Kereken tíz biztosító kínálatából választhat jövő évre szerződést az ügyfél. Cascót és kötelező biztosítást köthet, s ha kellő mennyiségű gépjárművet visz a biztosító színe elé, flottaként díjkedvezményt érhet el. Hogy hány darab haszongépjárműtől értékeli a járműparkot a biztosító flottaként, az társaságonként különböző. A Generali-Providenciánál akár öt kisteherautó is elég ehhez, míg például az Axa legalább 20 járművet vár el egy közösen, egy csomagban kezelendő, és díjkedvezménnyel működő csomaghoz. S nem csak a flottaméret, hanem a vele elérhető kedvezmény a mértéke is változatos. Nehéz egyetlen számba sűríteni a díjcsökkentés méretét, ám – e két biztosító példájánál maradva – a Generali-Providencia 15–20 százalékkal szab alacsonyabb díjat, ha az ügyfél keretszerződést köt, míg az Axánál összességében mintegy 10 százalék kedvezmény érhető el.
A flották eltérő megítélésében minden bizonnyal az ügyfélkörük játssza az egyik fő szerepet. Nyilvánvalóan nagy létszámú vállalati ügyfelek esetében, különösen ha nagyobb cégekről van szó, jelentős figyelmet fordítanak a flottákra. Ahol tartanak e módtól, olyan eseteket citálnak, mint amikor egy vállalkozásnál egyetlen jármű hibádzott ahhoz, hogy elérje a flottaként biztosítható minimális járműpark-méretet. A várható előnyök érdekében gyorsan beszerzett egy olcsó motorkerékpárt, s így teljes lett a flotta. Ettől vélhetően még nem vált egy jól menedzselt járműparkká – tehát biztosítói szempontból a kockázatai nem csökkentek –, ám a díjkedvezményekre jogosulttá vált.
Járműpark-menedzselés
A flottabiztosítás egyik központi elemének – több biztosító kifejezetten problémájának – éppen ezt, a járműpark menedzselését tartja. Az alapvető kérdések körébe tartozik például, hogy az állomány kezelője érdekelt-e a károk elkerülésében, vagy hogy hol tartják, állomásoztatják a gépjárműveket. Pusztán ezek függvényében egy flotta eredménye biztosítói szempontból lehet katasztrofálisan rossz, de akár igen jó is – hangsúlyozzák az egyik társaságnál.
A keretszerződésekre mindenesetre az idén dolgozott ki külön tarifatáblákat a Generali-Providencia. A jövő évi díj kalkulálásánál immár ezeket alkalmazzák ügyfeleikre. Mindeddig a lakossági díjakból képezték a flottatarifákat – kedvezményt adtak a járműszám alapján. A biztosítói tapasztalat azonban azt mutatta, nem fest valós képet a flotta működéséről, ha pusztán azt veszik figyelembe, hogy a cégnek hol van a székhelye, telephelye. Lakossági biztosításoknál a lakhely, a területi besorolás az egyik fő tényező a díjak kialakításában. A vállalkozások járműveinél a valósághű kép érdekében inkább azzal érdemes kalkulálni, hogy azok nem csupán a telephely környékén közlekednek. Például a szállítójárművek gyakran ország-, sőt Európa-szerte fuvaroznak. A nagy, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű járműveknél már nem is érzékelhető különbség a kockázatokban a területi besorolást illetően, de általában is igaz, hogy a vállalkozások járműveinél nincs akkora szórás helyszínt illetően: a károk területileg egyenletesebben oszlanak el. Összességében – bár az egyedi értékek változatossága miatt nehéz átlagos számot mondani –, de 15–20 százaléknyi díjkedvezményt ér e biztosítónál a flottatagság.
A külön tarifatábla mellett a haszongépjárművek casco biztosítását érintő változás, hogy jövő februártól standard termékként kínálja a Generali-Providencia assistance szolgáltatásának eddig kérésre, egyedileg adott bővített változatát. Ez eddig is, eztán is a lerobbant járművek elszállítási és tárolási költségeinek fedezésére szolgál. Csakhogy 100 ezer forint a limit hozzá, ami ugyan egy kisteherautó esetében viszonylag hosszú szállításra is elég, ám egy nagyobb jármű költségeit sehogyan sem fedezi. E limitet külön kérésre, külön díj ellenében eddig is föl lehetett srófolni, és éppen ezen igények vezették a társaságot arra, hogy külön terméket készítsen e járművekre.
Kedvezmények
Nincs flottabiztosítás viszont az Argosznál. A társaságnál úgy vélik, ügyfélkörük alapján nem volt eddig szükségük arra, hogy e speciális, nagy adminisztrációs igényű területet kifejlesszék. Olyan ügyfeleik így is bőven vannak, akik egyszerre több járműre szerződnek. Ezek esetében az átlagos flottanagyság 15 jármű körüli, nekik az egyediek mellett gyűjtőszámlát is rendelkezésükre bocsátanak. Az Argosznál ezzel együtt úgy tartják: flotta híján flottakedvezményük sincs, ám a piacon egyedülálló mértékű gyorsított bónusz miatt nagyon is versenyképesek e körben. E cascóra vonatkozó kedvezmény azt jelenti, hogy – a 3,5 tonna teherbírásúnál kisebb haszongépjárművek esetében – egyetlen kármentes év után 15 százalék kedvezményt kap az üzembentartó; a második hasonlóképpen jól sikerült év már 30 százalékos díjcsökkentést érő; ha pedig három teljes éven át balesetmentes a vállalkozó, a díjat megfelezik. Mindez még egy kedvezménnyel fejelhető meg, éspedig azzal, ha a díjat az ügyfél jó előre befizeti. Azzal ugyanis, ha egészében átutalja az éves díjat, a fizetendő összegből további 20 százalékot farag le. Efféle kedvezmény nyújtásával egyébként nincs egyedül az Argosz a piacon. A biztosítói hirdetményekből kiderül, hogy az Európa 10, a MÁV Általános Biztosító Egyesület 4 százaléknyi, és a Közlekedési Biztosító Egyesület is számottevő kedvezményt ad, az ÁB-Aegon a banki átutalással egy évre kifizetett díj fejében 960 forintot enged el. Az OTP-Garancia nem tesz különbséget abban, hogy egyszerre mennyi díjat fizet be az ügyfél, díjazza viszont, ha nem csekken keresztül, hanem folyószámláról jut el hozzá a pénz. Ugyanígy a folyószámlás fizetést honorálja az Allianz Hungária, kötelező biztosítási díjaiból így akár 15–20 százalék is lefaragható.
Vitatott az értékmegállapítás
Ahogy a személygépkocsiknál, a haszongépjárművek esetében is gyakori probléma, hogy a viszonylag új autók értékét miként állapítja meg a biztosító. Az egy-két éves járműveknél ebben már a katalógusok az irányadóak, néhány havi használat után azonban mindez nehézkes és többnyire vita tárgya. Mindezt elkerülendő a Generali-Providencia azt a főszabályt vezette be, hogy a forgalomba helyezés után fél évig kár esetén az autó új értékével számol, a rákövetkező hat hónapban pedig annak 90 százalékát veszi alapul.
Kifejezetten haszongépjárművek, azok közül is a – forgalomban és munkavégzésre egyaránt használható – „öszvér” jellegűek körüli probléma az, hogy a jármű a kárt mikor, milyen körülmények között is szenvedte el. A biztosítás ugyanis csak azon eseményekre terjed ki, amelyek a forgalomban, tehát hagyományos közlekedés közben történtek. A munkavégzés során keletkezett károkat egyetlen hazai biztosító sem téríti, így például azt sem, ha a jármű munkavégzés közben a szántón fának tolat. Nincs rá előírás, hogy közlekedés alatt mit értenek a biztosítók, azaz nem írták körül például azt, hogy hol kell a járműnek haladnia ahhoz, hogy forgalomnak minősüljön. Viszonylag könnyen kiszűrhető azonban, a munkavégzés során bekövetkezett kár, mint amilyen ha darus kocsi egy tárgy emelése közben magára ejti azt. Ezekre az eseményekre már más termékek nyújtanak fedezetet, így törésre a gépbiztosítás.
Piaci szereplők
A piaci szereplők köre állandó változásban van. Az idén tíz társaság tette közzé járműbiztosítási kínálatát, jövőre várhatóan jönnek is és mennek is a cégek a piacról. A nagy halak stabilan tartják vezető pozíciójukat – az Allianz Hungária 54 százalék körüli részesdését, a Generali-Providencia a maga bő 20 százalékát –, néhány kisebb szereplő gyorsan gyarapodik (Argosz, Axa, Európa), ám vannak új belépők, és olyanok is, akik félig-meddig elhagyják a járműbiztosítási piacot. Idei új szereplő a MÁV Általános Biztosító Egyesület, és 2003-ra tervezi gépjármű-biztosítási indulását az Union. Két éve szállt ki ebből az üzletágból Magyarországon az Ahico, jövőre pedig – a hasonlóképpen főleg vállalati ügyfelekkel dolgozó – Zürich tűnik el. Az ok eltérő: Ahico csupán az üzletágat hagyta mögött, a Zürich viszont új tulajdonoshoz, a Generali AG-hoz kerülve ezentúl a Generali-Providencia berkeiben folytatja tovább. Ha általában a gépjármű-biztosításból nem is száll ki, a casco-palettáról eltűnik viszont az Atlasz: minapi bejelentése, hogy e szerződések kötésével a jövőben felhagy.
A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást
Nyírkarász vezetője a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt.
