A Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézményi adatszolgáltatásait összegezve megállapítható, hogy a pénzügyi intézmények szeptember végéig megközelítőleg 60 ezer nemteljesítő jelzáloghitelest kerestek meg a jegybank ajánlásában foglaltak végrehajtása céljából. Az elérhetetlen adósokkal történő kapcsolatfelvételt a hitelező intézmények újból megkísérlik – írja az MNB közleményében.
Az MNB – mint arról már korábban beszámoltunk – 2016 márciusában ajánlást bocsátott ki a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitelesek fizetőképességének helyreállítása érdekében, meghatározva az adósokkal történő kapcsolatfelvétel, az információgyűjtés és a megoldási javaslatok kidolgozásának keretrendszerét. Vagyis kiadva, hogy még egy kört kell futniuk a bankoknak a nemfizető adósoknál.
Muszáj a bankoknak lépniük
Mindezek alapján a jegybank a pénzügyi intézményektől első lépésként azt várta el, hogy a késedelmes kölcsönszerződések felmondása, a már felmondott szerződésből eredő követelések értékesítése, továbbá a fedezetérvényesítés, illetve egyéb jogi lépések megtétele előtt kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt az ügyletben szereplő valamennyi adóssal.
Az ajánlás alapján a pénzügyi intézmények a levélben, telefonon vagy személyesen történő sikeres kapcsolatfelvételt követően – a helyzetértékeléshez, a személyre szabott ajánlat elkészítéséhez szükséges – olyan új információkat szerezhetnek be az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetére vonatkozóan, amelyek korábban nem álltak a hitelező rendelkezésére.
Utolsó mentőöv
Ezt követően az intézmények legalább két személyre szabott fizetésrendezési javaslatot készítenek elő oly módon, hogy legkésőbb az első sikeres kapcsolatfelvételtől számított 3 hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttműködő felek között. A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a folyamat során mérlegeljék a kezesek, illetve zálogkötelezettek bevonását is a megoldáskeresési folyamat eredményességének növelése érdekében.
A felmondott szerződés alapján fennálló követelés engedményezése (értékesítése) esetén a követelésvásárló vállalkozás jogutódként követeli a fennálló (késedelmi kamatokat és egyéb költségeket is magába foglaló) tartozás megfizetését, ezért a követelés érvényesítéséhez szükséges adatokat részére átadják, és az engedményezés tényéről a felek egyúttal az adóst is értesítik.
Ha nincs megegyezés, végrehajtás jöhet
Az MNB a követeléskezelőktől is elvárja, hogy a vonatkozó jogszabályoknak és a mindenkor hatályos jegybanki ajánlásoknak megfelelően járjanak el az ügyfélkapcsolataik során, s a bírósági végrehajtás elkerülése érdekében elsődlegesen az adóst segítő áthidaló fizetési megoldások kidolgozására törekedjenek. A követeléskezelési eljárásban is fontos a megfelelő adósi együttműködés. Ha ugyanis nincs hajlandóság az adósságrendezésre, vagy az egyeztetések sikertelenek, a követelés jogosultja – a fedezeti ingatlan elvesztésével fenyegető és további költségeket jelentő – bírósági végrehajtást kezdeményezhet.
Abban az esetben, ha az adós vitatja a követeléskezelő eljárásának jogszerűségét, vagy a tartozás összegét, mindenekelőtt az érintett társaságnál kell panaszt tennie. Ha a panaszt az intézmény elutasítja, akkor a fogyasztó – pénzügyi fogyasztói jogvita esetén – az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület díjmentes eljárását kezdeményezheti, vagy polgári bírósághoz fordulhat. Az MNB ügyfélszolgálatánál elsődlegesen a panaszkezelésre és a banktitokra vonatkozó előírások megsértése miatt lehet bejelentést tenni, akkor, ha a követeléskezelő vállalkozás banktitok körébe tartozó adatot jogsértő módon ad ki, vagy az ügyfél-panaszt nem kezeli, illetve azt 30 napon belül nem válaszolja meg.
A követelések érvényesítésével és kezelésével kapcsolatos további hasznos információk az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalán olvashatóak.
