Üzleti tippek

EU-pénzek itthon

Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk az intézményes támogatások legfontosabb pénzügyi alapjait, és jellemzőiket. A következő számokban végigkövetjük a támogatások elosztásának programozási folyamatát, majd végigvesszük a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes Operatív Programjait, amiből kiderül, hogy mire, miért, hogyan, és mely szervezetek részére juttat intézményes pénzügyi támogatást az uniós, illetve a hazai rendszer.

Az intézményes támogatások közé a kedvezményezett ország állami intézményrendszerén keresztül futó programok tartoznak. Az adott ország feladata biztosítani a teljes pályázati adminisztráció intézményi hátterét a pályázatok kiírásától kezdve, a bírálaton, a pénzek kifizetésén, a szerződéskötésen, a megvalósítás ellenőrzésén keresztül a projekt teljes elszámolásáig. Az intézményes támogatások nemzeti programokat valósítanak meg, jellemzően non-profit szervezetek, iskolák, önkormányzatok pályázhatnak közvetlenül a kiírásokra. A kis- és középvállalatok az unió által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz kötődő egyes pályázatokon indulhatnak közvetlenül, de általában a közvetett mód, a projektek megvalósításában való részvétel nyújt számukra több lehetőséget. A támogatások végső kedvezményezettjei közbeszerzési eljárás során választják ki azokat a szolgáltatókat, amelyek a munkát elvégzik. A bírálat szempontja nyílt pályázaton a nemzeti program céljaihoz való hozzájárulás teljesülése, közbeszerzés esetén elsősorban az árajánlat. A tenderkiírások pontosan meghatározott feladatok elvégzésére vonatkoznak. Kivitelezőként cégek, nagyvállalatok, szolgáltatók indulnak a tendereken, a kis- és középvállalatok elsősorban az ő beszállítójukként vesznek majd részt a munkában.

Előcsatlakozási alapok

Előcsatlakozási alapok

PHARE Információ: www.cfcu.hu, www.pharereg.hu, www.esf.hu, www.euoldal.hu
SAPARD Információ: www.sapard.fvm.hu, www.euoldal.hu
ISPA Információ: www.nfh.hu, www.gkm.hu, www.euoldal.hu

Az Előcsatlakozási Alapok elnevezés azon pénzügyi eszközöket takarja, amelyeket az Európai Unió a társult országok csatlakozásra való felkészülésének támogatására állított fel. A három Előcsatlakozási Alap az alábbiak szerint különül el:
• Phare: intézményfejlesztési- és jogharmonizációs feladatok megvalósítását támogatja, amelyek gazdasági-, valamint szociálpolitikai hatással bíró fejlesztéseket jelentenek. Magyarország a Phare alap forrásait 2008-ig hívhatja le.
• Sapard: célja a csatlakozásra való felkészülést elősegítő intézkedések támogatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, továbbá, a hazai támogatási rendszer felkészítése a későbbi támogatásaok fogadására, valamint az EU agrárpolitikájának átvételére. A Sapard forrásai 2006-ig hívhatóak le.
• Ispa: a közlekedés és a környezetvédelem terén nyújt támogatást jelentősebb beruházásokhoz, amelyek a csatlakozásra való felkészülést segítik. A csatlakozás időpontjában az ISPA program helyét azonnal átveszi a Kohéziós Alap.

Struktúrális alapok

Struktúrális alapok

I. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
II. Az Európai Szociális Alap (ESZA)
III. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója (EMOGA-O)
IV. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel (HOPE)
A struktúrális alapok forrásaiból az NFT Operatív Programjainak keretén belül meghirdetett pályázatain keresztül részesülünk. Információ: www.nfh.hu, www.euoldal.hu

Az Európai Unión belüli területi fejlettségi különbségek mérséklését mindenekelőtt a Strukturális Alapok szolgálják.
• Európai Regionális Fejlesztési Alap: a térségek fejlettségi szintje és életszínvonala terén tapasztalható különbségeket, illetve a legkedvezőtlenebb adottságú térségek elmaradottságát hivatott csökkenteni.
• Európai Szociális Alap: a foglalkoztatás bővítésének elősegítését célozza a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel.
• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap: feledata a mezőgazdaság versenyképességének javítása, a vidéki közösségek megtartásának segítése, valamint a környezet, a táj és a kulturális örökség megőrzése és javítása.
• Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: a tengeri erőforrások és hasznosításuk közötti fenntartható egyensúly elérésének elősegítését, a halászati struktúrák modernizálását szolgálja.

Közösségi Kezdeményezések

Közösségi kezdeményezés-ek

2000–2006
EQUAL Információ: www.ofa.hu, www.equal.hu
INTERREG Információ: www.pharereg.hu
LEADER PLUS Információ: www.nfh.hu
URBAN II. (2004-ben még nem lesznek pályázati kiírások.)

A támogatási rendszer fontos részét alkotják a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott Közösségi Kezdeményezések. 2000 és 2006 között négy ilyen programot támogatnak, amelyekre összesen a Strukturális Alapok forrásainak 5,35%-át különítették el. A Közösségi Kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A Kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy a megszerzett tapasztalatokat más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni.

A 2000-2006 között négy Közösségi Kezdeményezés van érvényben:
• INTERREG: a határmenti, a nemzetközi, régiók közötti együttműködési programokat támogatja.
• EQUAL: a munkaerőpiacon kialakuló mindenféle diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni nemzetközi küzdelem segítése a feladata.
• LEADER PLUS: a vidéki körzetek fejlesztését támogatja, Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési terv Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül kerül meghirdetésre
• az URBAN II. a válsággal küzdő városok gazdasági és társadalmi regenerálását tűzte ki célul

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap forrásaiból megvalósuló projektetk nyílt közbeszerzési eljárásaira lehet majd pályázni.

A Kohéziós Alap finanszírozásával nagy környezetvédelmi, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek valósulnak meg az EU kevésbé fejlett tagállamaiban. A Kohéziós Alap kiemelt területe a közlekedésben főleg a vasútvonalak rehabilitációja, a főútvonalak fejlesztése; a környezetvédelem területén pedig a szennyvízkezelés, és a hulladékgazdálkodás. A Kohéziós Alap forrásaira új projektek nem adhatók be, a megvalósítandó projektek köre már kialakult. Ezen projektek megvalósítására közbeszerzési pályázatok keretében kerül sor, amelyekre pályázni lehet.

Nemzeti Fejlesztési Terv

Magyarország európai uniós tagságával 2004–2006 között jogosulttá válik mintegy 1200 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. (A témáról bővebben Címlap összeállításunkban olvashat.)


Ajánlott videó

Olvasói sztorik