Mi a közös a pénznyomtatásban és a csokiban? Megmondjuk!

A mai modern pénzrendszerben a pénzt persze nem nyomtatják, hanem elektronikus jel formájában „keletkeztetik”, de tény, hogy 2008 óta drámai módon emelkedett a klasszikus közgazdaságtanban M1, M2 rövidítéssel jelölt pénzmennyiség Európában, Japánban vagy éppen az USA-ban. Ennek ellenére a beharangozott infláció sehol nem akar megérkezni.

Vajon a 2008-óta az USA pénzügyi rendszerébe pumpált több ezer milliárd dollár nem ismeri a közgazdaságtan törvényeit? Hogyan lehet, hogy nem okoz inflációt? Ezek szerint az is lehet, hogy minden nap megeszek 10 darab sötétkék Lindt csokit és nem hízok kövérre? (Az infláció eredeti latin jelentése: felfúvódás.) Hiszen mindenki tudja, hogy a pénznyomtatás = infláció, a Lindt csoki mértéktelen fogyasztása = dagadás.

Sajnos (vagy szerencsére) a közgazdaságtan és a gasztroenterológia törvényei továbbra is működnek.

Ha ugyanis minden nap megveszem a bécsi (mert a budapestiben persze nem kapható) Sparban a magam tíz darab sötétkék Lindt csokiját, de azt valamilyen meghatározhatatlan oknál fogva nem falom fel azonnal, azaz nem kerül be a szervezetembe, az semmiféle hízást nem okoz.

Ugyanez történik a jegybankok által teremtett pénzzel: mindaddig, amíg az nem kerül be a gazdaság vérkeringésébe, semmiféle felfúvódást (inflációt) nem okoz.

Oké, de hogy lehet, hogy a megteremtett pénz nem kerül be a gazdaságba: hiszen ha már „kinyomtatták”, akkor ott van, nem?

Sajnos nem. Míg a megvásárolt, de el nem fogyasztott csokik az íróasztalod fiókjában halmozódnak fel, addig a Fed vagy EKB által megteremtett, de a gazdaság által el nem fogyasztott (ki nem hitelezett) pénz a kereskedelmi bankoknál marad, akik pedig szépen visszahelyezik azt jegybanki betétbe. Persze a megvett csoki el nem fogyasztása ugyanúgy perverz dolog, mint negatív kamat mellett óriási jegybanki betétet tartani, de különböző okok miatt jelenleg ez a valóság.

Az elmúlt években drasztikusan megnövelt pénzmennyiség legnagyobb része tehát a jegybankok szándéka ellenére sem hagyta el a monetáris/pénzügyi rendszert, nem jelent meg a reálgazdaságban, így inflációt sem tudott okozni. Áremelkedést csak azon a területen láttunk, ahol a pénz kétségbeesetten, bezárva örvénylett: a pénzügyi piacokon, elsősorban a kötvények piacán. Ott ellenben akkorát, amire még nem volt példa a világgazdaság történetében.

(Írta Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke, az Alapblog.hu szerzője.)