Nem unatkoznak mostanában a vállalkozások gazdasági vezetői: miközben érdemes alaposan áttanulmányozniuk a jövő évi adóváltozásokat, mert bizonyos lépésekkel sok adót meg tudnak spórolni, még egy fontos kötelezettségüknek is eleget kell tenniük a karácsonyi ünnepek előtt. S idén tényleg 1-2 nappal az ünnepi menü előtt kell teljesíteni: december 20-a ezúttal hétvégére esik, ezért 22-éig kell a vállalkozásoknak adófeltöltési kötelezettségüket teljesíteni. Meglepetés persze nincs a dologban, hiszen ez szinte rutinná vált a sok éves gyakorlat alapján, ám apró változások szinte minden évben voltak a feltöltéssel kapcsolatban. Két-három éve még az is felmerült, hogy megszüntetik ezt a jogintézményt, ám jobb megoldás híján, s persze költségvetési okokra hivatkozva végül is elállt ezen szándékától a pénzügyi kormányzat. Ez már csak azért sem meglepő, mert a nemzetközi gyakorlatban sem szokatlan, hogy a költségvetés korábbra hozza az adóztatást – tudtuk meg Szolnoki Bélától, a BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft ügyvezető igazgatójától, hiszen a költségvetés érdeke a minél korábbi adóztatás. Van persze példa arra is, hogy zárás után kell a feltöltést teljesíteni, mint ahogy olyan országok is akadnak, ahol az adóelőleget már eleve az adott évben várható adóra alapozva kell évközben leróni. Szolnoki Béla szerint az feltétlenül a szabályozás pozitívumaként említhető, hogy alacsony az adókulcs. Jóval kisebb terhet jelent a vállalkozásoknak ugyanis 18 százalék, mintha esetleg 30 vagy 40 százalékos kulcs alapján kellene teljesíteni az előírásokat. Ugyanakkor az már kedvezőtlen, hogy nem, vagy nem kellő mértékig teljesített feltöltés esetén a szankciók nagyon súlyosak.
A feltöltési kötelezettséget egyébként idén is három adónemben kell teljesíteni: a társasági adó előlegét, valamint az önkormányzatokhoz tartozó helyi kommunális és iparűzési adó előlegét kell a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni. S még egy fontos kötelezettség: már évek óta decemberben kell megfizetni az utolsó havi, illetve negyedévi társasági adó előlegét is.
A feltöltés során érdemes figyelni a következőkre is:
1. a mikro- és kisvállalkozások maximum 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezményének alkalmazási lehetőségei bővültek: 2003-tól érvényesíthető ezen kedvezmény a nem üzemkörön kívüli ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés, átalakítás értékével is, valamint az új, az immateriális javak között az adóévben állományba vett szellemi termék bekerülési értékével is,
2. a nyereséges vállalkozások, ha a következő 4 évben beruházást akarnak végrehajtani, fejlesztési tartalékképzés címén adózás előtti nyereségük maximum 25 százalékával, legfeljebb 500 millió forinttal csökkenthetik adóalapjukat.
3. Érdemes kihasználni a gyorsított amortizációs lehetőségeket is: így például a számítástechnikai gépeknél 50 százalék, a 2003-ban vett új tárgyi eszköznél – ami a Tao Tv. 2. számú melléklet IV fejezete 33 százalékos leírásánál is fel van sorolva – szintén 50 százalékos leírás,
4. de figyelembe kell venni azt is, hogy a fejlesztési tartalék előrehozott amortizációnak számít, tehát az amortizációból le kell vonni a feloldott fejlesztési tartalék összegét, ha a hivatkozott eszköz amortizációjával kalkulálnak.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnök-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az évben a társasági adó előleg feltöltésre kötelezettek körét illetően fontos változás történt. Nem vonatkozik ugyanis idéntől a feltöltési kötelezettség teljesítése azokra a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és külföldi vállalkozókra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Ebből a szempontból az adótörvény szerinti árbevétel definíciót kell alkalmazni, amelyet a májusi társasági adóbevallásban kell majd szerepeltetni.
Érdemes arra is figyelni, hogy a jogelőd nélkül létrejött gazdasági társaságokra, az előtársaságokra sem vonatkozik a feltöltési kötelezettség. Az előtársasági működésről benyújtott bevallásukban ugyanis ezeknek nem kell előlegbevallást tenni, ha viszont nincs előleg-bevallásuk, akkor előleg-kiegészítési kötelezettség sem terheli őket. Abban nem történt változás, hogy a non-profit-szervezeteknek, az egyházaknak, az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak, a közhasznú társaságoknak, a vízitársulatoknak, az egyéni cég jogelőddel rendelkező egyszemélyes kft-nek, rt.-nek az átalakulás évében idén sem kell „feltölteni”. Vagyis a feltöltési kötelezettség az előbb nem említett kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és a külföldi vállalkozásokra vonatkozik. Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy ezen kötelezettségüket azoknak is teljesíteni kell, akik 2002-ben veszteségesek voltak, s ezért nem vallottak be társasági adóelőleget, illetve nulla volt a bevallott előlegük, és így fizetniük sem kellett adóelőleget.
Először is a 2003-ban fizetendő várható adót kell megbecsülni, amelynek során a vállalkozás minden olyan tényezőt figyelembe vehet, ami befolyásolja a fizetési kötelezettségét. Így elszámolható minden adókedvezmény, vagy a tárgyi eszközök adott évi értékcsökkenése is figyelembe vehető, illetve a törvényben meghatározott, mindenféle adóalap-korrekció is érvényesíthető. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az adókedvezményekre nagyon figyeljenek a vállalkozók, mert ennek elszámolása miatt gyakran fordul elő szabálytalanság. Egyes adókedvezmények ugyanis az adó 100 százalékában érvényesíthetők, míg ennél kisebb mértékű kedvezmény, illetve többféle jogcímen járó kedvezmény együttesen az adó 70 százalékáig vehető igénybe.
Csak 90 százalék alatt szankcionálnak
A törvény előírása szerint ugyan a teljes évi fizetendő adóra kell kiegészíteni az évközben már befizetett adóelőleget, ám némi tolerancia mégis van a vállalkozók felé: szankcióval csak akkor kell számolniuk, ha a feltöltés nem éri el a ténylegesen fizetendő adó – május 31-ei bevallásban szereplő – 90 százalékát. Aki ennél kevesebbet fizet nem csupán késedelmi pótlékra, hanem mulasztási bírságra is számíthat, amit jövőre a társasági adóbevallások feldolgozását követően állapít meg az adóhatóság. Örömteli hír a korábbi szabályokhoz képest, hogy a mulasztási bírság nem fix 20 százalékos mértékű, hanem 20 százalékig terjedő mértékű lehet. Vagyis a bírság konkrét mértékét mérlegeléssel fogja az adóhatóság meghatározni – hangsúlyozta Vámosi Nagy Szabolcs. Az elnök-helyettes szerint ennek során mérlegelik majd a mulasztás körülményeit és azt, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Vagyis a korábbi szabályoktól eltérően nem egységesen vetik ki a 20 százalékos bírságot arra, aki mondjuk december 22-én már kellő mértékben „feltöltött”, mint aki mondjuk ezt csak május végén teszi meg. Az adóhatóság tapasztalatai szerint egyébként a vállalkozások már profi módon tesznek eleget feltöltési kötelezettségüknek, tavaly például csupán néhány ezer vállalkozás esetén tapasztaltak szabálytalanságot.
A kedvezően változott szabályozás ellenére Szolnoki Béla szerint érdemes kiemelt figyelmet fordítani a feltöltés pontos végrehajtására. Bár méltányossági kérelem eddig is beadható volt az APEH mulasztási bírságot megállapító határozata ellen, ám tapasztalatai szerint az adóhatóság igen szigorú volt, vagyis csak nagy ritkán mérsékelte, vagy engedte el a fizetendő bírságot. Éppen ezért azt javasolja, hogy ha az év végén érkezik egy cégnek nagyobb teljesítendő szolgáltatási feladat, akkor azt érdemesebb jövőre teljesíteni, persze, ha lehetséges. Ugyanakkor a szigorú szankciók ellenére „túlfeltöltésre” sem érdemes törekedni, mivel a befizetett összeg folyószámla túlfizetésként jelentkezik a bevallásig, azonban az adóhatóság az év első felében a folyószámla túlfizetésekről való rendelkezéseket – kiutalás, átvezetés – nem teljesíti. (Élelmesebb vállalkozók szokták azt csinálni, hogy ha „túlfizettek”, akkor év elején nem fizetnek adóelőleget, ami persze nem teljesen szabályos.)
Az adószakértő szerint egyébként túlságosan merevek az adófeltöltésre vonatkozó szabályok, hiszen a mulasztás indokolását a gyakorlatban nem vagy csak igen ritkán fogadják el, ráadásul a tevékenységi körtől, ágazattól függetlenül egységesen 10 százalék a tűréshatár, szerinte viszont differenciálásra lenne szükség.
Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1990. évi C. törvény a helyi adókról
