Már csak pár nap választ el minket az év végétől, így a Bankmonitorosok gondolták megnézik, milyen főbb mozzanatok történtek idén a lakossági megtakarítások és hitelek frontján.
Arra jutottak, hogy az idei év nem kedvezett a korábban népszerű befektetési alapoknak. Ellenben a bankbetétek alternatívájaként fellépve, az állampapírok bombaformában vannak, és egyre többet vásárolnak belőlük az emberek.
Az is igaz, hogy egyre inkább nyitottabbak vagyunk a hitelekre, mindazonáltal idén még törlesztette a hiteleit a lakosság.
Még mindig az állampapír a sztár
Megnézték az MNB statisztikáit, hogy kiderítsék 2016-ban mit részesítettek előnyben az emberek a megtakarítások közül. Az adatok ugyan szeptember végéig érhetők el, de azért tanulságos átnézni a számokat.
Az utóbbi pár évben gyökeresen megváltozott az emberek megtakarítási szokása. A 2012-ben elindult kamatcsökkentés hatására elfordultak a hagyományos megtakarítási eszköztől a betéttől, és egyre inkább az alternatív befektetések felé mozdultak el. Ugyan a betétek és a készpénz aránya még mindig igen magas, de az állampapírok és befektetési jegyek aránya töretlenül nőtt az elmúlt években.
Az is látszik, hogy a statisztikák tanulsága szerint innen mintegy 450 milliárd forintot vontak ki az emberek. Nem is csoda, hiszen a bankok többsége átlagosan már csak 0,5 százalék körüli kamatot ígér a 3-12 hónapos lekötésekre, habár plusz feltételek vállalásával még azért találni lehet 2 százalékos kamattal kecsegtető ajánlatot is.
Az állampapírok terén is leginkább a rövid lejáratokat kedvelik az emberek, melyek gyakorlatilag a bankbetétek helyettesítői. Az adatok alapján is jól érezhető a rövid állampapírok népszerűsége, mivel a teljes lakossági állampapír állomány mintegy 60 százaléka Féléves és Kamatozó Kincstárjegyből tevődik össze. De a Prémium Magyar Államkötvény is közkedveltnek mondható mivel mintegy 20 százalékos arányban van jelen a lakossági állampapírok között, míg a Bónusz Magyar Államkötvény csak 9 százalékot tesz ki.
Az is leszögezhető az adatok alapján, hogy mivel összességében mintegy 102 milliárd forint vándorolt el innen. Még az elmúlt évek slágereitől, az abszolút hozamú alapoktól, és kötvényalapoktól is elfordultak az emberek és új befektetés után néztek. Idén az ingatlanlázzal párhuzamosan nem meglepő módon az ingatlanalapok tudtak nagyobb pénzbeáramlást elkönyvelni, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a befektetési alapok állománya összességében bővüljön a lakosságnál.
az emberek körében. Annak ellenére, hogy az idén például a BUX-szal is jól lehetett keresni, mintegy 24 milliárd forinttal kevesebb tőzsdei részvényt tartottak az emberek szeptember végén.
Ez azért fontos, mert ebben benne vannak a nyugdíjbiztosítások is, amelyek nagyságrendileg 16 százalékot tesznek ki a díjbefizetéseken belül. Ugyanakkor
A hitelekkel kapcsolatban az a legnyilvánvalóbb, hogy még mindig ódzkodunk tőlük. De legalábbis nem szeretnénk, ha a törlesztők elszállnának. A legfrissebb adatok szerint az új lakáshitelek már több, mint 60 százaléka olyan, ahol a törlesztő több évre betonba van öntve, míg 30 százaléknál legfeljebb 1 éves a rögzítés időtartama. Ha kíváncsi bővebben is, kattintson!
