Pénzügy

Vigyázat, átverés! Pénzére pályáznak a piramisjátékosok

Quaestor-botrányon és Marcsikán túl azt hihetnénk, nincs több pénzlenyúlás. De ez naivitás. Él és virul például az OneCoin is, és egyik hatóságnak sem feladata, hogy a körmükre nézzen. A hiszékeny embereket pedig semmi sem védi meg.

Hallottak már az OneCoin-ról? Ez egy olyan „pénzcsináló” üzlet, amelyet nagy elánnal reklámoznak nálunk. Hogy mennyire megbízható? A Magyar Nemzeti Bank tavaly nyári közleményében egyszerűen csak piramisjátéknak nevezte.

Pontosan ezt írták róla:

Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe – például az úgynevezett OneCoin-ba – való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek. A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető.

A OneCoin egyébként nem igazán idegeskedik a kritikák miatt, oldalán is kitér rájuk (Most akkor bombaüzlet, vagy kész átverés? címmel), és az MNB figyelmeztetéssel kapcsolatban pl. azt nyilatkozza az alapító, Ruja Ignatova, hogy:

Határozottan egyértelmű, hogy nem minősíti az MNB a OneCoint piramisjátéknak a nyilatkozatában, hanem a befektetés magas rizikójára hívják fel a figyelmet.

Szerintünk meg határozottan annak minősíti. És az általunk megkérdezett pénzügyi szakértő is hasonló véleményen volt, szerinte egyértelmű, hogy ezt az “üzletet” nagy ívben el kell kerülni.

Arra, hogy a magyar hatóságok hogyan viszonyulnak az OneCoinhoz, cikkünk végén visszatérünk.

Máshol már rendőrségi ügy volt belőle

Utánaolvasunk, mit is lehet tudni még a OneCoinról. A Minner.hu cikkéből pl. az derült ki, hogy első körben az északi országok hiszékeny polgárait célozták meg ezzel az úgynevezett kriptovaluta-szerűséggel. (Később kitérünk arra, hogy miért használtuk ezt a fordulatot.)

A svéd és a finn rendőrség már nyomoz több ügyben, mert a két északi országban több ezer ember érintett a csalásokban. Idén nyáron a tekintélyes Der Spiegel német magazin is írt a OneCoin átverésről.

Most jön a magyar szál

Miközben a svéd és finn rendőrség nyomoz, idén szeptemberben ismét Budapesten bukkant fel a OneCoin. Super Sunday, rendezvényeikre százasával csábították be az embereket, országos roadshow-ra indult, októberben pl. Győrben is toboroztak.

A OneCoin hazai térnyerésére meglepő módon egy fradista szurkolói oldal, a Fradifigyelő is felhívta a figyelmet. Azt írták, hogy pár szurkolói vezető, köztük az ultrák első számú vezetőjének tekintett úgynevezett előénekes már neki is kezdett a társai beszervezésének a lelátón.

Más, mint a Bitcoin

A Minner.hu cikke szerint az OneCoin azt használja ki, hogy jó ideje létezik az úgynevezett Bitcoin, amelynek bár szintén nem egyértelmű a megítélése, de a két rendszer közt nagyon kevés a hasonlóság, a különbözőség pedig eléggé magáért beszél.

Mert míg a Bitcoin pénzért kapható, pénzzé tehető, lehet vele akár vásárolni, addig a OneCoinnal nem lehet, a belső rendszere nélkül még pénzzé tenni sem lehetséges, de ennek előfeltétele, az egyre drágább oktatócsomagok megvásárlása

– fejti ki az alapos cikk.

Hétszeres duplázódás

A OneCoint népszerűsítő oldalak, például a kriptovaluta.org hemzsegnek az érthetetlen magyarázó szövegektől, és az is kiderül, hogy 40 ezer forint alatt meg sem ússza az, aki nekikezd a legalsó szintnek.

Arra buzdítanak, hogy a csatlakozók vásároljanak különféle jól hangzó csomagokat, például a két új ajánlatot, a Tycoo Plust vagy az Ultimate-t, aztán keressenek másokat, akiket rá lehet venni ugyanerre. És a legnagyobb ígéretek egyike az elérhető akár 7-szeres duplázódás. Értjük?

A kriptovaluták is kiközösítették

A OneCoin túl zárt rendszer ahhoz, hogy ténylegesen a többi cryptovalutához tartozzon. Ezt bizonyítja az is, hogy a www.coinmarketcap.com oldalon nincs is nyilvántartva a OneCoin. Vagyis csak volt, levették az oldalról a készítők, mivel túl sok negatív hír jött a OneCoinról, és ők sem látják a nyílt rendszert – hívta fel a figyelmet a Minner.hu.

A kriptovaluták hivatalos hírmondója, még a Cointelegraph is egyértelműen piramisjátéknak nevezte az OneCoint, és az alapító tulajdonost, Ruja Ignatovát, valamint társait, Sebastian Greenwoodot és Nigel Allatn (exelnök) több nemzetközi „átverés” résztvevőiként emlegetik. Arra is kitérnek, többek között Ruja Ignatova a OneCoin hivatalos honlapja szerint Oxfordban szerzett jogi diplomát, de a Cointelegraph munkatársai nem találtak ezzel kapcsolatos hivatalos dokumentumokat 2004-től vizsgálva.

A cikk szerint Greenwood az Unaico nevű piramisjátékban dolgozott korábban mellyel kapcsolatban a pakisztáni amerikai értékpapír Bizottság figyelmeztetést adott ki, arra nézve hogy egy illegális multi level marketing tevékenység. Nigel Allan az Onecoin volt elnöke crypto888 és a brilliant carbon piramisjátékok fő szervezője.

A magyar hatóságok nem üldözik

Miután ennyi negatívumot összegyűjtöttünk erről az egyébként fényes pénzkeresetet ígérő üzletről, és miután az MNB tavalyi állásfoglalása is teljesen világosan fogalmazott, azt feltételeztük, hogy már biztosan a OneCoin-osok sarkában lihegnek a magyar hatóságok, hogy egy-kettőre leszereljék őket, mielőtt még túl késő lesz, és túl sok ember ütheti majd bottal a pénze nyomát. De nem. Erről szó nincs.

A hatóságok megkeresésünkre mind azt válaszolták, hogy ez nem az ő asztaluk.

MNB:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszakban folyamatosan hívta fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy egyes virtuális fizetési eszközök és rendszerek (így a Bitcoin és a OneCoin) nem tartoznak a jegybank felügyelete alá. E szolgáltatásokat ennek megfelelően az MNB nem engedélyezi vagy regisztrálja, s használatuk rendkívül kockázatos a fogyasztók részére.

Az ezek kapcsán elszenvedett esetleges veszteséget miatti polgári jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárások keretében tudják rendezni, bűncselekmény – például a Büntető Törvénykönyv előírásaiba ütköző piramisjáték – felmerülésének esetleges gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságok intézkedhetnek – nyilatkozta lapunknak a felügyelet szóvivője, Binder István.

NFH:

A Bitcoin és a hozzá hasonlóan működő többi fizetésre használható virtuális eszköz esetében nem léteznek szabályozott keretek között működő kibocsátó és közvetítő intézmények. Amennyiben a Bitcoin és egyéb -hasonló elven működő- virtuális fizetőeszköz nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak, és amely fel tudna lépni a felhasználók érdekében.

A fentieknek megfelelően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) nem felügyeli ezt a területet. Az NFH-hoz –  mint másodfokú szervhez- benyújtott panaszról nincs tudomásunk, a témához kapcsolódó hatósági eljárás nem volt folyamatban az elmúlt időszakban.

Ami fontos, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a kockázatokra és óvatosságra intsük őket.

Fontos tisztában lenni a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos veszélyekkel, ideértve a pénz elvesztésének lehetőségét is. Jelenleg tehát nincs olyan szabályozás, ami a felhasználóknak a veszteségekkel szemben védelmet biztosítana arra az esetre, ha a virtuális fizetőeszközzel kereskedő vagy azt kezelő portál tönkremenne vagy például beszüntetné működését.

Itt azért megjegyeznénk, hogy mi a OneCoin-ról kérdeztünk, nem a BitCoin-ról – a kettő közötti különbségről feljebb írtunk.

GVH:

A Gazdasági Versenyhitala (GVH) jelezte megkeresésünkre, hogy a OneCoinnal kapcsolatban jelenleg nincs folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.

 

A GVH-hoz a korábbi években két panasz érkezett a OneCoin-nal összefüggésben, azonban a panaszokban jelzett magatartások a versenyfelügyeleti eljárás indítását vagy más intézkedés megtételét nem alapozták meg.

Kérdeztük az ORFK-t is, náluk van-e folyamatban nyomozás a OneCoinnal kapcsolatban. Kérdéseinket továbbították a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Onnan cikkünk megjelenése után azt a választ kaptuk, hogy egy bejelentés érkezett a Kecskeméti Rendőrkapitányságra, de mivel az ügyben sem bűncselekmény, sem szabálysértés gyanúja nem merült fel, ezért az eljáró szerv a bejelentés alapján nyomozást nem rendelt el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik