Egyszerűen csak vezetnünk kell a bevételeinket és kiadásainkat. Károly például néha panaszkodik arról, hogy hamar elfogy a pénzük, de nem tudja, miért.
Egy-kettőre kiderül, hol folyik el a pénze
A férfi nem keres rosszul, ahogy felesége sem, úgy érzi, takarékosan vásárol (mindig összehasonlítja az árakat a boltban), ennek ellenére hó végére általában lenullázódik a számlájuk. És ez gyakran téma a házaspár között.
Rábeszéltük, vegye számba a bevételeiket és kiadásaikat, hogy kiderüljön, hol lyukas a családi költségvetés. Mivel vásárlásaik 90 százalékát bankkártyával intézik, a különböző közüzemi és egyéb számlákat pedig átutalják, viszonylag egyszerű dolga volt: csak a bankszámlakivonatot kellett elővennie, aztán szépen kategorizálni a tételeket.
Ami kiderült számára, hogy
- a bevételeikhez képest jelentős összegű a hitelkártyáról fizetett összeg,
- talán túl sokat költenek étteremre és
- sokkal több kiadással járnak a havi nagybevásárlást kiegészítő alkalmi 1-2-3 ezer forintos kisbevásárlások, mint gondolta.
De nem gondolta volna azt sem, hogy a két gyerek különóráira (uszoda, nyelvóra, zenetanulás) és kötelező iskolai befizetendőire (ebéd, kiránduláspénz) mennyit költenek. Ezt a tételt kb. a felére saccolta volna. Arról sem volt fogalma, hogy az ő havi egyszeri fodrászati kiadásához képest mennyibe kerül, hogy a felesége olyan jó formában legyen (fodrász, kozmetika, pedikűr, manikűr, aerobikóra).
Az is világossá vált, hogy szórakozásra keveset áldoznak, és benzinre sem kiugróan sokat. Nagyobb tétel volt még a rezsi – ez elgondolkodtatta. Valamint viszonylag fajsúlyos a nyugdíjcélú megtakarításuk, de mint mondta, abból nem akarnak lefaragni, mert nem szeretnének idős korukra szegénységben élni.
Kockás füzet, Excel-tábla, vagy app?
Ha már a költéseinkkel foglalkozunk, nemcsak a múltbéli költségeket érdemes számba venni, hanem jó, ha felkészülünk a várható, és az előre nem látható kiadásokra is.
Például úgy, hogy kiszámoljuk, havonta mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy a megcélzott kiadások (lehet ez iskolakezdés, ruhatárfrissítés, nyaralás, karácsony, stb.) ne okozzanak gondot. És hogy valamilyen szinten felkészüljünk a váratlan kiadásokra is.
Hiszen ha tudjuk, hogy lesz mondjuk 50-100-200 ezer forint kiadásunk, akkor abból ki lehet számolni, havonta mennyit kell erre félretenni. Plusz toldjuk meg ezt az összeget még egy kicsivel, hogy a nem várt költések se borítsák fel a családi büdzsét. Vagyis tartalékoljunk.
A kiadásokat és bevételeket vezethetjük egyszerűen egy kockás füzetben is, de aki alapszinten ismeri az Excel-programot, az számítógépre is viheti a költségvetést, és akkor a számolgatásokat is megúszhatja.
Aki inkább készpénzzel vásárol, fizet, annak kicsit munkásabb lehet a dolog, mert minden blokkot, számlát, csekket el kell tennie. Aki viszont szinte mindig kártyával és bankszámláról fizet, annak a banki kivonat is elég lehet. Sőt, még a költségek besorolásával sem feltétlenül kell bíbelődni, erre ott vannak a különböző appok. Mint pl. a Wyze, amelyik négy bank, köztük az OTP számlakivonata alapján képes kategorizálni a költéseket.
Egy biztos: ha azt akarjuk, hogy a saját életszínvonalunkon mindig legyen elég pénzünk, ahhoz az első lépés az, hogy tisztában legyünk vele, mire mennyit adunk ki.
