Pénzügy

Felemás ítélet született a milliárdos kaszinóperekben

Nem jogerős közbenső ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék a pénznyerő automatás károsultak kontra magyar állam kártérítési perben kedden. Bár a bíróság részben megállapította – az Európai Bíróság ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, az összegszerűséget és a kártérítés időtartamát jelentősen leszűkítette – tudta meg a 24.hu.

Mint arról beszámoltunk, korábban két kaszinótulajdonos cég beperelte az államot, amiért a kormány 2012 októberében három nap alatt betiltotta a pénznyerő iparágat, hogy később helyzetbe hozza Andy Vajnát. A játékgépek törvényi betiltását megelőzően a kormány ötszörösére emelte a játékadót, majd azt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit.

Közhatalom által okozott kár

A Berlington Hungary Kft. és társai szerződésen kívüli kártérítéssel, a Laurus Invest Hungary Kft. és társai pedig közhatalom gyakorlásával okozott kár címén fordultak a bírósághoz 2013-ban. Előbbi esetében 6, utóbbinál 8 milliárd forint kártérítési összeg volt a tét.

A Fővárosi Törvényszék a per kezdetén, előzetes döntéshozatali eljárásban megkereste a luxemburgi Európai Unió Bíróságot, mert az ügy érinti az európai jogot is. Ha ugyanis az uniós jog valamilyen jogot biztosít, akkor a tagállami szabály nem szűkítheti azt, illetve nem lehet korlátozottabb terjedelmű. A felperesek szerint a magyar kormány pontosan ezt tette, amikor több lépcsőben átalakította a szerencsejáték-piacot. Az uniós bíróság elfogadta ezt az érvelést, és elmarasztalta a magyar államot.

Trócsányi ügyvédi irodája képviseli az államot

A kaszinóperekben az államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli, amely 2013 szeptemberétől összesen 241 millió forintos megbízási díjat kap határozatlan időre (pdf, 22.o.). Az iroda egyik tulajdonosa Trócsányi László ügyvéd, aki 2014-ben lett igazságügyi miniszter. A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda 2013 óta 48 millió forint munkadíjat számlázott ki a Berlington ügyben, mely nyilvánvalóan jóval Trócsányi László miniszteri kinevezése előtt kezdődött – tájékoztatta lapunkat korábban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. A vagyonnyilatkozatai szerint Trócsányi kezdetben harmadrészben volt tulajdonosa az ügyvédi irodának, jelenleg már csak 16 százalék a tulajdonosi hányada. Trócsányi 2000 óta három év kivételével szünetelteti a praxisát.

Az EuB azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó túl gyorsan, egyetlen tollvonással alakította át a piacot, azaz nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Egyébiránt visszautalta a pert a magyar bíróságra a kártérítés összegének megállapítása tárgyában. Ennek a pernek volt az újabb állomása a mostani tárgyalás a Törvényszéken.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke korábban azt mondta: az uniós bírósági ítélettel megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felemás ítélet született

Bár a bíróság a mostani ítéletében részben megállapította – az Eub kötelező ítélete nyomán – a magyar állam kártérítési felelősségét, úgy vélte, hogy a játékgépek piaca nem a játékadó-emelés hatására szűkült. Azt is kimondták, hogy a személyi ráfordítás, vagyis az alkalmazottak jövedelemkiesése nem perelhető vissza.

Érdekesség, hogy az elmaradt hasznot csak egyetlen hónapra ítélte meg a bíróság (2012. decemberére), mivel 2013 január 1-től már szerver alapú lett volna az üzemeltetés, és a bíró szerint arra újabb engedély kellett volna (bár, mint a bíró rámutatott, ezt nem is támadta a felperes, holott ez lett volna számára kedvezőbb a kártérítési összeget tekintve).

Továbbá, az adó ötszörösére emelését nem tartotta kárt megalapozó tényezőnek a bíróság, mert a szerencsejáték területén tagállami hatáskör az adó kivetése, mértékének megállapítása, tájékoztatta lapunkat Schreiber István.

Schreiber kiemelte: tudomása szerint ilyen ítélet még nem volt a magyar bíróságokon, amelyben kimondták, hogy a magyar állam visszaélt a közhatalmi jogosítványaival, és ezzel kárt okozott az állampolgároknak.

Mindkét fél fellebbez

A bíró a játéktermek, banki hitelek, bérlemények, ingó-és ingatlan beruházások közül egyedül azt ítélte meg, hogy ha valaki vett egy ingatlant, és átalakította játékteremmé, akkor a beruházás költségeinek okozott kárként való megtérítését megadta. De itt is csak olyan szerződéseket, számlákat fogadott el, amik szorosan, konkrétan vonatkoztak a beruházásra. Az ingatlanok értékvesztését, illetve használhatatlanságát már nem vette figyelembe, mert azt mondta, hogy azok még használhatóak másra is.

Összefoglalva: a bíróság megismételte az EuB ítéletét, miszerint a magyar állam jogalkotási jogkörben elkövetett jogsértést követett el, amellyel kárt okozott az érintetteknek. Ugyanakkor az összegszerűség megállapításakor számos tényezőt kizárt a bizonyítható károkozásból.

Mit hoz a jövő?

A 14 milliárdból tehát most lényegében nem tudni, hogy mennyi lett megítélve, mert a bíróság csak ezen ítélet jogerőre emelkedése után tud dönteni további tárgyalásokon – kommentálta az ítéletet lapunknak Schreiber István.

Úgy tudjuk, a mostani ítélettel egyik fél sem elégedett, mindketten fellebbeznek. Így esélyes, hogy még évekig tart a pereskedés.

Schreiber hozzátette: 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel, közülük kétharmad kitartó, és hajlandó elmenni a végsőkig. Harmaduk viszont elbizonytalanodott, fél, vagy már felszámolás alatt áll a cége, és beletörődött a sorsába.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik