Brüsszel újradefiniálja a mikro-, kis- és középvállalatokat – írja a Napi Gazdaság. Az EU-támogatások igénybevétele szempontjából fontos meghatározás módosítását az azóta növekvő termelékenység és az infláció indokolja, lényegében a forgalom – vagy választhatóan a mérlegfőösszeg – felső határát emelik meg.
A kis- és középvállalkozások (kkv) új definíciója a visszaélések kiszűrése érdekében új korlátozásokat is bevezet. A dolgozók létszámába a jövőben a kkv leányvállalatainál dolgozó alkalmazottak, valamint a társaságnál dolgozó tulajdonosok is beleszámítanak. Bizonyos pályázatoknál a tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy hány vállalatban van tulajdonrésze, és azok kis- és középvállalkozások-e. A pályázatok elnyerésénél kizáró ok lehet, ha a tulajdonosnak több más cégben, esetleg nagyvállalatban is üzletrésze van. Eddig csupán azt vizsgálták, hogy a 25 százaléknál nagyobb üzletrésszel bíró tulajdonosok között van-e nagyvállalat, szervezet vagy kormány, egyáltalában: nem magánszemély vagy kkv.
A definíció fontos a különböző, akár nemzeti, akár EU-forrásból érkező támogatások, programok igénybevétele szempontjából, sőt bizonyos esetekben a cégalapításra vonatkozó előírások, adminisztrációs terhek szempontjából is.
Magyarországnak nem kötelessége teljesen átvenni az ajánlást, mint ahogy a korábbi ajánlás esetében is alacsonyabb bevételi, illetve összeghatárokat állapított meg a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi törvény, amelyet a brüsszeli döntés hatásra valószínűleg megváltoztatnak. Az, hogy Magyarországon hol lesz az a határ, amely alatt mikro-, közép-, illetve kisvállalkozásnak minősülnek a cégek, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott hosszas viták során fog eldőlni.
A kkv-k képviselői várhatóan azért fognak harcolni, hogy a kisvállalkozásoknak szánt szűkös forrásokból a nagyobb cégek ne részesüljenek, tehát ne legyen túl magasan az a határ, amely alatt kkv-nak minősül egy társaság. A jövőben induló új Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatok és az unió kkv-fejlesztő programjai várhatóan 2005-től már a valamivel nagyobb vállalkozások számára is elérhetőek lesznek.
Magyar Péter veri Orbán Viktort, vagy fordítva? – bevilágítunk a közvélemény-kutatók titkos világába
Hónapok óta mintha két országban élnénk a hazai közvélemény-kutatásokat elnézve. Az egyikben a Tisza Párt már a Fidesz előtt van, a másik valóságban épp fordítva áll a dolog. Miért ekkorák a különbségek? Van-e rá szakmai magyarázat? Buherált adatokat látunk?