Nem várható, hogy az uniós csatlakozás után nagy számú külföldi települne Magyarországra. Ezért rövid távon az ingatlanárak sem emelkednek majd drasztikusan, hiszen továbbra is a hazai vásárlók adják a kereslet nagy részét.
Ingatlanpiaci szakértők szerint alaptalan az a közkeletű félelem, hogy az uniós csatlakozást követően ezrével költöznek Magyarországra a nyugati tagországok állampolgárai, rövidtávon a hazai ingatlanárak drasztikus emelkedését okozva. A hasonló gazdasági helyzetben levő korábbi csatlakozóknál sem tapasztaltak ugyanis jelentősebb bevándorlást. Ezzel szemben egyes mediterrán országokban a belépés alacsonyabb kamatokat eredményezett, és az olcsóbbá vált hitel kedvezően hatott a helyi lakosság ingatlanvásárlási kedvére, ami – valamivel később, középtávon – csakugyan felhajtotta az ingatlanárakat.
Jönnek a nyugdíjasok?
A pénzügyi tárca becslése szerint ezzel szemben az uniós csatlakozást követően több tízezer nyugdíjas letelepedése várható Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a Nyugat-Európában nyugdíjas kort elérteknek jelentős könnyebbséget jelenthet egy alacsonyabb árszínvonalú ország. A GKI munkatársa szerint ellenben a nyugdíjasok kockázatkerülő magatartása valószínűtlenné teszi, hogy egy számukra ismeretlen országba települjenek. További akadálya a bevándorlásnak, hogy az unió jelenlegi tagországaiban élők egységes régióként tekintenek a csatlakozó országokra. Így a belépőknek osztozniuk kell az amúgy is kevés számú betelepülőn, és Magyarország ebben a régióban is viszonylag kis területnek számít.
Alacsony területi mobilitás
A külföldiek rohama hosszú távon sem valószínű, hisz az unión belüli területi mobilitás – hasonló méretű államokhoz viszonyítva is – alacsony, még a munkavállaló korú korosztályok között is. Ezért a helyi ingatlanpiaci árak sem emelkednek drasztikusan. A szakértő csak abban az esetben tartja valószínűnek nagyobb tömegű külföldi Magyarországra érkezését, ha valamilyen nagyobb uniós intézmény költözik az országba.
A magyar bérnövekedés hajthatja fel az árakat
Hasonlóképpen vélekedik Salamon Adorján, a Biggeorge’s munkatársa is, aki szerint önmagában attól, hogy az ország tagja lesz egy nagyobb közösségnek, nem nőnek az ingatlanárak. Az árakat nagyobb részt a belföldi kereslet határozza meg, így csak abban az esetben lehet magasabb ingatlanárakra számítani, ha a magyar bérek is nőnek. Ez, valamint a kamatcsökkenés együttesen vezethet csak az ingatlanárak emelkedéséhez. Salamon szerint a magyar társadalmi szokások miatt a bérlakáspiacon sem várható rövidtávon gyors fellendülés. A szolid, hosszútávon megtérülő befektetésnek számító bérlakások nagy tömegű felvásárlására nem lehet számítani a közeljövőben, hiszen a hazai szokás szerint a szülők a gyerekeknek vesznek lakást, amelyet azután azok nagykorúságáig kiadnak.
Ötezer kérelem évente
A megyei közigazgatási hivatalok 1996 óta engedélyezik a külföldiek lakásvásárlását, így a korábbi évekről nincsenek megbízható adatok. Tájékoztatásuk szerint az ezredfordulón megélénkült a külföldiek érdeklődése a hazai lakóingatlanok iránt, de még akkor is tízezer alatti kérelemről volt szó évente. Azóta az igény visszaesett és tavaly mindössze 5177 kérelmet nyújtottak be az országban. A harminc napig tartó engedélyeztetés nem jelent rizikót, csupán hosszabbá teszi a procedúrát, hiszen az elutasított kérelmek száma minimális, általában nem haladja meg az egy-két százalékot. Azok is formai hibákon buknak el, a közigazgatási hivatalok ugyanis legtöbbször valamilyen csatolandó dokumentum hiánya miatt tagadják meg a hozzájárulást
