Üzleti tippek

Bonyolult szabályok a reprezentációra

admin

2003. 11. 11. 00:00

Gyakran találnak szabálytalanságot az adórevizorok a reprezentáció és az üzleti ajándék elszámolásával kapcsolatban, ám ennek ellenére nem tervezik, hogy mostanában kiemelten ellenőriznék ezen költségeket.

1. Reprezentációs alkalom:
– üzleti tárgyalás a piaci szereplők között,
– igazgatósági, felügyelő bizottsági ülés, közgyűlés,
– az adott szakmát érintő rendezvények: bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztató, konferencia, kongresszus, továbbképzések.
2. Nem reprezentációs alkalom:
– az olyan vendéglátás, amely a munkavállalók szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki: napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat.
– névnapi köszöntő, karácsonyi, újévi koccintás.
3. Reprezentáció értéke:
– mindig az áfát is magában foglaló értéket kell figyelembe venni,
– az étel-ital, a szabadidőprogram költsége a rendezvény minden résztvevője számára reprezentáció,
– ha a juttató tevékenységével összefüggő üzleti eseményen történik a reprezentáció, akkor annak értékébe nem kell bele- számítani azoknak a juttatás- oknak a költségét, amelyek a rendezvény lebonyolításának feltételeit képezik: így a terem- bérleti díjat, a bemutató eszkö- zök használati díját, vagy a kifizető tevékenységében hivatalból résztvevő, kiküldetés- ben lévők utazási és szállás- költségeit sem
– a reprezentációs juttatás a gazdálkodó szervezet adóévre elszámolt éves összes bevételé- nek 0,5 százalékáig, de legfeljebb éves szinten 2,5 millió forintig adómentes
– a fenti összeg fölötti rész adóköteles, amely után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t kell fizetni (tb-járulék és munkaadói járulék nincs)

Nincs különbség, hogy kisvállalatról, multicégről vagy egy közepes méretű vállalkozásról van-e szó, adót spórolni mindenki szeret, ezért aztán mindegyiknél előfordul, hogy a reprezentációs költségeket nem éppen szabályosan számolják el – legalábbis az adóhatóság ellenőrzési főosztályán ezt tapasztalják.

Ugyanakkor az adószakértők nem csodálkoznak ezen: a revizorok kedvenc ellenőrzési témái közé tartozik a reprezentáció és az üzleti ajándék vizsgálata, ezért aztán itt érdemes némi adóhiányt „felkínálni” az ellenőrnek, s akkor más, esetleg problémásabb elszámolásokat nem feszeget, hiszen már sikerült némi eredményt elérnie. Nem kizárt persze, hogy a revizor másképp gondolkodik: ha már a repivel is gond van, akkor más területen még nagyobb gondok lehetnek… Már csak ezért is érdemes minden vállalkozásnak az átlagosnál kicsit nagyobb figyelmet fordítani a reprezentációs költségei elszámolására.

Az adóhatóság ilyen tárgyú ellenőrzési tapasztalatai egyébként igen széleskörűek. Akadtak például olyan közepes méretű multi leányvállalatra, amelyik „elfelejtette” bevallani és megfizetni a reprezentáció utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, miközben a számlát reprezentációs költségként lekönyvelte.

Még 1999-ben tartott az egyik építőipari kft. az egyik színvonalas hotelben egy műszaki-gazdasági konferenciát a cég vezető munkatársai számára. A számla is tetemes volt: több mint 1 millió forintot számlázott a hotel a kft.-nek, amely az áthárított áfát teljes mértékben levonásba helyezte. A revizorok viszont más véleményen voltak: szerintük közel 800 ezer forint értékű szolgáltatás – étel- és italfogyasztás, fürdőjegyek vásárlása, programszervezés – esetén a kft.-t az áfa-levonási jog nem illette volna meg. Ráadásul a kft. a természetbeni juttatások utáni közterhek megfizetését is elmulasztotta: így utólag tetemes szja, tb-járulék és munkaadói járulékhiányt állapított meg az ellenőrzés.

Üzleti ajándék vagy áruminta

Az üzleti ajándék elszámolása is okoz gondok az adóhatóság tapasztalatai szerint a vállalkozásoknak, többnyire reklám célúnak minősítik, és semmilyen közterhet nem fizetnek utána. Egy kft. például több mint 2 millió forintot számolt el szabadpalack-felhasználás címén. Az elajándékozott termékek után nem fizetett adót, mert azt reklám érdekében történő felhasználásnak, s így adómentesnek minősítette.


Üzleti ajándék:
– nem része a reprezentációnak, hanem természetbeni juttatás.
– adómentesnek minősül a 10 ezer forint egyedi értéknél nem drágább üzleti ajándék, feltéve, ha az ajándék együttes értéke nem haladja meg a létszámmal – az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám (alkalmazottak), és a személyesen közreműködő tagok száma együttesen –szorzott 1500 forint értéket,
– adókötelesnek számít a fenti összeg fölötti rész, illetve nem számítható be az adómentes keretbe, hanem a teljes összeg után meg kell fizetni a közterheket – 44 százalék szja-t, 11 százalék eho-t –, ha az ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint.

Valójában viszont a termékátadás nem reklám célú volt, mivel nem volt mindenki által azonos feltételekkel és azonos módon hozzáférhető és ráadásul még nyilvánosnak sem minősült, vagyis egyértelműen üzleti ajándékozás valósult meg. Ezért a vállalkozásnak az adóköteles üzleti ajándék után meg kellett fizetni a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást.

Egy másik kft. decemberben egy nagy értékű aranyláncot ajándékozott egy magánszemélynek, amit reprezentációs költségként számolt el. Bár a magánszemély az értéktárgyért semmit sem fizetett, mégsem tekintette a kft. természetbeni juttatásnak.

Több cégnél előfordult az, amit egy részvénytársaság átfogó ellenőrzése során tapasztaltak az ellenőrök: az rt. olyan bizonylatok után számolt el oktatási költségeket, amelyek az oktatáson kívül egyéb járulékos költségeket (így étkezési költséget) is tartalmaztak. Az oktatás keretében nyújtott étkeztetés költségei után viszont nem fizette meg a természetbeni juttatások után fizetendő közterheket.

Gyakran változó szabályok


Általános forgalmi adó
Ez év január elseje óta a reprezentációs kiadásokat növelik, mivel nem vonható le az előzetesen felszámított áfa:
1. élelmiszerek és italok beszerzésénél,
2. éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevételénél,
3. bizonyos szórakoztatási szolgáltatásoknál: így például vásári, vidámparki szórakozás, bárok, hasonló vendéglátás, máshová nem sorolható egyéb szórakozás, máshová nem sorolható egyéb szabadidő szolgáltatás esetén.

A szabályszerű elszámolás egyébként azért sem megy könnyen a vállalkozóknak, mert nem nagyon van olyan év eleje, hogy a reprezentációra és az üzleti ajándékozásra vonatkozó adószabályokat ne módosítanák, sőt 2001-ben még évközben is történt fontos változás.

Azzal eleve érdemes tisztában lenni, hogy a munkahelyi névnapi, születésnapi köszöntő nem számítanak reprezentációs alkalomnak, ugyanakkor egy üzleti tárgyalás, a felügyelőbizottsági és igazgatósági ülések, egy adott szakmát érintő rendezvények már annak minősülnek. Vagyis reprezentálásról akkor lehet beszélni az adótörvények szerint, ha a vendéglátás valamilyen eseményhez, rendezvényhez kötődik.

A reprezentáció és üzleti ajándék adómentes értéke fölött bizonyos közterhek nehezednek az ilyen típusú természetbeni juttatásokra: az szja-törvény szerint például 44 százalék adót kell fizetni utána, valamint – a magánszemély illetőségétől függetlenül – 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Más természetbeni juttatásokkal ellentétben munkaadói járulékot nem kell fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék értéke után, még akkor sem, ha a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz. A társasági adótörvény elismert költségnek minősíti az szja-törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit. A reprezentációs kiadásokkal kapcsolatos nem levonható áfa a társasági adó szempontjából költségként elszámolható.


Célszerű nyilvántartást vezetni
– törvény nem írja elő, hogy az adózónak hogyan kell bizonyítani, hogy a felmerült költség reprezentáció vagy üzleti ajándék volt,
– ha az adózó nem bizonyítja az adott költség reprezentációs voltát, vagy üzleti ajándék voltát, akkor az adóhatóság általában adóköteles természetbeni juttatásnak minősíti,
– ezért érdemes az adott üzleti eseményről, a vendégül látott üzletfelekről (a cégről és annak képviselőjéről is) részletes nyilvántartást vezetni, illetve a megajándékozott üzletfelekről nyilvántartást vezetni.
keretes

S hogy még több lehetőség legyen a szabályok félreértésére, van még egy „csavar”. E szerint a személyi jövedelemadóban a közteher nélküli üzleti ajándékok értékének meghatározása szempontjából csak a 10 ezer forint egyedi érték alatti üzleti ajándékot lehet figyelembe venni, míg a társasági adó-, a társadalombiztosítás-, az egészségügyi hozzájárulás és a foglalkoztatásról szóló törvények értékhatár nélkül alkalmazzák az üzleti ajándék fogalmát. Vagyis bármilyen értékű üzleti ajándék költsége a vállalkozás érdekében felmerültnek tekintendő és az szja-n kívül csak egészségügyi hozzájárulás terheli, függetlenül attól, hogy biztosított kapja vagy sem. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy üzleti ajándékot csak üzleti partnernek lehet adni, munkavállalónak, vagy a cég tevékenységében valamilyen formában közreműködő magánszemélynek nem. A munkavállaló megajándékozása már természetbeni juttatásnak minősül, amelynek még tetemesebbek a közterhei. Bár minden relatív: a természetbeni juttatás bruttó értékéből idén nettóban még mindig több jut a munkavállalónak, mintha ezt az összeget bérben fizetné ki a cég. Jövőre viszont jön a „savanyú leves”…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.