A nyugdíj-előtakarékosságnak sok formája van, ezek közé tartozhat a lakásbefektetés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amelyben a KSH hivatalos és a saját – több mint 150 ezer lakáshirdetés – adatai alapján azt vizsgálta, hogy miként alakultak hosszabb távon a lakásárak, a bérleti díjak, és a nettó keresetek.
Jelentős áremelkedés hosszú távon
A kétezres évek elején induló lakáspiaci fellendülés előtt, 1999-ben a hivatalos KSH-adatok szerint 60 ezer forint körül volt a lakások átlagos négyzetméterára, ami az idei első negyedévre 317 százalékra nőtt. Ez önmagában is komoly áremelkedés, de a valódi értéknövekedéshez az inflációt is figyelembe kell venni: 1999-hez képest az infláció mértéke 212 százalékos volt. Az ezredforduló óta tehát az ingatlanárak megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak, azaz a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek.
Az ingatlanos portál vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban, Balogh László ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a 2009-ben elmélyülő válság kedvezőtlen hatással volt a lakásárakra, de évtizedes távlatokban mégis felértékelődés figyelhető meg az ingatlanpiacon.
A szakember szerint Egyrészt a lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amelyből bármikor kiszállhat: igaz nem egyik napról a másikra, de eladható.
A kiszállás akkor lehet fontos, ha esetleg már a nyugdíj előtt szükség lenne a befektetés értékére pénz formájában – mondta Balogh László.
Bérleti díj, mint többletjövedelem
A lakások hosszú távon felértékelődhetnek, ráadásul a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbe adása állandó jövedelmet is biztosít. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett 60 négyzetméteres kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60 százalékát emésztették fel.
A következő években csökkent ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: akkor átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45 százalékát tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése, és idén már a nettó átlagfizetésnek több mint felét viszi el a lakbér Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a vizsgált méretkategóriában.
Balogh László szerint az utóbbi években látott bérletidíj-növekedés és a nettó keresetek emelkedése alapján Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy olyan becslés, ami az 1999 óta bekövetkezett eseményeket veszi figyelembe. Egy-egy esetleges gazdasági sokk vagy elhúzódó válság könnyen felülírhatja a prognózist. Azonban azoknak a háztartásoknak, akiknek a pénzügyi mozgástere megengedi, egy jó helyen vásárolt lakás felértékelődése és a bérleti díjból adódó többletjövedelem, nyugdíjcélú megtakarításként is szolgálhat – tette hozzá a szakember.
Félmillió háztartás már felkészült
A szakértője azt is kiemelte, hogy a jövőben a piac is adott a lakásbefektetések számára. A KSH legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás – az összes háztartás 12 százaléka – rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ezek a háztartások a következő években további keresletet támaszthatnak a lakáspiacon.
És a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, a használt lakások piacán látható fellendülés, az új építésű lakások iránt kialakult erős kereslet és várható kínálatbővülés, az elhalasztott lakásvásárlások mellett az állami lakástámogatási programok és a nettó reálkeresetek emelkedése is biztos alapot adnak az ingatlanpiac fejlődésének.
(Megjegyzés: Az elemzésben idézett adatok a 2000. szeptemberében megjelent Statisztikai Szemlében szereplő kimutatásokon, a KSH idősoros statisztikáin, valamint az ingatlan.com saját adatain alapulnak.)
