Becsomagolt céges bankszámlák

Pár hónapja nagy átalakításokba kezdtek a hazai hitelintézetek a kisvállalkozóknak kínált számláiknál. Az év közepén a Postabank és a Raiffeisen Bank lépett a porondra új, cégeknek kínált számlacsomagokkal, majd októbertől egyszerre négyféle ilyen típusú ajánlattal rukkolt elő a CIB Bank. Közben a nyár derekán a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és a Budapest Bank (BB) váratlanul megszűntette korábbi számlacsomagjainak értékesítését, és az óta vadonatúj, részben eltérő konstrukciókat kínálnak céges partnereiknek, az MKB és a Raiffeisen Bank pedig 2002 első feléhez képest módosította a saját csomagjaihoz kapcsolódó kedvezményeket.

„Csomag” vagy klasszikus számla?

Tavaly óta így immár 5-6, ez évtől pedig jó tucatnyi hitelintézet van jelen a piacon a maga számlacsomagjaival. A „becsomagolás” optimális esetben azt jelenti, hogy az ügyfél egyetlen havi fix díjat fizet a bankszámlájához kötődő valamennyi alapvető szolgáltatás fejében. Természetesen a „csomagos” pénzintézetek párhuzamosan továbbra is kínálják klasszikus céges számláikat. A számlacsomag igénybe vétele esetén viszont az adott cégnek nem kell fejben tartania, hogy pénzintézete például hány ezrelékes jutalékokat von le utalásai, készpénzfelvételei vagy éppen befizetési ügyletei után, hiszen e tranzakciók, legalábbis bizonyos számú, ingyenesnek számít. Ráadásul általában nincs szükség külön díj fizetésére a számlához elengedhetetlen céges bankkártya vagy éppen az internet és/vagy mobilbanki kapcsolat fenntartásához sem. Egy példa a „forintosítható” megtakarításra: a BB klasszikus cégszámlája internetbanki elérés és havi 10 utalás biztosításával összességében 6500 forintba kerülne, a kifejezetten az elektronikus bankolást kedvelőknek ajánlott Evolúció I. nevű csomagban viszont ezek együttes ára 3500 forint – magyarázta Papp Gábor, a hitelintézet termékfejlesztési vezetője.

Egyedi szolgáltatás a Citibanktól

Eleddig egyedülállónak számít a piacon a Citibank átalánydíjas, csomagszerű kisvállalati konstrukciója. Ennek lényege, hogy az ügyfél elektronikus utalási tranzakciói ellenértékeként mindössze egy, az árbevételétől függő fix havi átalánydíjat fizet, s további egyszeri költségei nincsenek, vagyis annyit utalhat, amennyit csak akar.

Jó pár hitelintézet viszont kissé mást ért a „csomag” fogalmán: utóbbiaknál a számlavezetési díjért cserében nemigen nyújtanak költségmentes szolgáltatásokat, illetve éppen az elmúlt egy-két évben szüntették meg azokat, például havi 2-3 ingyenes utalás lehetőségét.
Számos bank – így CIB, K&H, MKB és a Raiffeisen – általában az aktív vagy passzív számlaforgalom, kevés vagy sok havi utalás, tranzakció alapján különbözteti meg csomagjait. E pénzintézeteknél így tipikusan megtalálható egy olyan kedvezményes számlafajta, amelynek havi díja nagyon alacsony összegű, viszont az egyes utalások jutaléka meglehetősen borsos. A termékpaletta másik oldalán természetesen a nagy havidíjú számlák állnak. Utóbbiaknál viszont az átutalásokért elkért ezrelékek csekélyebbek, ami a nagy forgalmat bonyolító, gyakran utaló cégeknek kedvez.

Havi díj nélkül

Különleges megoldást alkalmaz a BB és az Erste Bank, amelyek egy-egy csomagjánál a céges ügyfeleknek egyátalán nem kell havidíjat fizetni. A BB esetében az ingyenesség ára, hogy a számlán bizonyos összeget állandóan tartani kell. Ennek félmilliós volumene egy, gyakorta likviditási gondokkal küzdő mikrocég számára nem is olyan kicsi.

Az üdítő kivétel a Citibank, amelynek kifejezetten a középvállalatok részére létrehozott számlacsomagjánál, meghatározott összeg felett magas látra szóló kamatot fizet. Ennek mértéke az adott cég árbevételétől függő, a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) mínusz 2-3,5 százalékára rúg: november közepén például e kamatmérték 5,8-7,3 százalékos közötti volt.

Egyes, a piacon lévő, alacsonyabb jutalékú csomagok esetében a hitelintézetek havi vagy éves felső forgalmi korlátot szabnak, így ezeket nem lehet parttalanul igénybe venni.

Az e-bankolás olcsóbb

Szinte mindegyik banknál megfigyelhető, hogy az elektronikus tranzakciók jóval olcsóbbak az ugyanolyan papíralapú műveletekhez képest. Itt sem véletlenről van szó: a pénzintézetek tudatosan akarják a számukra legkisebb költséget jelentő elektronikus banki vagy internetbanki megoldások felé terelni a hazai kis- és középvállalati-szektort. Kirívóan olcsóbbak – egyes esetekben felébe, sőt akár negyedébe kerülnek – az elektronikus tranzakciók többek között a CIB-nél, a Citibanknál (a kisvállalati átalány mellett a közepes cégeknek ajánlott csomagnál is), az Erste Banknál, a HVB-nél, a Raiffeisennél, sőt az OTP Banknál is.

Unikumnak számít a Volksbank, amely – mint neveik, E-asy, E-conomy és E-xpert is elárulják – egyedül elektronikus csomagokkal rendelkezik, abból viszont mindjárt hárommal is. Ezek között mindössze az internetes vagy telepített modemes bankkapcsolat, a számlához kötődő bankkártya, illetve az egyenlegekről, tranzakciókról mobiltelefonra küldött rövid szöveges üzenetek (sms) kondícióit tekintve találni kisebb-nagyobb különbségeket. Lényegében elektronikusnak számít az IEB és az OTP egy-egy csomagja is, amelyek a szintén árulkodó nevű P@rtner, illetve e-Forint nevekre hallgatnak.

Kedvezmények a tevékenységi kör alapján

Az előző években jó pár bank próbált a cégek tevékenységi köre alapján is egyedi számlaajánlatokat kifejleszteni. Így korábban léteztek, s elvétve még ma is vannak – például az MKB-nál – mondjuk az orvosok vagy ügyvédek számára kisebb-nagyobb kedvezményeket nyújtó konstrukciók. Úgy tűnik, ezen egyedi ajánlatok többsége azonban vagy nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem is tartalmaztak igazi többletlehetőségeket. A bankok jelenlegi kínálatában ezért mára „kihaltak” a szakmára figyelő lehetőségek.

Kissé meglepő módon kevés az olyan számlacsomag is, amely annak fejében nyújtana számlakedvezményeket, hogy az adott vállalkozás a hitelintézet egyéb szolgáltatásait is igénybe venné. Ma egyedül a Postabank MátriX mikrovállalkozói konstrukciója biztosít szívet melengetően olcsó havi- és tranzakciós díjakat annak fejében, hogy az adott cég igénybe veszi a hitelintézet valamelyik kölcsönét, legyen szó kisvállalkozói vagy mezőgazdasági gépvásárlási kölcsönről, illetve a bankkal együttműködő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohiteléről. Nem kedvező árukapcsolásnak, inkább biztonsági előírásnak tűnik viszont az a feltétel – amelyet mikrokonstrukciójánál az MKB is alkalmaz –, hogy a cégvezetőnek, vagy tulajdonosnak a vállalati számlacsomag mellé még saját lakossági számlát is kötelező megnyitni a banknál.

A banki szakértők megegyeznek abban: a kis- és középvállalkozásoknak biztosított számlacsomagok lehetőségeit még jócskán bővíteni lehetne, de konkrét terveikről nemigen nyilatkoznak. A továbbfejlődés iránya lehet a Citibank középvállalati csomagja, amely az internetbank és a tranzakciók sms-ben történő nyugtázása mellett a forgalomról, partnertranzakciókról szóló részletes havi számlaelemzést is nyújt. Új lehetőségről gondolkodik a Raiffeisen Bank is, amelynél Bánhegyi Attila, a pénzintézet kkv-ügyekért felelős csoportvezetője elárulta: egy-két éven belül bizonyosan a folyószámlahitelt is céges csomagjuk részévé teszik majd. Már csak az a kérdés, hogy ennek hiteldíját is fedezheti-e a fix havi számlavezetési díj, vagy legalább kamatkedvezmény jár-e a „csomagos” vállalkozónak.