlődésével a cégek egyre gyorsabban cserélik le gépparkjaikat. A gyorsan elavuló gépeket a tehetősebb cégek 2–3 évente, a háztartások, a hivatalok 5–6 évente cserélik le.

Uniós előírások a hulladékkezelésre

Az Európai Unióban már készen állnak az elektromos és elektronikus javak (EE) hulladékkezelésének elvei, amelyek a gyártók és a forgalmazók közös felelősségévé teszik a kiöregedett készülékek szervezett begyűjtését és újrahasznosítását. Az Európai Parlament 2002 folyamán elfogadta az elektromos és elektronikus hulladékokról szóló direktívát (WEEE Directive, 2002/96/EC), amely kötelezi az elektromos eszközök gyártóit az életciklusuk végére érkezett készülékek feldolgozásának finanszírozására.

A direktíva értelmében a gyártók egyénileg felelősek az általuk 2005. augusztus 13-a után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk. A következő fontos határidő 2006. december 6-a. Erre az időpontra az EU tagországoknak el kell érniük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék mennyiséget.
A számítástechnikai és a mobiltelefon-hulladékok kezelését illetően a hazaihoz hasonló a helyzet a többi közép-kelet-európai országban is. A 2004-től több lépcsőben életbe lépő direktíva már érinti a 2004-ben csatlakozó országokat is, valamennyinek fel kell készülnie az elektronikus hulladékok kezelésére. Egy sikeres magyarországi környezetvédelmi projekt példaértékű lehet a szomszédos országoknak.

Két térségben lesz a projekt


A projekt 7 munkaprogramból áll:
1. Projektmenedzsment
2. Források feltárása
3. Tanulmányok készítése, engedélyek begyűjtése
4. Begyűjtés, hulladékgyűjtő infrastruktúra kialakítása
5. A bontás és a frakcionálás technológiájának a kialakítása
6. Feldolgozás és újrahasznosítás
7. Eredmények közzététele, lakossági tudatformálás

A projekt Magyarország két, – arculatában és gazdasági-társadalmi szerkezetében – különböző térségében valósul meg. A hulladék elsődleges származási helye az ország fővárosa és vonzáskörzete: itt lesz a begyűjtés és a szállítás rendszere. A projekt másik fő eleme az ország észak-keleti régiójában valósul meg, ahol a begyűjtött hulladék kezelése – bontása, feldolgozása, esetleges újrahasznosítása – történik majd.
A közép-magyarországi régió választását az indokolta, hogy itt képződik arányában a legtöbb számítástechnikai és mobiltelefon-hulladék. Az észak-keleti régió régi hagyományokkal rendelkező, válságban lévő, rehabilitációra váró ipari térség, amely a nagy munkaerő-igényes környezetvédelmi ipar számára megfelelő infrastruktúrát jelent.

A projekt fő célja, hogy kiépüljön a központi régióban keletkező számítástechnikai és mobiltelefon-hulladék teljes körű begyűjtési és szállítási rendszere. Kiemelt célkitűzés az is, hogy ezen hulladék teljes körű kezelése egy olyan térségben valósuljon meg, ahol a munkahelyek megteremtésével, a környezetvédelmi technológia megjelenésével az ipar szerkezete új funkciókkal gazdagodik, rehabilitációja elkezdődik, és lehetőség nyílik a válságból való kilábalásra. A projekt megvalósítása az Európai Unióban megfogalmazott, az elektromos és elektronikus hulladékokról szóló direktívának megfelelően történik, elősegítve így a csatlakozáshoz szükséges feladataink megvalósítását. A projekt által létrehozandó újrahasznosító üzem hosszú távon 20–40 ezer tonna/év kapacitással működhet, hozzájárulva ezzel a WEEE Direktíva előírásainak magyarországi betartásához.

A projekt fontos részét képezi a gazdálkodási rendszer kiépítése mellett a lakosság környezettudatos nevelése, az ismeretek hatékony terjesztése. Ennek keretében kiadványok – nyomtatott, elektronikus – megjelentetésére, elektronikai lomtalanítási akciók szervezésére, lakossági fórumok, kiállítások, valamint szakmai workshopok, tájékoztatók megrendezésére kerül sor.

3 cég a konzorciumban

A projekt megvalósításában 3 magyarországi cég vesz részt. A konzorcium mind a szakmai, mind a gyakorlati oldalról képes kialakítani, majd működtetni a számítástechnikai és mobiltelefo-hulladékok teljes körű hasznosításának rendszerét, üzemvitelét. A három szervezet képes koordinálni egy jelentős tudatformálást kívánó háttérmunkát is, mégpedig a civil szerveződéseken keresztül.

A Hazai Térségfejlesztő Rt., mint kedvezményezett/koordinátor jelentős tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem, a területfejlesztés és -rendezés, az energiagazdálkodás, valamint szociális fejlesztések területén. Szakértői és tanácsadói tevékenysége révén szoros kapcsolatot alakított ki mind helyi, mind megyei önkormányzati szinten. Szakemberei aktívan részt vesznek a tervezésben, a felmérésekben és a területfejlesztési feladatok elvégzésében. Az Atlas Tervező és Szolgáltató Szövetkezet a környezetvédelem egyik elismert hazai cége. Magas képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberei, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatai révén alkalmas arra, hogy megszervezze, és kialakítsa a projektben tervezett gazdálkodási rendszert valamennyi elemében. A GEONARDO Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. 1999 óta műszaki tanácsadással és projektfejlesztéssel foglalkozik, és az utóbbi években széles körű tapasztalatokra tett szert az uniós források felhasználásának terén is. A cég feladata a projekt menedzselése, kapcsolattartás Európai Unióval, valamint a workshopok és szemináriumok tartása.

Ajánlott videó mutasd mind

Márki-Zay vezet

27,45 százalékos feldolgozottságnál Márki-Zay Péter 53,79 százalékkal vezet a függetlenként induló Dr. Grezsa István ellen Hódmezővásárhelyen, ahol

Borkai Zsolt is szavazott

A feleségével járultak az urnához. Hajrá Győr! 🧡 Közzétette: Borkai Zsolt – 2019. október 13., vasárnap

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.