A www.aszhirportal.hu oldalon közzétett tájékoztató felidézte: az ÁSZ törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesült pártok gazdálkodásának törvényességét. 2018. január elején hét párt (a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Párbeszéd Magyarországért Párt, az Együtt és a Magyar Liberális Párt) ütemezett ellenőrzését zárta le. Minden párt esetében tárt fel számviteli és könyvvezetési szabálytalanságokat, hiányosságokat, továbbá megállapította, hogy az érintett pártok – eltérő mértékben – tiltott vagyoni támogatást fogadtak el.
A törvény előírja, hogy az ellenőrzött szervezeteknek a számvevőszéki jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük az ÁSZ megállapításai alapján, és azt meg kell küldeniük az ÁSZ-nak. Ez biztosítja, hogy az ellenőrzöttek kijavítsák a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságokat. Az ÁSZ február 16-án közölte, hogy mind a hét párt határidőben megküldte intézkedési tervét.
A Fideszt bejelentésre sem ellenőrzi az ÁSZ
A számvevőszék értékelte a beérkezett intézkedési terveket és három párt – az MSZP, az Együtt és a Liberálisok – esetében megfelelőnek találta azt: az intézkedési tervekben foglaltak összhangban vannak a jelentések megállapításaival és javaslataival. Az LMP esetében az ÁSZ pontosítást, kiegészítést kért.
A Jobbik, a DK és a Párbeszéd esetében ugyanakkor az ÁSZ megállapította, hogy a beérkezett intézkedési terv nem alkalmas az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére és a mulasztások következményeinek kezelésére, ezért azt kijavításra visszaküldte. Az érintett pártoknak a törvényi előírás szerint tizenöt munkanapjuk – testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következő testületi ülést követően öt munkanapjuk – van az intézkedési tervek pontosítására, kijavítására, illetve újbóli megküldésére.
A Magyar Nemzet februárban írta meg, hogy az ÁSZ elutasította a Fidesz 2018-as gazdálkodását érintő kockázatjelzést, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a számvevők nem kívánják vizsgálni a kormánypárt idei gazdálkodását. Juhász és Szigetvári az után fordultak az ÁSZ-hoz, hogy híre ment: a Fidesz – vagy a kormány – év végéig lefoglalta az összes elérhető óriásplakáthelyet, így lényegében nem maradt szabad hely az ellenzéki pártoknak.
UPDATE 10:59: Az Állami Számvevőszék reakciója
Cikkünk megjelenése után az ÁSZ a következő tájékoztatást juttatta el hozzánk:
Az Állami Számvevőszék törvényi előírások alapján, a vonatkozó törvényi előírások maradéktalan betartásával végzi a pártok ütemezett ellenőrzését. Az ÁSZ számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell. Ellenőrzései során az ÁSZ jogállami keretek között, a közpénzek védelme és az adófizető állampolgárok érdekében jár el.
Az ÁSZ törvényi előírás alapján, átlátható ütemezés szerint ellenőriz minden olyan pártot, amely a központi költségvetésből támogatást kapott. Az ÁSZ 2010 és 2017 év vége között összesen 26 esetben értékelte pártok és 20 esetben pártalapítványok gazdálkodását, vagyis az ebben az időszakban költségvetési támogatásban részesülő magyar politikai szervezetek mindegyikénél legalább három ellenőrzést végzett – ezzel törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve. Az ÁSZ minden párt gazdálkodásának törvényességét egységes törvényi előírások alapján, és eljárási szabályok szerint ellenőrzi.
Szeretném felhívni a figyelmét, hogy az ÁSZ minden pártot – így a Fidesz-t és a KDNP-t is – ellenőriz. Legutóbbi ellenőrzésük 2017 nyarán zárult le, és következő 2016-2017. évekre kiterjedő ellenőrzésük leghamarabb 2018. második félévében kezdődhet meg.
