 |
Sok pénzt megspórolhatnak azok a vállalkozások, amelyek alkalmazzák a társasági adótörvény tavaly évvégén – 2002-re visszamenőlegesen – elfogadott a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályait, hívja fel a figyelmet Török Györgyi, a Pallas-Consulting Üzleti Tanácsadó Kft ügyvezető igazgatója. A kedvezmény – mértéke miatt – főleg a kis- és közepes vállalkozások számára lehet igazából nagy jelentőségű. A tavaly novemberben kihirdetett, ám már a 2002. évre is alkalmazható szabály szerint ugyanis a vállalkozó csökkentheti adózás előtti eredményét azzal az összeggel, amelyet az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba vezet át, s az adóév végén ilyenként mutat ki. Ez nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 20 százalékát, illetve maximum az 500 millió forintot. Vagyis ez annyit jelent, hogy ha volt tavaly nyeresége az adózónak, akkor abból adómentesen tartalékot képezhet, ám az adómentességnek az is feltétele, hogy azt 2003-ban ténylegesen beruházásra fordítsa az adózó. Ha ugyanis ez ebben az évben nem történik meg, akkor jövő januárban a tartalékba helyezett összeget az önellenőrzés szabályai szerint be kell vallani, s késedelmi pótlékkal növelten meg kell utána fizetni a 18 százalékos adót. Akinek van rá lehetősége, feltétlenül éljen a kedvező szabállyal, amelyet a bevallásban is fel kell tüntetni, ráadásul két helyen is. Érdemes kis időt szánni a bevalláshoz mellékelt útmutatóra, amelyen felhívják az adózók figyelmét a kedvező, visszamenőleges hatályú változásra.
Saját üzletrész visszavásárlási kedvezménye
Ugyancsak visszamenőleges hatályú, s a kisvállalkozásokat érinti az a szabály, amely szerint a mikro- és kisvállalkozói adóalapkedvezményt abban az esetben is alkalmazhatják, ha 2002-ben visszavásároltak saját üzletrészt (részvényt), s ezáltal saját maguk is tagjai lettek a vállalkozásnak. Ez a szabály ráadásul 2001. január elsejére visszamenőleges hatályú.
Értékcsökkenési leírás
Az értékcsökkenési leírási korrekciós tételhez is kapcsolódik egy 2001. január elsejére visszamenőleges hatályú változás. Ennek lényege, hogy az adóalapot csökkentő értékcsökkenéssel (beleértve a terven felüli értékcsökkenést is) számolni kell akkor is, ha a számviteli törvény szerint a könyv szerinti érték nulla, vagy megegyezik a maradványértékkel. Ez azt jelenti, hogy több év alatt az adóalapból változatlanul levonható az eszköz teljes bekerülési értéke.
Hitel kamata utáni kedvezmény
A bevallás kitöltése kezdetén a kis- és középvállalkozások már a borítólap “C” mezőjében jelöljék meg, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alapján ilyen vállalkozásnak minősülnek, attól függetlenül, hogy vesznek-e vagy sem igénybe valamilyen nekik biztosított adókedvezményt. Azt ne felejtsék, hogy a kisvállalkozói adóalap-kedvezmény maximális összeghatára az előző évi 10 millió forintról 2002-ben legfeljebb 30 millió forintra emelkedett, azonban abban nem történt változás, hogy a kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség összegét. A kis- és középvállalkozásokra “szabott” adókedvezmény feltételeiben 2002-ben nem történt változás. E szerint az adókedvezményt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a 2002-es év egészében kis- vagy középvállalkozásnak minősültek. A kedvezményt a 2000. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi szervezettől igénybe vett hitel kamata után lehet igénybe venni, mértéke pedig az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de évente legfeljebb 5 millió forint.
Osztalékadó-csökkentési lehetőségek
1. A jövő évtől a 20 százalékos adóval adóztatott osztalék a magánszemély tulajdonrészére jutó saját tőke 30 százalékáig és a 35 százalékos mértékkel adóztatott osztalékot nem terheli 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás. 2004-től nem az osztalék megállapítása, hanem az osztalék kifizetése időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Mivel ez a kedvező változás a 2004-ben kifizetett osztalék esetében már alkalmazható, célszerű 2003-ban csak a 20 százalékkal adóztatott osztalékot kifizetni, és a fennmaradó felosztható nyereség kifizetését a jövő évre halasztani.
2. Lényeges változás 2003 január elsejétől, hogy ha a társaság jegyzett tőkéjét felemelik a jegyzett tőkén felüli vagyonból, akkor a magánszemély tulajdonosnak nem kell adót fizetnie. Adókötelezettség csak akkor keletkezik, ha az értékpapírt kivonja a vállalkozásból vagy eladja a tulajdonrészét. A tőzsdei ügyletek kivételével – amelyek ugyancsak 2003. január elsejétől adómentesek -, az árfolyamnyereség után 20 százalék adót kell fizetni. Vagyis ez azt jelenti, hogy az osztalékadó megtakarításának egyik lehetősége a magánszemélyeknél a tőkeemelés, mert ebben az esetben véglegesen mentesülhetnek a 35 százalékos osztalékadó megfizetése alól.
EVA szabályok
Az ebben az évben az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozókra a társasági adóalanyoktól eltérő adóbevallási és befizetési szabályok vonatkoznak már a 2002. év vonatkozásában is.
1. Az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerint adózóknak egy egyszerűbb nyomtatványon kell eleget tenniük a 2002. évi társasági adó és osztalékadó bevallási kötelezettségüknek, ( ennek száma: 0271/EVA) azonban az esetleges társasági adóbefizetést ugyanarra az APEH-számlaszámra kell teljesíteni, mint más adózóknak.
2. A helyi iparűzési adóbevallási nyomtatvány számukra ezúttal még nem változik, azonban azt ne feledjék: a borítólapon meg kell jelölni, ha az adózó egyszerűsített módon kívánja megállapítani az iparűzési adó-alapot már ebben az évben is. Ez annyit jelent, hogy az iparűzési adóalap az evaalap 50 százaléka lesz. Ha ezt nem választja, akkor idén is az általános szabályok szerint kell megállapítania az iparűzési adóalapját, amihez viszont szükség van az anyagköltségre, az eladott áruk beszerzési értékére és a közvetített szolgáltatások értékére is.
3. Ha a közkereseti vagy betéti társaság erre az évre bevételi nyilvántartás vezetését választotta, akkor meg kell állapítania a 2002. évi társasági adóbevallásban az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ezt az adót a likvid, tehát nem tárgyi eszközökben és immateriális javakban megtestesülő vagyon után kell megfizetni. Ezen adó alapja a mérleg szerinti eredmény, az eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, valamint a már jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék együttes összegével egyezik meg, amelyből az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékét le lehet vonni. Ezen összeg után kell megállapítani a 20 százalék adót, amelynek a harmadát kell most május végéig – a társasági adó mellett – az evas cégnek megfizetni.
