Újra meglódulhat a lakáshitelezés

Új fejezet nyílik mind a lakáshitelezésben, mind a lakáspiacon az ingatlan.com szakértői szerint. Az érdeklődés adott: egyrészt a lakáshitelek iránti érdeklődés 43 százalékkal nőtt éves összevetésben, másfelől a fővárosban a kereslet felszívja az új lakásokat. A bankok pedig kulcsszerepet kapnak a jövőben, részben azért, mert ők folyósítják majd az állami lakástámogatásokat.

Az állami lakásprogram, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a kormányzati nyilatkozatok alapján a februári módosítás után véglegesnek tekinthető. Az egész rendszer arra épül, hogy ösztönözze a gyerekvállalást, hiszen ehhez mérten alakulnak a támogatások. A feltételrendszer bonyolult, és szigorú büntetést helyez kilátásba az ügyeskedők számára.

Az elemzés szerint, részben a CSOK, részben a gazdasági helyzet miatt új fejezet nyílhat mind a lakáshitelezési piacon, mind a lakóingatlanok piacán: tavaly ugyanis főként készpénzes vevők voltak az ingatlanpiacon, és a bankok viszonylag kevés hitelt helyeztek ki.

Lökésre várva

A lakáshitelek piaca még nem kapott lökést a CSOK bevezetésétől, a bankok többsége pedig lényegében január közepére, február elejére készítette el a CSOK-os megoldásait, azonban most megkezdődhet a felfutás, mert az érdeklődés adott – állítja a csoporthoz tartozó BankRáció.hu hitelszakértője, Gergely Péter.

Oldalukon ugyanis január elejétől február közepéig 300 ezer hitelkalkulációt végeztek el a látogatók, ami az egy évvel korábbinál 43 százalékkal magasabb szám. Ezen belül a CSOK-os hitelkalkulációk aránya 28 százalékos volt az idén – mondta Gergely Péter. A  bankok szerepe kulcskérdés ebben a rendszerben, mert bár a támogatást az állam biztosítja, az érintettek a bankokon keresztül jutnak hozzá. A szabályok adottak, ugyanakkor a bankok gyakorlatában adódhatnak különbségek, például a sajáterő tekintetében – mondta Gergely Péter.

Új alapok, milliós különbségek

A szakember úgy látja, a lakáshitelezésben a CSOK várható hatása mellett azért is lehet új időszámításról beszélni, mert túl vagyunk a forintosításon, a belső kereslet élénkülése a háztartások pénzügyi mozgásterének erősödésére utal. Ráadásul szép kerek számról indulunk, a hivatalos jegybanki adatok szerint a háztartások lakáscélú hiteleinek állománya tavaly decemberben alig több mint 3000 milliárd forintra rúgott.

A jelenlegi szabályozás – Gergely Péter szerint – többek között a háztartások esetleges túlzott eladósodását megakadályozó jövedelemarányos törlesztési mutató fenntartható növekedést eredményezhet a hitelpiacon. Erre szükség is van szerinte, mert ez a piac nem volt túl pörgős. A bankoknak pedig van pénze hitelezésre, ezen belül a lakáshitelezésre.

Egyáltalán nem mindegy

Legalább ennyire, ha nem még ennél is fontosabb, hogy a hitelhez tudatos döntés kell. Nem csak azért, mert például a CSOK nagyon szigorú büntetést helyez kilátásba, ha valaki trükközik, például nem lakik életvitelszerűen a támogatásból megszerzett lakásban. Hanem azért is, mert a lakáshitel egy hosszú távú döntés, és a pénzügyi mozgástérnek megfelelően kell róla dönteni. Szintén nagyon fontos, hogy a bankok konstrukciói között jelentős különbségek lehetnek. 20-25 éves futamidőben akár több millió forintot tehet ki ez a differencia, ezért érdemes összehasonlítani a különböző bankok ajánlatait – fogalmazott Gergely Péter.

Egy 20 évre felvett, átlagosnak mondható 6 millió forintos piaci lakáshitel havi törlesztésében akár havi 10 ezer forintos különbségek lehetnek, ez pedig nominálisan 2,4 millió forintos megtakarítást jelent a teljes futamidő alatt” – emelte ki a szakember. Szerinte fontos mérlegelni a piaci hiteleknél a kamatperiódust is, mert egy hosszabb távra, például 5 évre rögzített kamatnál ez a rizikó mérsékeltebb, mint egy rövidebb, több hónapos kamatperiódus esetében.

Nagyobb fordulatszámra kapcsol a lakáspiac

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakáshitelezés várható felfutása a lakóingatlanok piacára is hatással lehet. Az ingatlanpiac jelentős élénkülésen megy keresztül: a magánszemélyek idén januárban 71 százalékkal több lakást és házat hirdettek meg oldalunkon eladásra mint egy évvel ezelőtt, és a látogatók száma is 39 százalékkal nőtt – fogalmazott a szakértő.

A budapesti új lakások piacáról egyértelmű piacélénkülésre utaló adat érkezett: december vége óta 7 százalékkal csökkent a 60-100 négyzetméteres új lakások kínálata, miközben az átlagáruk 8 százalékkal 40 millió forintra nőtt. A szóban forgó 60-100 négyzetméteres méretkategória azért fontos, mert az új lakások magas árszintje miatt ezek a lakások a legnépszerűbbek. Az irántuk mutatkozó keresletben – Balogh László szerint – szerepet játszhat a vásárláshoz igénybe vehető 10 millió forint összegű vissza nem térítendő állami támogatás is. Hozzátette azt is, hogy a friss adatok a kereslet fokozódását mutatják: az új lakásokat nagyon hamar lehet értékesíteni, az árakat pedig a növekvő kereslet felhajtja.