Üzleti tippek

Pénz környezetvédelmi beruházásokra

admin

2003. 11. 06. 00:00

Nehezen juthatnak a vállalkozások környezetvédelmi beruházásaikhoz vissza nem térítendő támogatáshoz, kedvezményes hitelekből viszont nagyobb a választék.

Meg kell tanulnia a sorok között olvasnia annak a vállalkozásnak, amely kifejezetten környezeti céllal szeretne beruházni, és ehhez némi állami támogatást is szeretne kapni. Az illetékes tárcák és hivatalok pályázati kiírásaiban ugyanis – némileg meglepő módon – e lehetőség közvetlenül nem szerepel. Még a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) által meghirdetett pályázatoknál is figyelmes szemlélő kell ahhoz, hogy észrevegye a támogatásokat. Némi fáradozás után – szerencsére – lehet találni segítséget, de nem a környezetvédelem kulcsszavával kell keresni azokat.

Csökkenő lehetőségek

KAC-pályázatok


1. Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése
Célja: A hulladék veszélyes, illetve komposztálható vagy hasznosítható összetevőinek elkülönült gyűjtése. Pályázni a szelektív gyűjtéshez vagy az újrahasznosításhoz szükséges eszközökre, létesítmények finanszírozására lehet.
Pályázók: A vállalkozások mellett önkormányzatok, nemzeti parkok is.
2. Barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése
Célja: Elsősorban a felszín alatti vizek és a talaj védelme, tisztítása. Pályázat benyújtható tényfeltárásra, műszaki beavatkozásra és utóellenőrzésre.
Pályázók: Vállalkozások is lehetnek, de az önkormányzatok – főleg a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű területeken – előnyt élveznek.
Finanszírozás: A kármentesítés teljes költsége lefedhető, ám ha a tisztított területet öt éven belül elidegenítik, a támogatás részben vagy egészben visszafizetendő.

Ezzel együtt a vállalkozókat célzó lehetőségek száma – az EU-csatlakozás közeledte ellenére – az utóbbi évben csökkent. A környezetvédelmi alap célelőirányzat (kac) pályázati kiírásából eltűntek a kifejezetten a vállalkozásokat célzó, a működésük környezeti hatásait minimalizálni, megelőzni szándékozó beruházások. S bár első látásra ily módon nem is talál szóba jöhető pályázatot a vállalkozó, a minisztériumi illetékesek némi reménnyel mégis kecsegtetnek. A kiírás szerint ugyanis elsősorban a térségi megoldásokra várnak jelentkezőket hulladékgazdálkodásban, rozsdaövezetek tisztításában, energia-megtakarításban.

Nem teljesen egyértelmű, de mégis tény, hogy ilyen beruházásokat vállalkozás is megvalósíthat. Ha egy cég a saját telephelyén szelektív hulladékgyűjtést vezet be és szervez meg, ezzel az ötletével, bátran fordulhat a KVM honlapján is bemutatott pályázathoz. A tárca illetékese szerint ugyanígy alkalmas segítség lehet vállalkozások számára a barnamezős beruházások telephelyeinek megtisztításához kiírt pályázat. Egy fontos tényezőt azonban figyelembe kell venni: mégpedig azt, hogy a kac pályázatoknál általában vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni. Sajnos ez a kitétel azonban cégekre – legyenek azok kisvállalkozások, avagy nagyvállalatok –, egyáltalán nem vonatkozik.

Kamattámogatás feldolgozóipari cégeknek

GKM-pályázatok


1. Mikro- kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás
Célja: Fejlődésre képes cégek piaci pozícióit, versenyképességét javító projektek támogatása.
Keretösszeg: 300 millió forint
Támogatható pályázatok száma: 70–80
2. Mikro-, kis- és középvállalatok közti hálózatépítés támogatása
Célja: Területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakítása, bővítése.
Keretösszeg: 300 millió forint
Támogatható pályázatok száma: 30–40

Amit egy gazdasági társaság a kac-on keresztül elérhet, az a hitelhez nyújtott, a mindenkori alapkamat egynegyedének megfelelő kamattámogatás, ami annyit jelent, hogy a beruházás finanszírozásában néhány százalékponttal csökkenhetnek a terhei. Ilyen egyébként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) azon pályázata is, amellyel a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházásokhoz szerezhető kamattámogatás.

S hogy ez utóbbi, hogyan is kapcsolódik a környezetvédelemhez?
Úgy, hogy a beruházási célok között ugyan a környezetvédelmi beruházás tételesen nem szerepel, az új technológiák bevezetése, adaptálása történhet környezeti céllal is. Ilyen például, ha tisztább termelés végett, a környezetszennyezés visszafogása érdekében megelőző típusú beruházást végez a vállalkozó. Vagyis mondjuk, nem szűrőt szerel a kéménye, szennyvíz-kivezetője végére, hanem inkább a technológiát módosítja valamelyest vagy cseréli le teljesen annak érdekében, hogy a szennyezőanyagot ne a „cső végén” kelljen megfognia, hanem a káros kibocsátásait eleve meg se termelje. Ez többnyire gazdaságosabbá teszi a termelést is, mert hogy input, energia-megtakarítást eredményez, szükségtelenné teszi az utólagos védekezést, tisztítást, és megspórolja az esetleges bírságokat is.

Az MFB is segít

Kis- és középvállalkozói hitel


1. A technológia megújítására, új bevezetésére, adaptálására szolgál.
2. A finanszírozás aránya: a beruházásnak legfeljebb a 75 százaléka.
3. A hitel maximális összege: 500 millió forint. A hitel pénzneme: forint vagy bármely konvertibilis deviza.
4. Maximális kamat: forinthitelnél BUBOR + 3 százalék, devizahitelnél LIBOR + 3 százalék,
5. Folyósítási jutalék: 0,2–1,5 százalék
6. Futamidő: legfeljebb 7 év
7. Türelmi idő: legfeljebb 2 év
keretes

Ugyanezt segíti az a hitellehetőség, ami szinte egy évtizede várja kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat. A hitelkonstrukciót annak idején Németország fejlesztési bankja, a Kreditanstalt für Wiederaufbau kezdeményezte. Ez a bank nyújtotta a kedvezményes forrást, amelyhez Magyarországon működő bankokon keresztül juthattak hozzá a hazai vállalkozók. A konstrukció továbbra is él, a forrása viszont idővel átalakult – ma a Magyar Fejlesztés Bank nyújtja hozzá a hátteret, vagyis refinanszírozza a bankok, egészen pontosan tíz pénzintézmény nyújtotta kis- és középvállalkozói hiteleket.

Ez a hitel többek között új termékek és szolgáltatások létrehozására, infrastruktúrafejlesztésre, valamint technológiafejlesztésre, újak „elsajátítására” fordítható. A kölcsön nem függ a beruházás méretétől, az így kölcsönzött összeg azonban nem fordítható növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódó beruházásokra, és más hitelt sem lehet vele kiváltani.

Támogatás „vízvédelemre”

Az Országos Vízügyi Hivatal kezeli az üzemi vízgazdálkodási pályázatokat. A cégek – amennyiben a beruházás révén csökkentik a szennyezőanyag vagy a szennyvíz-kibocsátásukat – a kac-ban leírt kamattámogatásban részesülhetnek. Ugyanezen segítséghez juthatnak abban az esetben is, ha az illető beruházás a vízbázisok védelmét, illetve a vízellátás biztonságának növelését célozza. A bírálatnál kiemelten figyelmet fordítanak azokra a pályázatokra, amelyek előtisztítás révén a közcsatorna szennyezését szüntetik meg, vagy élelmiszer-ipari cégek esetében viszonylag nagy arzéntartalmú ivóvízzel rendelkező területeken a felhasznált víz minőségét javítják, illetve ha a cég termálvizet használ fel, s azt visszasajtolja.

Nincs meghatározva, hogy a társaság vízgazdálkodása mely pontján avatkozik be újító, tisztító szándékkal, azt saját rendszerében bárhol megteheti. A cégek e pályázaton többek között önkormányzatokkal versengenek, de pályázhatnak víziközmű társulások is. Ha az eddigi nyertesek névsorát vesszük szemügyre, látható, hogy rajtuk kívül más nem is nyert, de nem is igen pályázott – a lehetőség tehát nyitva áll.

Vissza nem térítendő támogatás a GKM-től

A GKM kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjának egy eleme kifejezetten vissza nem térítendő támogatást ígér. Felfedezhető környezeti cél azon kiírásban, amely a hálózatok létrejöttét kívánja segíteni. Az alacsony érdeklődés kísérte pályázat azt szeretné elérni, hogy cégek szerveződjenek olyan „csatárláncba”, hogy stabil partnerkapcsolatuk révén hatékonyan működjenek és ráadásul egymásnak is piacot teremtsenek. Ilyen hálózat többféle szempont alapján szerveződhet, a legkézenfekvőbb ugyebár az, ha egy adott termék előállításánál a különböző munkafázisát végző cégek hoznak létre állandó együttműködést. Egy másik – kifejezetten környezeti célokat is szolgáló – hálózati lehetőség az, amelyet jó néhány országban az öko-ipari parkok igyekeznek megvalósítani. Ezek esetében az érintett cégek egymás mellé települnek, közeli szomszédságban működnek, a GKM pályázata ezt azonban nem várja el. Az érintett társaságok egymás anyagait használhatnák fel ebben a hálózatban is, de nem mindegy, hogy melyiket. Ugyanis egymás hulladékára, selejtes termékeire szakosodnak – abból igyekeznek kinyerni a saját termelésükben hasznosítható erőforrásokat. Ezzel tehát hulladékot forgatnak vissza, szennyezőanyagoktól mentesítenek, miközben olcsón jutnak alapanyaghoz. Sőt, az is előfordulhat, hogy ezen felhasználó cég kap pénzt, mert leveszi a hulladék terhét a termelővállalatról.

Az Oktatási Minisztériumnál is lehet pályázni

Az előbb említettek mellett az Oktatási Minisztérium pályázatait is érdemes áttekinteni. A műszaki-fejlesztési pályázatokat ugyanis ez az intézmény hirdeti meg, s ezek között található környezetvédelemmel kapcsolatos is. Ezek olyan cégeknek jelenthetnek segítséget, amelyek környezetkímélő módszereket, technológiákat nem csupán alkalmaznának, hanem saját portájukon is vannak máshol ugyancsak használható ilyen ötletek. Jelenleg a pályázatok között a környezetvédelmi műszaki fejlesztés alprogram jöhet szóba. Ennek keretében támogatás nyerhető, még pedig nem kevés: 5 és 75 millió forint közötti összeg. Az összeg nagy, így kis- és középvállalkozásoknak akkor is érdemes pályázniuk, ha partnereket – más cégeket, esetleg kutatóhelyeket – tudnak maguk köré szervezni, és a pályázaton mintegy konzorciumként fellépni. A kiírás arra is lehetőséget ad – sőt kifejezetten szorgalmazza –, hogy e konzorciumot esetleg nemzetközi porondon szervezzék, vagyis legyenek benne külföldi tagok is.

A támogatás céljai között öt témakör is szerepel, amelyek egy része kifejezetten a környezeti ipar cégeit célozza, más témakörök viszont az iparágak szélesebb körét érinthetik. Így például – a kiírás szerint – támogatásra érdemes a környezetkímélő technológiák, termékek fejlesztése. Ezek szolgálhatják a hulladék-kibocsátás, a víz- vagy energiafelhasználás csökkentését, a szintetikus helyett a természetes alapú, megújuló anyagok felhasználásának fokozását. Nem csak az eljárások, hanem az elkészülő termékek oldaláról nézve is lehet szó környezetbarátabb megoldásokról. Így pályázhatnak a cégek olyan termékekkel, amelyek az életciklusuk során az eddiginél kisebb környezetterhelést okoznak, vagy a felhasználásuk után gyorsan lebomlanak, ráadásul úgy, hogy eközben környezetre ártalmatlan anyagok képződnek.

A második témakör kifejezetten a levegőszennyezés visszafogására alkalmas berendezések, eljárások kifejlesztését célozza, legyen az ipari vagy mezőgazdasági eredetű. Ebben az esetben támogatás nyerhető víz- és talajtisztaság javító eljárásokra, eszközökre, hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra, valamint környezeti állapotmérés területén létrehozott újdonságokra is.


Információforrások:
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, KAC
http://www.kvvm.hu/palyaz/zoldforras/kac/kac.htm
• Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program
http://www.gm.hu/dokk/main/gkm/kiseskozepv/programok/sz_v_p.html
• Oktatási Minisztérium, Műszaki kutatás-fejlesztési pályázatok
http://www.om.hu/letolt/k+f/2003mkfp/letolt/2003mkfp2fejezet.pdf

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.