A szakember elmondta, hogy mindkét statisztika esetében a kulcs a módszertan. A munkaügyi statisztikák egy része stabil, ez az alkalmazottakra vonatkozik. Ugyanakkor a többi statisztikát felmérések alapján végzik, különféle háztartások megkérdezésével. A közmunka és a külföldön munkát vállaló magyarok a nem számítanak álláskeresőnek, így módszertani torzítás történik, mikor azt látjuk, hogy jelentősen csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon. Mellár szerint ráadásul a közmunkások nem termelik, hanem felélik a GDP-t – állítja Mellár Tamás, aki jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára. Ha a számokat e két tényezőtől megtisztítva értelmezzük, akkor nagyjából a válság előtti szinteken lennének a mutatók, lényegi foglalkoztatás bővülést nem látunk.
A szegénységi statisztikákat több tényező miatt is nehéz mérni, a korábban mért 3 millió körüli szegényből egyszerre körülbelül 1,8 millió szegény lett. A közgazdász szerint világossá kellene tennie a hivatalnak, hogy milyen kritériumok szerint számolja a szegénységet, és gondoskodni kellett volna arról, hogy összehasonlító adatbázis legyen. Az új módszertannal át lehetne számítani a korábbi évek számait, és csak ekkor kapnánk valós képet. Így azonban a mostani állapot félrevezető lehet és Mellár szerint ez nem fair, nem korrekt eljárás. Mellár nem vitatja el a KSH-tól, hogy más módszertant alkalmazzon, de a hivatalnak kellene gondoskodnia arról, hogy valós összehasonlításokat lehessen alkalmazni.