Üzleti tippek

Változások a jövő évi adó- és járulékrendszerben

A kis- és középvállalkozások számára is tartalmaz kedvező intézkedéseket a kormány adó- és járulékrendszerben tervezett javaslatcsomagja, ugyanakkor az is tény: szigorításokra is fel kell készülni, amelyeket jórészt az uniós jogharmonizáció indokol.

Bár kismértékben csökken jövőre a GDP-hez viszonyított jövedelemcentralizáció mértéke – a nem túl rózsás makrogazdasági helyzet miatt –, a korábban tervezettnél jóval szerényebb adócsökkentésre kerül sor mind a vállalkozókat, mind a magánszemélyeket illetően. A vállalkozások jövő évi adó- és járulékterheit meghatározó javaslatok ismét csak „salátatörvény” formájában kerültek a képviselőkhöz, vagyis egyetlen törvényjavaslatba sűrítették valamennyi adó- és járuléktörvény módosítást. Az előző kormány idején ez már jól bevált módszer volt, ám ezt a gyakorlatot a jelenlegi koalíciós pártok gyakran bírálták. Ezúttal több mint 10 törvény módosítását tartalmazza az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló javaslat.

Társasági adó
A gazdasági társaságok jövedelemadózásának alapvető szabályait nem tervezi módosítani a kormány, vagyis marad a 18 százalékos, nemzetközi szinten igen alacsony társasági adókulcs.
Ugyanakkor a társasági adótörvény kedvezményrendszerét alaposan át kívánják alakítani részben az uniós előírások miatt, részben pedig azért, mert a kormány bizonyos célok megvalósulását adókedvezményekkel is ösztönözni szeretné. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlesztési forrásainak bővítését célozza az az új kedvezmény, amely szerint lehetővé válik, hogy a vállalkozások adózás előtti eredményük terhére – annak legfeljebb 25 százalékáig és éves szinten maximum 500 millió forintig – fejlesztési tartalékot képezzenek. Az adómentes, lekötött tartalékot kizárólag beruházási célra lehet fordítani a lekötés évét követő 4 év valamelyikében, ám ha ezt végül mégsem teszi meg a vállalkozás, akkor a fel nem használt összeget a határidő leteltét követően le kell adózni a 18 százalékos adókulccsal, sőt még önellenőrzési pótlékot is kell utána fizetni. A fejlesztési tartalékon keresztül az is lehetővé válik, hogy gyorsított amortizációt érvényesítsenek.
A kis- és középvállalkozások megerősödésének érdekében javasolja azt a kormányzat, hogy a jövő évtől a jegyzett tőkéjük emelése révén számukra tőkét juttató – ám velük a juttatás előtt kapcsolt vállalkozási viszonyban nem lévő – társaságoknál ezen részesedés átruházása adómentes legyen, feltéve, ha az értékesítésre legkorábban három év után kerül sor. Vagyis abban bízik a kormányzat, hogy ily módon többen látnak majd abban fantáziát, hogy fejlődőképes, ám tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozásokba pénzzel beszálljanak, s 3 év után már adómentesen vehetik ki az időközben megerősödött cégből a korábban befektetett vagyoni értéküket.
A mikro- és kisvállalkozások beruházásainak ösztönzésére idén bevezetett maximum 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezmény feltételeiben annyi változás történik jövőre, hogy a preferencia kiterjed a szellemi termékre (szoftverekre), és az ingatlanfelújításra, -bővítésre, -rendeltetésváltozásra, -átalakításra is.
A környezetvédelem érdekeit szolgálja, hogy a jövő évtől a környezetvédelmi célra képzett céltartalék levonható lesz az adóalapból is, ami lényegében azt jelenti, hogy ilyen esetben kétszeres költségelszámolás valósul meg. Az innováció, a kutatási eredmények hasznosításának támogatása érdekében jövőre csökkenthető lesz az adóalap a jogdíjból származó bevétel felével. A befektetés-ösztönzés érdekében 2003-tól az elismert tőkepiacokon kötött ügylet alapján elszámolt – a pénzügyi műveletek ráfordítását meghaladó – bevétel fele levonható lesz az adóalapból. Az intézkedéstől a kormány azt reméli, hogy egyrészt a külföldi illetőségű, tőzsdére bevezetett társaságokba befektető cégek letelepednek Magyarországon, másrészt pedig, hogy emelkedik a magyar tőzsdére bevezetett társaságok száma.
A külföldi befektetőknek jelent nagy érvágást, hogy jövő januártól megszűnik a nagyberuházásokhoz biztosított normatív adókedvezmény, ami annyit jelent, hogy ez év december végéig lehet még jogot rá jogot szerezni. Ugyanakkor jövő januártól az uniós szabályokkal összhangban lévő fejlesztési adókedvezményt vezetnek be a nagyberuházások esetében, ami azonban nem normatív lesz, hanem a kormány egyedileg dönt odaítéléséről.
A kormány fontosnak tartja az internet mind nagyobb körben történő elterjesztését, ezért a legalább 3 milliárd forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás után is engedélyezheti a fejlesztési adókedvezményt. Önálló környezetvédelmi beruházás esetén pedig már 100 millió forint esetén is jár majd a kedvezmény. A kis- és közepes méretű vállalkozások alkalmazottainak körében pedig oly módon igyekszik a számítógépek használatát szélesíteni a kormányzat, hogy a magánszemélynél adómentes lesz a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat és internet-hozzáférés. Ugyancsak sokat segíthet ezen vállalkozói körnek, hogy a jövő évtől gyorsított, 50 százalékos értékcsökkenési leírás lesz alkalmazható az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések esetében.

Szigorúbb áfa-szabályok
A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében – bár akad néhány kedvező szabály is – többnyire szigorításokra kell felkészülni a jövő évtől a vállalkozásoknak. Így például csökken az ingyenesen nyújtható szolgáltatások köre, viszont az adó nélkül adható adományok körét bővítik. A kereskedelemben elterjedt pontakciók, illetve az „egyet fizet kettőt kap” akciók egységes áfa-rendszerbeni kezelése érdekében rögzítik, hogy 100 százalékos árengedmény esetén sincs szó ellenérték nélküli átadásról.
A kis értékű ajándék értéke 1993 óta 500 forint, végre valorizálják ezt az értéket: a jövő évtől az a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás minősül kis értékű ajándéknak, amelynek az áfát is tartalmazó forgalmi értéke az 5000 forintot nem haladja meg.
Az egyszeres könyvvezetést alkalmazó vállalkozásoknak a számviteli törvény szerint 2004-től kettős könyvvitelre kell áttérni, amivel megszűnik az ok az adófizetés halasztására. Annak érdekében, hogy az átmenet fokozatos legyen: 2003-tól a jelenlegi 60 napos adófizetési halasztási határidő 30 napra csökken.

Kevesebb áfa-levonás
A kormányzati szakértők szerint semmi sem indokolja az áfa-levonást lehetővé tenni azokban az esetekben, amikor lényegében a vállalkozó is fogyasztó: tehát például reprezentáció, szórakoztatás vagy bizonyos luxuskiadások esetében. Éppen ezért tételesen felsorolja majd a törvény, hogy milyen kiadások áfája nem helyezhető kiadásba: jelenleg a benzin, a személyautó, illetve a taxiszolgáltatás igénybevétele esetén van kizárva az adóelvonási jog, a jövő évtől idetartozik – többek között – a motorkerékpár, a jachtok és a különböző sport vagy szórakoztatási célokat szolgáló hajók beszerzése, az élelmiszerek és az italok beszerzése, a szállodai és éttermi, valamint különböző szórakoztatási szolgáltatások igénybevétele is, vagy a lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések is. Szintén nem lesz levonható a parkolás, vagy az úthasználati díj áfája sem. Vagyis lényegében azokban az esetekben, amikor a vállalkozó sem továbbértékesítő, hanem fogyasztó, a jövő évtől nem vonhatja le az áfát. Mindez azt is jelenti, hogy aki éppen mostanában akart a fenti célokra áldozni – ha megteheti –, még idén tegye meg.
Évek óta szenvednek a jóhiszemű vevők, ha a számla kibocsátója nem igazán tisztességes: a jövő évtől a törvény a számla kiállítójára is tartalmaz az áfa megfizetésével kapcsolatban előírásokat, mégpedig azoknak az adófizetési kötelezettségét is megállapítja, akik az áfás számlát kiállították.
A kedvező változások között van az a javaslat, amely szerint némileg enyhítik az adó-visszaigénylés nemrégiben bevezetett – egyébként igencsak szigorúra sikeredett – feltételeit. Így a jövő évtől nem szerepel a havi bevallásra kötelezett adóalanyok esetében a visszaigénylési feltételek között, hogy csak két egymást követő adó-megállapítási időszak után kérhetik az áfa kiutalását. Az alanyi adómentesség értékhatárát is emelik: az szja-törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében 4 millió forintra, családi gazdálkodó esetében 6 millió forintra, egyéb esetekben pedig 2 millió forintra.

Áfa-besorolás
Az áfa-törvényben több termék és szolgáltatás besorolása is megváltozik jövő januártól az uniós jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében. Így számos termék és szolgáltatás a kedvezményes kulcsból átkerül a normálkulcsba, ami vélhetően jelentős áremelkedéssel jár esetükben: így többek között például a közúti járművekhez tartozó katalizátor, az oktatási célra szolgáló termékek, a könyvet helyettesítő CD-lemez, vagy a zenemű-kiadás, a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a film- és videógyártás, valamint a -terjesztés, a mosás, vegytisztítás, textilfestés is. Szintén áremelkedést okozhat bizonyos szolgáltatások tárgyi adómentes körből a normál áfa-kulcsba történő átsorolása: ez – többek között – a lakóingatlanok kezelését, az igazságügyi szakértők, az önálló bírósági végrehajtók és az ügyvédek tevékenységét is érinti.

Tb-járulék
A vállalkozások által fizetett 29 százalékos tb-járulékot nem tervezi csökkenteni a kormány, azonban a munkavállalók után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás havonta több mint ezer forinttal – 4500 forintról 3450 forintra – mérséklődik jövő januártól. A vállalkozások terheinek enyhítését szolgálja a 35 százalékos osztalékadó után kivetett 11 százalékos eho eltörlése is, bár állítólag sokan nem fizették.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.