Steiner László

Nem reprezentálni érkezett Steiner László a negyedik legnagyobb járműgyártó cég, a Rába Rt. vezérigazgatói székébe. A tulajdonosok új stratégia és új szemlélet meghonosítását várták tőle, s úgy tűnik, nem is kell csalódniuk a menedzserben.
Előző munkahelyein is sokszor előfordult, hogy rossz híreket kellett közölnie kollégáival, s munkája során is általában a hibákra koncentrál, azokon próbál javítani. “A dicséret az ünnepnapokra való, az év nagyobb részében a cél az, hogy minél eredményesebb legyen a vállalat” – mondja. Így talán nem meglepő, hogy pár évvel ezelőtt kollégái azt az epés megjegyzést tették Steiner Lászlóra, miszerint annyira vágyik hibát találni a szervezetben, hogy ha nincsen, akkor majd ő maga csinál…

Meg is történt vele egyik korábbi munkahelyén, hogy néhányan rossz szemmel nézték tevékenységét és egy levélben bepanaszolták főnöküket a külföldi tulajdonosoknál. Ezt a sajátosan magyar eljárást azonban nem is értették odakint, s őhozzá jött a válaszfax: “Nem kívánunk beleszólni az ügyeitekbe, Laci oldd meg helyben a problémát”.

Pályafutását nézve a problémamegoldás rendszerint látványosan sikerült is Steiner Lászlónak. Műegyetemi tanársegédként, majd az ipari megbízásokat is vállaló kutató csapat tagjaként már a nyolcvanas évek elején menedzseri tapasztalatokat szerzett. Zömmel ezekre építve vállalt komoly szerepet a Rolitron informatikai cég felépítésében. Lendületesen hajtotta előre a vállalatot, hisz nemritkán a “Úristen, mit vállaltál be már megint?” kérdéssel fogadták kollégái. A hajtásnak azonban volt eredménye: nem csak a cég lett sikeres, hanem Steiner Lászlóra is felelősségteljes vezető pozíciót bízott egy multinacionális járműalkatrész-gyártó, az UTA. E cég utódjától, a Lear Corporationtól szegődött 2001 májusában a Rábához. Éppen vállalatok növekedési pályára állításával foglalkozó magáncéget akart alapítani, hasznosítandó tapasztalatait; ezt most a Rábánál teszi, s a piaci szereplők értékítélete alapján nem is eredménytelenül.

Saját bevallása szerint az első időkben őt is meglepte, mennyire a régi beidegződések alapján működik a Rába szervezete. Fő célul így a fiatalítást, s a termékközpontú gondolkodás helyett a vevőközpontú szemlélet elmélyítését jelölte meg. Álláspontja szerint nem a sokat emlegetett tőkehiány, s nem is az egyébként csökkenő technológiai lemaradás a probléma a hazai cégekkel. A versenyképesség mindenekelőtt az emberi tényezőn múlik: azon, hogy a munkatársak milyen gondolkodásmódot hoznak magukkal a vállalathoz.