Az MNB-alapítványok által kényszerűségből nyilvánosságra hozott szerződésekben van pár olyan tétel, amit rögtön kiszúrtunk: ezeknél a szerződő fél magánszemély volt. És minimum 5 millió forintot kaszált azzal, hogy megbízták valamilyen feladat elvégzésével vagy szolgáltatással. Ötmillió forint bevétel egy magánembernek nem kevés pénz, ezért szerettük volna tudni, kik voltak a szerencsés kiválasztottak. Rákérdeztünk, még április 25-én, de falakba ütköztünk. A válaszok így is érdekesek.
Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány – ingatlanbérlés havi nettó fél millió forintért
A szerződést 2014. szeptember 12-én írták alá, és idén szeptember 11-én jár le, vagyis teljes értéke nettó 12 millió forint. Hogy kitől bérlik az ingatlant, azt ismételt kérdésünkre sem árulták el, ahogyan azt sem, hogy miért pont ezt a házat, (vagy lakást) választották. Annyi derült ki, hogy külföldi professzorokat és vendégkutatókat szállásol el az ingatlanban az alapítvány.
Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány – havi 3,15 milliós kiadás
A PADS-nál három magánszeméllyel kötött szerződést találtunk az 5 millió forint felettiek között.
Az egyiket tavaly májusban kötötték, és idén év végén jár le, célja a Doktori Iskola programjának kidolgozása, beleértve a felvételi eljárás és ösztöndíjprogram kidolgozásának felügyeletét. Díjazása havi 1,3 millió forint, azaz összesen 26 millió forint.
A másik illetőt a Pallas Athéné Geopolitikai Program igazgatói feladatainak ellátásával bízták meg (ezek szerint nem munkaviszonyban végzi e tevékenységet), 2015. október 1. és 2018. október 1. között, havi 1,5 millió forintért. A szerződés teljes összege ezek szerint 54 millió forint.
A harmadikat tanácsadásra kötötték, tavaly márciusban, egy évre. Hogy milyen összegben, az nem derült ki, csak az, hogy meghosszabbították a szerződést idén június közepéig, és a díjazást tavaly decembertől felemelték havi 350 ezer forintra (+áfa). Ezt a bejegyzést egyébként már nem látjuk az oldalon.
Érdeklődésünkre, kiket, miért bíztak meg a munkával, és milyen eredménnyel, még nem érkezett válasz.
Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – havi 2,13 millió
Az alapítványtól mindhárom magánszeméllyel kötött szerződés tartalmi elemiről kaptunk felvilágosítást.
Az első bekerült a szerkesztőségünk által készített top 10 legelképesztőbb dolog közé, amit az alapítványok pénzeltek. 2014. december 1-jén kötötték a szerződést, az Európa és Ázsia határát alkotó régióval kapcsolatos átfogó geopolitikai témájú rendszeres elemzések, riportok készítésére, havi bruttó 1 millió forintos díjazással, határozatlan időre. (Az eddigi kifizetés 18 millió forint.)
A megbízott személy ahogy az alapítvány írta, elismert nemzetközi kapcsolatok szakértő. Speciális tudása és elemzési tapasztalata alapján esett rá a választás. Kétféle anyagot készít a PAGEO számára: egyrészt rendszeres sajtófigyelést végez a világ legfontosabb sajtóorgánumaiból. A sajtófigyelések megfelelő hivatkozásokkal, térségekre és eseményekre bontva készülnek, és így a friss háttér biztosításával segítik az alapítvány és a kutatóintézet munkáját. A sajtófigyeléseken kívül a tevékenység másik területe a régió-specifikus hosszabb elemzések. A külsős elemző a Közel-Kelet szakértője, ezért elemzései a közel-keleti régió aktuális geopolitikai folyamataira fókuszálnak: Törökország belpolitikai viszonyaira, a síita-szunnita szembenállásra, orosz-török ellentétekre, stb. Mivel a PAGEO Kutatóintézetében nincs egy külön, Közel-Kelettel foglalkozó kutatási részleg, ezért a külső elemző Közel-Kelettel foglalkozó elemzései kiegészítik a Kutatóintézet tevékenységét – magyarázták.
A másik ötmillió forint feletti megbízási szerződés 2015. április 15.-én köttetett, arra, hogy a téma szakértője az alapítvány céljainak elérését elősegítő, oktatási tevékenységet támogató tanácsokat adjon. Olyan szakértőt kerestek, aki a doktori program kialakításában, az oktatással kapcsolatos szakmai stratégia megalkotásában részt tud venni.
Fotó: MTI
Az illető közreműködött az oktatási tevékenység koncepciójának kidolgozásában, a PHD-program tanrendjének kialakításában, a kiemelt oktatók és nemzetközi szakértők kiválasztásában és meghívásában, a tananyag-fejlesztési projekt kialakításában és menedzselésében. A tanácsadó segédkezett továbbá az akkreditációs eljárásra való felkészülésben is. Mindezt bruttó 750 ezer forintért havonta. Szerződése nem tudni meddig tartott, de már nem él.
A harmadik szerződés tavaly augusztus 25.-én kelt, a megbízott Kína és azon belül a kínai felsőoktatás szakértője, ismeri a régiót, rendelkezik helyismerettel, kapcsolatrendszerekkel, a hírekről és az eseményekről helyi forrásokból tud tájékozódni. A külsős elemző Kínában segíti a felsőoktatási és kutatóintézeti kapcsolatok kiépítését a két ország között. Ehhez megteremti a megfelelő szakmai hátteret is: elemzései részletesen foglalkoznak a kínai felsőoktatási rendszerrel, a nagyobb kínai egyetemek belső szerkezetével és kapcsolatrendszereivel, a kínai egyetemek vállalati partnerségeivel, kínai magánegyetemekkel. Mint írták, megteremti a szükséges szakmai hátteret az oktatási, kutatási kapcsolatok kiépítéséhez, a legjobb gyakorlatok elsajátításához. Eddig a Tsinghua Egyetemmel, a Peking Egyetemmel és a Renmin Egyetemmel épített ki kapcsolatokat. Havi díjazása bruttó 560 ezer forint, szerződése határozatlan idejű. (Az eddigi szerződési érték éppen hogy átlépte az 5 millió forintot.)
Az alapítvány átutalással fizette a megbízott személyeket.
Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány – havi 1,5 millió
Tavaly november szerződtek valakivel, ügyvivői szakértői feladatok ellátására. Az illető feladata különösen a megbízó érdekeinek képviselete a KF-n (Kecskeméti Főiskola? – szerk.) kialakítandó Gazdálkodástudományi Kar, a képzések [szakok, szakirányok, tananyagok stb.] fejlesztésében, részvétel a KF Alkalmazott Tudományok Egyetemévé fejlesztésének elősegítésében. A szakértő ügyvivő feladata ezen kívül, hogy elősegítse a megbízó (=PADMA =MNB-alapítvány) együttműködését az MNB-vel és további hazai, ill. nemzetközi vállalati partnerekkel.
A szerződés értéke havi 1,5 millió forint, és mivel választ nem kaptunk a a PADMA-tól eddig, így nem tudjuk, meddig él.
Azért titok, mert nem közérdekű
A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány válaszában kitért arra is, miért nem nevezik meg a szerződő feleket. Azért, mert a természetes személy neve olyan információ, mely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, annak alapján pedig a magánszemély pályázó személye beazonosítható, és róla a kért többi adattal összekötve következtetés vonható le. Vagyis, mint írták, a természetes személy pályázók neve személyes adatnak minősül, amely az infotörvény alapján nem közérdekű adat. Így ezek kiadásától, mint hangsúlyozták, az alapítvány jogszerűen zárkózik el.
Így hát nem volt értelme tovább várni a meg nem érkezett válaszokra. Hiszen ez alapján soha nem tudhatjuk meg, kik kaphatták (és a jövőben kik kapják) a zsíros szerződéseket.
