A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése vizsgálja a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználat megosztottságát, a digitális ügyintézés előnyben részesítését.
Akik nem értik, és hárítják
Az elemzés szerint a hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében. Mindazonáltal háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy fontos számára a digitális pénzügyi csatornákat elérni.
Pénzügyi tudatosság szempontjából a felnőtt lakosság megosztott: a GfK szakértői által képzett csoportokban az egyes szempontok más és más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka ún. haladó megtakarító, míg 24 százalékuk pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.
A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban – ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.
A nemzetközi adatokból látjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő. Viszont a tényleges pénzügyi tudás még nagyon messze van a kívánatostól. Pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor sajnos nem számít, nagyon hasonló ismeretszintet látunk a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ez irányú tudatosság szintjét– állítja Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője, és hozzáteszi: A kutatási adatokból látjuk azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben. A szakember szerint úgy tűnik, hogy a szülők nem tudják továbbadni a tudást, és gyakran nem is beszélnek ilyen kérdésekről a gyerekekkel, akik így otthon sem találkoznak e téma mélyebb összefüggéseivel. Ez pedig sajnos azt vetíti előre, hogy a pénzügyi tudás, műveltség javulása külső behatás, oktatás nélkül nem várható a fiatalabb korosztályokban.
A vizsgálat alapján a bankok és biztosítók számára a tanácsadás minősége akár megkülönböztető jeggyé válhat. A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír lehet a biztosítók számára annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.
A kutatók ugyanakkor a digitális csatornahasználat fejlődésére számítanak az elkövetkező években azzal, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél. „Bár az online csatornák szerepe folyamatosan nő pénzügyi téren, komolyabb döntéseket a lakosság nem mer pusztán a számítógép előtt meghozni. A szakértői tanácsadásra továbbra is nagy igény mutatkozik, ami egyben lehetőséget is jelent a pénzügyi szektor számára az ügyfelek ismereteinek bővítése és a megfelelő termékek felajánlásának vonatkozásában” – jelzi Schauermann Péter.
