Pénzügy

“Elegem van a megaláztatásokból” – kivéreztette az egyszülős családokat a kormány

Marianna egyedül neveli kisfiát, Áront. Albérletükben jelenleg nincs gáz, a villanyt is bármikor kikapcsolhatják. És bár leadta volna a formanyomtatványokat az őt megillető éves gyermekvédelmi támogatásra, ami Áron ingyenes étkeztetését biztosítaná az iskolában, a hivatal egy épp általuk nem továbbított papír miatt lezárta az ügyet. Így kezdheti elölről az egész procedúrát:

Elegem van a megaláztatásokból. Hogy bizonygatnom kelljen, hogy szükségem van erre.

Nem elég ugyanis, hogy keresete alapján jogosult a támogatásra: még úgynevezett környezettanulmányt is végeznek ennek bizonyítására, ami során felmérik az életkörülményeit. Pedig Marianna és kisfia egy ismerős lakásában húzzák meg magukat, amit többmilliós banki tartozás terhel. Bármelyik nap utcára kerülhetnek.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint az egyszülős családoknál

olyan teher van két vállon (legtöbbször az anyáén), ami négyre lenne méretezve.

A párt a népjóléti bizottságnak javasolta a múlt héten, hogy 18 ezer forintra emeljék az egyedülálló szülőknek járó családi pótlékot a jelenlegi 13 700-ról. Mariannának ez például Áron havi iskolai étkezésének felét jelentené. A kormánypártok részéről a bizottság egy tagja tartózkodott, mindenki más nemmel szavazott a javaslatra.

Az elutasítást azzal indokolták: inkább rászorultsági alapú támogatásokban gondolkodnak, amit Marianna is kap. Ezeknél bizonyos jövedelmi határ alatt jogosult kedvezményekre a család. Ugyanakkor nem nézik a rászorultságot például a nagycsaládosok esetében, nekik alanyi jogon jár a gyermekétkeztetési kedvezmény is.

Pedig a szegénységi kockázat az egyszülős családoknál az átlag kétszerese, és Magyarországon minden ötödik gyermek ilyen családban nő fel.

Családbarát kormány?

A Fidesz-KDNP a családi adókedvezményre is rendszeresen hivatkozik. A kedvezmény mértéke azonban a keresettel arányosan nő, így az eleve jobban keresők kapnak több támogatást. Habár a hivatalos érvelés szerint ezzel igyekeznek minél többeket bevonni a munka világába, ez Marianna szerint egyedülállóként sokszor nem választás kérdése. Számára komoly akadályt jelent a munkavállalásban, hogy nincs, aki Áronra vigyázna:

Kevés az a munkahely, ahol hétfőtől péntekig, 8-16 óráig szól a munkaidő, elviselik, ha az anya otthon van a beteg gyerekével, és még annyi fizetést is adnak, amiből megélne az ember. Ha a gyerek még nem tud egyedül suliba menni, vagy otthon lenni, akkor a munkaidő korlátozott. Volt olyan, hogy vasárnap 12 órát volt benn velem a kisfiam a munkahelyen. Máskor a közelünkben lehetett volna takarítani egy szállodában, de nem vállaltam, mert Áront nem vihettem magammal.

Az egyedülálló szülők így perifériára szorulhatnak a munkaerőpiacon, miközben a családi adókedvezmény révén kevesebb juttatásban részesülnek, mint a dolgozók.

Az LMP a gyermekfelügyelet megoldására szorgalmazta volna, hogy az egyszülős családok előnyt élvezzenek a bölcsődei férőhelyek odaítélésekor, ám a bizottság azzal indokolva vetette el a javaslatot, hogy ez akár látszatválásokhoz is vezethetne. Szél szerint ez már csak azért is abszurd, mert környezettanulmánnyal megállapítható, a házaspárok együtt élnek-e. Azt pedig mégse feltételezzük, hogy szétköltöznének egy bölcsődei hely miatt – teszi hozzá.

További segítséget jelenthetett volna a családközpontok kialakítása: a skandináv minta alapján működő intézmények kínálhattak volna jogi és munkaügyi tanácsadást, de segítettek volna abban is, hogy naponta egy-egy órára valaki felügyeljen a gyerekekre. A kormány részéről azonban nem volt reakció erre a kezdeményezésre sem.

Szél Bernadett Fotó: Berecz Valter
Szél Bernadett
Fotó: Berecz Valter

Ingyen végezzük el, ami az állam dolga

Az LMP másik törvénymódosító javaslata a sérült gyermeküket egyedül nevelő nők ápolási díjának emelése lett volna.

Aki ma otthon van a beteg gyermekével, nagy valószínűséggel nem tud munkát vállalni, és mindössze 29 500 forint havi támogatást kap.

A javasolt 30 százalékos emelés ötlete azonban süket fülekre talált.

Szorgalmazták a méltányossági ápolási díj visszaállítását is, ami az idős, beteg szüleiket otthon gondozóknak járt. Ez tavaly márciusban szűnt meg minden indoklás nélkül. Pedig a családtag ilyen esetben az ápolással az állam feladatát veszi át, tehát járna a kompenzáció.

A párt a korábban 28 ezer forintos összegű díjat hozta volna vissza és emelte volna meg 38 ezerre, ám ezt is leszavazták. Annak ellenére, hogy a szülők havi ápolási költségei messze meghaladják a 38 ezer forintot – hangsúlyozta Szél.

Egy gyerek nem gyerek

– foglalja össze Marianna a kormány álláspontját. Egy szülő és gyermeke úgy látszik, nem család. Pedig a szociálpolitika legfontosabb törekvése a gyermek támogatása kéne, hogy legyen.

Szél szerint a kormány olyan ideát őriz a családokról, amelynek a legtöbb magyar család képtelen megfelelni. Sokan második gyermeket sem vállalnak az anyagi korlátok miatt, miközben a három-négygyermekes családmodellt erőltetnék ránk.

Nem szózatokat kéne hozzánk intézni, hogy szüljünk. A lehetőséget kell megteremteni, és akkor, ha úgy döntünk, szülni is fogunk. Nem igaz, hogy a magyarok ne szeretnének gyerekeket és családot. Nekünk ez igenis fontos érték. Ehhez azonban a kormánynak kell biztosítani a megfelelő feltételeket.

Habár vannak családok, amelyek megfelelnek a Fidesz-KDNP víziójának, nem ők vannak többségben. Az egyszülős felállás a legtöbbször nem választott: válás, netán haláleset következménye, arról nem is beszélve, amikor valamelyik szülő kilép a családmodellből. Mariannát például hathetes terhesen tette utcára kisfiának apja. Szél szerint azon kéne lenni, hogy egy ilyen kényszerhelyzet a lehető legkevesebb lemondással járjon:

Azt szeretnék, ha mi alkalmazkodnánk az ő családképükhöz. Pedig ellenkezőleg: nekik kéne úgy kormányozni, hogy a családok igényeit szolgálják.

Sosem volt igazságos a rendszer

Amióta a Fidesz-KDNP hatalmon van, a gyerekek számához és a szülők foglalkoztatottságához kötik a támogatások mértékét – mondta megkeresésünkre Gazsó Ferenc szociológus. Reális probléma, hogy akik nem rendelkeznek adózó jövedelemmel, nem tudják az egyébként jelentős kedvezményeket érvényesíteni. Az ellenzék felvetése jogos, azonban az is kiszámítható, hogy a kormány a saját koncepciójához ragaszkodik.

Magyarországon nincs, nem is volt olyan rendszer, ami „igazságos”, mondja Gazsó. Inkább azt vizsgálhatjuk, racionális-e egy-egy intézkedés. Nálunk egy szélsőségesen egyenlőtlen rendszer működik, ami az egész társadalmi működést áthatja. Ez nem a jelenlegi kormányzat hibája, ők inkább azért vonhatóak felelősségre, hogy nem reformálták meg a már fennálló rendszert. Azt is látnunk kell azonban, hogy ehhez nagyon szűkös források állnak a rendelkezésükre.

Ezért a teljes probléma orvoslása helyett bizonyos csoportokat részesítenek előnyben: azokat, akik be tudnak jutni a munkaerőpiacra.

Szél Bernadett azonban úgy látja, a Fidesz-KDNP a törvényeket arra a kétmillió emberre szabja, akiket szavazóként próbál megtartani:

Kivéreztettek egy teljes szociális ellátórendszert. Rég nem érték-, hanem érdekközösség, akik a saját védelmük érdekében összezárnak.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik