Nem kaptam meg a számlát sem, ezért nem is jogos a fizetési felszólítás! – írta a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez címzett beadványban.
A Budapesti Békéltető Testülethez beérkező kérelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók nincsenek még mindig teljesen tisztában például a mobilszolgáltatásokkal és egyébként is a hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségeiket illetően.
Sokan nem tudják
Habár a tudatosság valamelyes javuló tendenciát mutat, mégis rendre előfordulnak olyan beadványok, amelyek szerint a fogyasztók azért vitatják a tartozást, mert arról nem kaptak számlát, és a fizetési felszólítással ezért egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a bírói gyakorlat szerint is ilyenkor az ellenszolgáltatás jár a szolgáltatónak, annak a díját meg kell fizetni – és például az adminisztrációs hiba csak arra van kihatással, hogy kérhet-e késedelmi kamatot a cég vagy sem. Ha tehát a fogyasztó nem kapott számlát, akkor jár el helyesen, ha ezt külön jelzi a szolgáltatónak!
Sokan pedig azt sérelmezik, hogy még csak nem is értesítette őket a hírközlési szolgáltató a követelés eladásáról és önmagában emiatt tartják jogtalannak a fizetési felszólításban említett összegeket. Pedig erről nem kell a fogyasztót külön értesíteni és mód van arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, hogy az előfizetőt maga a követeléskezelő hívja fel az eladott tartozás megfizetésére. Pusztán ettől a ténytől tehát még nem lesz a követelése jogtalan.
Emellett több olyan esettel találkozni, amikor a fogyasztó adatvédelemre hivatkozik és azért vitatja a szolgáltató követelését, mert az a személyes adatait hozzájárulás nélkül adta tovább. Ebben az esetben azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény biztosít lehetőséget a szolgáltatónak ahhoz, hogy az adatokat a követelés érvényesítése céljából kezelje és már továbbítsa is.
Nem ritka tévedések
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő követelések egy év alatt elévülnek – erről még mindig kevesen bírnak tudomással. Pedig számos olyan eset van, amikor már épp ilyen, elévült követelést próbálnak a cégek érvényesíteni. Az elévült követelés jogi úton már nem hajtható be, ha viszont a fogyasztó mégis önként befizeti, akkor utólag nem követelheti azt vissza.
Nem ritka az olyan eset sem, amikor a fogyasztó a már meglévő hűségszerződését szeretné áthelyezni például költözés vagy éppen albérletváltás miatt. Ilyenkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az új helyen nem állnak rendelkezésre a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételei és az előfizető nem tudja majd igénybe venni ott a szolgáltatást, miközben a díjat tovább kénytelen fizetni. Ekkor pedig csak súlyos kötbér fejében szabadulhat attól a szolgáltatástól, amelyet nem is tud igénybe venni. A szolgáltató ugyanis az áthelyezési igényt műszaki lehetőség hiányában elutasíthatja az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló rendelet szerint – a szerződés pedig fennmarad. A hűségszerződésekről való döntés tehát ilyen értelemben is felelős döntést igényel, és e kockázattal is tisztában kell lenni a szerződéskötéskor.
Inkább tegyenek feljelentést
Végül ha a fogyasztók úgy vélik, hogy valaki adataikkal visszaélt és a nevükben kötött meg például elektronikusan valamilyen szerződést, minden esetben tegyenek feljelentést! A tapasztalatok szerint a hírközlési szolgáltatók hajlandóak egyezkedni ilyenkor még akár több százezer forintos követelésnél is. Azonban a rendőrségi feljelentés minden esetben szükséges és sokszor az előfizetői panasz azért kerül elutasításra, mert nem indította meg az ügy kivizsgálásához szükséges hivatalos eljárást. Ennek hiányában pedig követelése is megalapozatlan lehet.
A Budapesti Békéltető Testület felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy járjanak el körültekintetően, ha elektronikus hírközlési szolgáltatást vesznek igénybe! Vita esetén pedig vegyék igénybe a békéltető testületi eljárást, mert az ingyen és gyorsan kínál lehetőséget a megegyezésre többek között a fenti esetekben!
