Az EU környezetvédelmi főbiztosához fordulnak a magyarországi természetvédők a nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program (NAP) támogatási keretének tervezett kurtítása miatt. A zöldek úgy vélik, a lépés akár egymillió magyar gazda érdekeit sértheti, és oda vezethet, hogy Magyarország az uniós agrárkassza nettó befizetőjévé válik.
Az EU agrárpiacán a folyamatos mezőgazdasági túltermelési válság miatt egyre nehezebb eladni a hagyományos szántóföldi növénytermesztés és az intenzív állattartás termékeit. A hazai támogatási rendszer ennek ellenére továbbra is a megszokott módon előállított termékek – tej, marhahús, gabona – termelését ösztönzi. Ebben a szisztémában – a csatlakozási tárgyalásokon kialkudott feltételek szerint – a belépés után egy magyar termelő az uniós támogatási szint 55 százalékára számíthat. Maga az unió valójában csak 25 százalékot fedez, a nagyobbik hányadot tehát a magyar költségvetés állja.
Létezik ugyanakkor egy támogatási lehetőség, amelyben az arányok ránk nézve sokkal kedvezőbbek lennének: az uniós mezőgazdasági politika II. pilléréhez tartozó vidékfejlesztési, illetve agrár-környezetvédelmi pénzek esetében csupán 20 százalék a magyar önrész, 80 százalékot az EU fizet.
Az idei költségvetés elkészítésekor a kormány úgy számolt, hogy az agrár-környezetvédelmi kassza 19 milliárd forint lesz, amiből 3,8 milliárd a magyar önrész. A közelmúltban azonban az FVM-ben készült egy előterjesztés, amely azt tartalmazza, hogy az önrész a negyedére csökken (s ezáltal természetesen az EU-tól kapott hozzájárulás is ugyanilyen arányban mérséklődik).
A lépés egyes hírek szerint a kormányzati takarékossági csomag része, a magyarázat pedig az, hogy az agrár-környezetvédelmi projektek kidolgozatlanok. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a NAP keretét tavaly és tavalyelőtt is túljegyezték a gazdák, vagyis a rendelkezésre álló összeg nem volt elég a kiírásnak megfelelő pályázatok támogatására. Ráadásul a takarékossági érv is sántít, hiszen azzal, hogy a kormány az önrész csökkentésével 2,85 milliárdot „megtakarít”, a mezőgazdaság valójában 14,25 milliárd forintnyi támogatástól esik el, amelyből 11,4 milliárd Brüszszelből érkezett volna.
A hazai természetvédő szervezetek – mások mellett a (WWF és a Magyar Természetvédők Szövetsége) azt állítják: ahol a térségi szerveződések – a kormányzat helyett – tájékoztatták a gazdákat az új támogatási formáról, ott az agrár-környezetvédelmi program kifejezetten sikeres volt. Egyedül a borsodi Mezőségben – a Cötkény Térségfejlesztő Szövetség segítségével a termelők két év alatt csaknem 600 millió forint támogatáshoz jutottak a programból.
A zöldek arra kérik Franz Fischlert, az EU Mezőgazdasági Főigazgatóságának vezetőjét, hogy ne engedélyezze a magyar kormány számára – az EU által egyszer már jóváhagyott – agrár-környezetvédelmi támogatások megkurtítását.
Lapunkat az FVM-nél arról informálták: amíg nem tudják, hogy a természetvédők pontosan milyen beadványt intéztek a főbiztoshoz, az ügyben nem adnak tájékoztatást.
