Üzleti tippek

MIRE FIGYELJÜNK ADÓBEVALLÁSKOR?

Mostanában számíthat adóellenôrzésre több olyan kis- és középvállalkozás, amelyik ingatlanberuházással foglalkozik. A kisebb vállalkozásoknál leggyakrabban a számviteli renddel van probléma – tudtuk meg Varga Árpádtól az APEH ellenôrzési ügyekben illetékes elnökhelyettesétôl. Nem egyszer elôfordul, hogy többször ügyvezetôt és könyvelôt váltanak, eladják az adott vállalkozást, így nehezen tud az adóhatóság konkrét gazdasági eseményekrôl kompetens személyektôl információt, dokumentumokat kérni.

 Megtörtént az is néhányszor, hogy az adózó számvitele alkalmatlan volt az ellenôrzésre, újrakönyvelésre volt szükség. Gyakoribb a kisebb cégeknél a téves jogszabály-értelmezés is, mint ahol felkészült könyvelô, esetleg jogi tanácsadó létezik. A kisebb vállalkozások jobban figyeljenek a nem vállalkozás érdekében felmerült költségek elszámolására, vagy a reprezentációs kiadásaikra és az egyes természetbeni juttatásokra is, tekintve, hogy ezeket alaposan megnézik a revizorok. Általános tapasztalata ugyanis az adóhatóságnak, hogy a kisebb vállalkozásoknál az elôbb említett költségek elszámolásában sok a szabálytalanság.

Adókikerülôk
Az adóhatóság ellenôrzési fôosztályának megállapításai alapján az is kijelenthetô, hogy még mindig magas ebben az adózói körben az adókikerülésre irányuló magatartások aránya: így a bevételeltitkolás vagy a hiányos bizonylatoltság, esetleg a bevallás benyújtásának elmulasztása. Az APEH tapasztalatai szerint a kisebb vállalkozások igyekeznek az ellenôrzéseket elhúzni, amelyet – a törvények korlátai között – persze megtehetnek. Arra ugyanis már az adózók is rájöttek: a revizor bizonyos idôbeli korláton belül foglalkozik az ô ügyével, tehát a végtelenségig nem fogja zaklatni.
Ugyanakkor azt is megállapították a revizorok, hogy a kis- és középvállalkozási szektorban is javul a bizonylati fegyelem: ahogy fejlôdik, növekszik a vállalat, a tulajdonos kevésbé látja át a több alkalmazottat foglalkoztató, több százmilliós, esetleg milliárdos árbevételű vállalkozását, így egyre jobban megköveteli a szigorú számviteli rend betartását, a bevételek teljes körű számbavételét. Vagyis ahogy nô a vállalkozás, egyre inkább igaz, hogy a tulajdonos és a menedzsment érdeke közelít az adóhatóságéhoz, tehát, hogy átlátható, tiszta vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzet alakuljon ki.

Vállalati ellenôrzések
A kis- és középvállalkozások számára 2001-ben két új adókedvezményt vezettek be: az egyik a maximum 10 millió forintos beruházási adóalap-kedvezmény, a másik pedig tárgyi eszköz beszerzéséhez, elôállításához pénzügyi intézménytôl felvett hitel kamata után igényelhetô adókedvezmény. Különösen az elôbbit illetôen merült fel sok bizonytalanság, ezért ebben az évben már ennek igénybevétele jogszerűségét vizsgálja az adóhatóság. Szabálytalanságokat már több esetben feltártak, ám a jellemzô hibákat egyelôre még elemzik. Mostanában számíthat adóellenôrzésre több olyan kis- és középvállalkozás is, amelyik ingatlanberuházással, -forgalmazással, -hasznosítással foglalkozik. Az ellenôrzések kiterjednek a beruházás lebonyolításában részt vevô építôipari vállalkozásokra, a beruházás forrásainak meglétére, az ingatlanhasznosítás formájának ellenôrzésére is. Tavaly errôl az adózói körrôl az ellenôrzések megalapozását szolgáló információkat gyűjtöttek, idén viszont már átfogó vizsgálatokra számíthatnak ezek a vállalkozások is.

Kiutalás elôtti ellenôrzés
Az adóhatóság idén a kiutalás elôtti ellenôrzések számát jelentôsen növelte az elôzô évhez képest, mivel az ilyen típusú vizsgálatoknál rengeteg szabálytalanságra bukkantak: a kiutalás elôtti áfa-vizsgálatoknak 91 százaléka zárult ebben az évben valamilyen megállapítással. A kis- és középvállalkozásoknál jellemzô hiba például, hogy a visszaigénylés jogosságát dokumentáló bizonylatok, számlák elvesztek, nem a vállalkozás nevére szólnak, sôt még a fiktív számlák is gyakoriak ebben az adózói körben. A fiktív számlák idén is az építôiparban voltak a legelterjedtebbek, de gyakoriak voltak a támogatásokkal finanszírozott mezôgazdasági beruházásoknál is. A leggyakoribb ok persze, hogy a bemutatott számlák alapján az adózó az áfatörvény értelmében nem jogosult visszaigénylésre: mégpedig vagy azért, mert a tárgyi eszköz beszerzéséhez elôírt feltételeket vagy a bevételi összeghatárhoz kapcsolt feltételeket nem tudja teljesíteni. Így például nem érte el az árbevételi küszöböt, vagy a havi bevallókra elôírt két egymást követô idôszak negatív elszámolandó adóját helytelenül számolta el, vagy hiányzott a tárgyi eszköz beszerzésére alapított visszaigénylési joga. A visszaigénylést több esetben azért tagadta meg a hivatal, mert az adózó olyan számla áfáját kívánta visszaigényelni, amely nem, vagy csak részletekben volt fizetve, vagy a számla nem az adott bevallás idôszakára vonatkozott. Mindez azt is jelenti, hogy az adózók év közbeni áfa-visszaigénylés esetén alaposan gyôzôdjenek meg annak jogosságáról, mert tudvalévô, hogy a jogtalan visszaigénylést is szankcionálja a törvény. Ráadásul azt is jó tudni, hogy minél nagyobb a visszaigényelt összeg, annál nagyobb az esély, hogy az adózót ellenôrzésre választja ki a hatóság.
Az APEH ebben az évben különösen a kedvezményes áfakulccsal értékesített termékeknél igyekszik feltérképezni a gazdasági események teljes láncolatát: az értékesítéstôl a végfelhasználásig. Nagyobb figyelmet fordítanak a revizorok az ingyenes, vagy a forgalmi értéktôl jelentôsen eltérô termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során megvalósuló ügyletek vizsgálatára is.

Megelôzés
Az adóhatóság egyébként preventív ellenôrzésekkel igyekszik segíteni az újonnan alakuló vállalkozásoknak, hogy eligazodjanak a jogszabályok útvesztôiben. Ez az a vizsgálati típus, amely többnyire a kis- és középvállalkozói kört célozza meg: ebben az esetben nem a bírságolás vezényli az ellenôröket, hanem éppen ellenkezôleg, az hogy pótlásra, javításra, a hibák kiküszöbölésére vezessék rá az adózókat. Ebben az évben például többször elôfordult, hogy az adózó a bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, hiányosan vezette a nyilvántartásait, vagy az is, hogy elmulasztotta a szigorú számadású nyomtatványokat nyilvántartásba venni, a bankszámlaszámát bejelenteni.
A preventív ellenôrzéseket követôen az adóhatóság az utóellenôrzéseken már kellemesen csalódott, hiszen az adózók a korábbi hibákat többnyire kijavították, a hiányosságokat megszüntették. Bírságolásra szerencsére csak elvétve került sor.
Az adóellenôrzések során többnyire a nagyobb vállalkozások azok, akik szakértôket, adótanácsadókat is igénybe vesznek. Érdemes a kis- és középvállalkozóknak is felkészülni az adóellenôrzésre, az ennek során az adózóknak biztosított jogokat is mindenképpen át kell tanulmányozni. Néha még adószakértô ismereteit, tudását is jó, ha igénybe veszi ez az adózói kör is, hiszen sokszor bôségesen megtérül a szakértônek kifizetett díj. Ráadásul az még inkább szerencsés, ha rögtön az adóellenôrzés megkezdésekor veszik igénybe a szakértô tudását, nem pedig akkor, amikor már „megtörtént a baj”, vagyis megállapította a revizor a tetemes adóhiányt.

Legális foglalkoztatás
A minimálbér emelkedése, a vállalkozói terhek növekedése miatt nem szűnt meg a fekete foglalkoztatás: különösen a vendéglátás és az építôipar területén találkozik ilyen gyakorlattal az adóhatóság, valamint a mezôgazdasági idénymunkák során is. Tavaly csaknem 1400 foglalkoztatót ellenôrzött az adóhatóság az alkalmazottak bejelentésére vonatkozóan: ezek több mint 26 százalékánál találkozott feketén történô foglalkoztatással, különösen vidéken volt ez gyakori. A helyzet ebben az évben sem javult, sôt inkább romlott: az év elsô 4 hónapjában a vizsgálatoknak több 30 százaléka zárult valamilyen szabálytalanság feltárásával, ezért 67 esetben bezáratta az üzletet az APEH, 44 esetben pedig felfüggesztette az adózó tevékenységét.
A növekvô közterheket az adózók igyekeznek többféle módon mérsékelni. Ebben az évben egyébként jelentôsen emelkedett azon esetek száma, ahol a foglalkoztatók megbízási és nem munkaszerzôdést kötnek a dolgozóval, akinek a jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagyis így nem esnek társadalombiztosítás bejelentési kötelezettség alá. Elôfordul az a gyakorlat is, hogy az alkalmazott minden hónapban a megfelelô havi dátummal aláírja a munkaszerzôdését, amit a foglalkoztatónak a következô hónap 12-ig kell bejelenteni. S persze egyre gyakoribb az ellenszolgáltatás nélküli, szívességi, baráti alapon történô munkavégzésre vonatkozó egybehangzó nyilatkozat, amelynek az ellenkezôje nem bizonyítható.

Ellenôrzés várható:



  • A beruházásokhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó adókedvezmények igénybevevôinél
  • Ingatlanberuházó, -forgalmazó, -hasznosító cégeknél
  • Építôipari vállalkozásoknál
  • Kedvezményes áfakulccsal értékesített termékek esetén
  • Ingyenes termék-értékesítéskor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.