Halálig tartó robot jöhet – az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetésre

A felmérésben megkérdezték azt is, hogy jövedelmük hány százalékából tudnának megélni a ma aktív korú válaszadók, és ehhez képest mire számítanak nyugdíjas éveikre. Az előbbi válaszra rímel ez is: az embereknek kb. a jelenlegi jövedelmük 83 százaléka kellene idős korukra, hogy ugyanúgy éljenek, mint most. Azonban még 77 százalékból is meg tudnának élni. Viszont mindössze 66 százalékra számítanak.

Tehát erősen sejtjük, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég.

Eltűnhetnek békés nyugdíjas évek, ha nem lépünk

Felméréseink bizonyítják: a legtöbben felismerték már, hogy a jövőben kizárólag a nyugdíjuk nem lesz elegendő az időskori anyagi biztonság megteremtéséhez. Azt is látjuk azonban, hogy sokan rossz helyen keresik erre a megoldást. A lakosság 64 százaléka például úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a ma ismert békés nyugdíjas évek eltűnnek, és az emberek jelentős része élete utolsó időszakát is munkával töltheti – hívta fel a figyelmet az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Nagy Csaba.

A pénztárnál hisznek abban, hogy ügyfeleik tudatos és folyamatos megtakarításokkal gondoskodhatnak arról, hogy nyugdíjas korukban azt csinálják, amihez kedvük van. Hiszen ha egy ma 35 éves fiatal nyugdíjas koráig havi 5 000 forintot félretesz, akkor a mai átlagnyugdíj 25 százalékával növelheti időskori bevételeit – fűzte hozzá az igazgató.

Kevesen takarékoskodnak

Az aktív korú lakosság megtakarítási szokásai kapcsán a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere, Ertl András elmondta:

Sajnos a magyar fogyasztók pénzügyi ismereteivel nem igazán lehet dicsekedni, nemzetközi összehasonlításban azonban mégsem kell szégyenkeznünk, jellemzően másutt sem tájékozottabbak az emberek e téren. Abban különbözünk viszont – már akár pár régiós országtól is – hogy kisebb azok aránya, kik félre tesznek: tízből mindössze négy 15 és 69 év közötti magyarnak van akármilyen megtakarítása.

A GfK Financial Intelligence rendszeres mérése alapján jelenleg a harmincas éveikben járó megtakarítók közül is mindössze 38 százalék gondol a nyugdíjas korra. A nyugdíjhoz közeledő ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, majdnem minden negyedik áldoz a gondtalan időskori évek érdekében. Sosem késő elkezdeni, és ha magasabb szinten lenne a pénzügyi ismeretek terén a lakosság, többen felismernék, hogy 5 százalékos hozam mellett egy befektetés 10 év alatt 1,6-szorosára hízik, 30 év alatt viszont 4,3-szorosára. Érdemes tehát időben megtenni az első lépést – tette hozzá a menedzser.

Mi lesz, ha nem takarékoskodunk?

Azzal jó, ha mindenki tisztában van, hogy a jelenlegi becslések szerint (MNB-s prognózis) a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig még finanszírozható, ám a 2020-as években újabb reformokra lesz szükség. Gond a csökkenő születésszám,és az alacsony foglalkoztatottság. Amennyiben a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem emelkedik, akkor csakis a kiadások szűkítése kerülhet szóba, vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése. Erre Nagy Csaba is felhívta a figyelmet, hozzátéve: az állami nyugdíj várhatóan csökkenni fog.

Ertl András pedig hangsúlyozta: a nyugdíjat nem arra találták ki, hogy teljes körű megélhetést biztosítson. Az kellene legyen a normális, hogy az emberek felkészülnek idős korukra – szögezte le.

Nem könnyű 20-30 évre előre gondolkodni

A sajtóbeszélgetésen jelen volt Fábián Tamás pszichológus is, aki érdekes észrevételekkel fűszerezte a témát. Mint mondta, nehezen tudunk 20-30 évre előre gondolkodni, ezért is kellenének a pozitív minták. A nyugdíjpénztárak még csak 22 éve működnek Magyarországon, és egyelőre még nem sokan értek a tagok közül nyugdíjkorba.

A felmérésben meglepő volt, hogy az előző évhez képest 61-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, az állam feladata a nyugdíj biztosítása.

De mit gondolhat a válaszadó? Hogy az állam jóságos? Vagy hogy neki magának úgy sincs semmilyen eszköze, amire támaszkodhatna? Esetleg hogy legfeljebb majd tovább fog dolgozni nyugdíjas kora után is? És arra gondol-e, hogy nem biztos, hogy fog tudni dolgozni? Hogy lehetnek fizikai, szellemi és mentális problémái is? Ezért is kellene, hogy tisztán, torzítások nélkül nézzünk a jövőbe, és hogy legyenek pozitív példák, beépüljön a köztudatba, kvázi csoportnormává váljon az öngondoskodás.

Fábián Tamás kitért arra is, hogy vajon milyen a jó megközelítés a pénzügyi nevelésben, amire egyébként nagy szükség lenne. Szerinte

nem árt az „ijesztgetés”. Feltéve, hogy a pénzügyi önvédelem kialakítására kerül a hangsúly.

Csapdahelyzetben

Mivel olvasóink hozzászólásaikban gyakran szóvá teszik, hogy alacsony a keresetük, és abból nem tudnak félre tenni a nyugdíjra, külön megkérdeztük pénztár ügyvezető igazgatóját, hogyan lehet kitörni ebből a 22-es csapdájából. Ha kevés a jövedelem, és abból nem tesz félre valaki, akkor a nyugdíja is igen szerény lesz. Ha meg félre tesz, akkor még kevesebből kell megélnie. Mit tegyenek pl. a minimálbéresek?

Nagy Csaba erre azt mondta, a minimálbért sok helyen adóoptimalizálásra használják (vagyis a dolgozó valójában valamennyivel többet kap, csak nem hivatalosan). Elismerte, hogy aki tényleg csak minimálbért keres, az nagyon nehéz helyzetben van. Nekik azt javasolta, kis összeggel kezdjenek, és minél hosszabb ideig gyűjtsék a nyugdíjra valót.

Pénztáruknál az alaptagdíj 5 ezer forint (összehasonlításul említette, néhány doboz cigi ára) – ha valaki csak ennyit tesz félre, mondjuk 35 éves korától, akkor ezzel a nyugdíj mellé kap egy olyan kiegészítést, amely segítség lesz neki idős korára. Ha pedig az évek során jobb munkát tud szerezni, akkor emelheti a befizetést, illetve ha szorult helyzetbe kerül, szüneteltetheti is. De a megtakarítása addig is kamatozik.

Aki csak tegyük fel 55 éves korában ébred, hogy takarékoskodni kellene a nyugdíjjal, annak sokszorosát kell félretennie, mint annak, aki ennél jóval hamarabb rászánja magát az öngondoskodásra – tette hozzá.