Az otthonteremtési program részleteiről tartott szerda délutáni sajtótájékoztatón Hornung Ágnes kérdésre válaszolva elmondta: a CSOK igénybevételének feltételei között várhatóan csak a társadalombiztosítási jogviszony, a munkaviszony igazolása marad fenn. Így is lett, a változtatásokra a szerda esti kormányülésen rá is bólintottak. Az összes többi korlátot pedig hatályon kívül helyezték. Többek között a kamattámogatott hitelnél is eltörölték a 30 millió forintos értékhatárt új lakások vásárlásánál, illetve építésénél.
A kormány nem változtatott viszont a CSOK azon kritériumain, amelyek a támogatások, kedvezmények visszafizetéséhez kapcsolódnak – a pénzügyekért felelős államtitkára ezt már a kormányülés után mondta szerdán az M1 aktuális csatornán.
Hornung Ágnes szerint a kritériumrendszer biztosítja, hogy a támogatásokat, kamattámogatott hiteleket megfelelően visszafizessék. A bankok az igénylők feltételrendszerét megvizsgálják, ez biztosítja, hogy ne alakuljon ki a korábbi devizahitel-lufihoz hasonló esemény. Az államtitkár beszélt arról is, a feltételrendszert úgy alakították ki, hogy a visszaélések számát a minimálisra csökkentsék.
Áfa és beruházások
Arra a kérdésre, mit tud tenni a kormány azért, hogy az 5 százalékos áfa hatása valóban a magánszemélyeknél csapódjon le, ne az ingatlanberuházóknál, kifejtette: az új szabályok hatálybalépésével a keresleti oldal nagyon megugrott, az új lakásoknál egy úgymond spekulatív ár rajzolódik ki az elején. Arra számítanak azonban, amennyiben a kínálati oldal igazodik a kereslethez, elkezdődnek a lakásépítések, a spekulatív árgörbe kiegyenlítődik, tehát hosszú távon érezhető lesz az áfacsökkentés hatása az új lakások értékesítésénél.
Hornung Ágnes hangsúlyozta: a program nyomán várhatóan új beruházások jönnek létre, amelyek növelik az adóbevételeket. Kiemelte azt is, hogy a 2015. évi adóbevételek jelentősen meghaladták a tervezettet, ezért az idei költségvetésben tágabb a mozgástér. A büdzsé előirányzatot is tartalmaz erre a célra, amely igény szerint módosítható a tartalékokból, valamint átcsoportosítások révén – jegyezte meg.
Hornung Ágnes hangsúlyozta: a lakásépítés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével a kormány támogatja a családok otthonteremtését, és lendületet kíván adni a lakásépítéseknek. Az új építésű lakások kínálati piaca 2004 óta nagyságrendileg 80 százalékkal esett vissza, egyebek mellett a korábbi otthonteremtési kedvezmények kivezetése miatt – emlékeztetett. Jelenleg évente mintegy nyolcezer lakást építenek, a kormány az új programmal szeretné megduplázni ezt a számot – húzta alá az államtitkár.
Áfakulcs, adó-visszatérítés, új lakás
Felidézte: új lakásnak az áfatörvény szerinti új lakás minősül, azaz olyan lakások, amelyek használatba vétele még nem történt meg, vagy már megtörtént, azonban nem telt el két év az értékesítés és a használatba vétel között. A rendelkezés 2019. december 31-ig alkalmazható – tette hozzá.
Hornung Ágnes kiemelte: az otthonteremtési program másik fontos pillérével, az adóvisszatérítési támogatással a kormány a saját célra építkező természetes személyeknek kíván az új lakást vásárlókéhoz hasonló kedvezményeket és feltételeket biztosítani – mondta. Ebben az esetben az építtető vagy építő magánszemély saját maga szerzi be az építőanyagot, illetve maga bízza meg az építési vállalkozókat.
Az áfakulcs csökkentéséhez hasonlóan itt is érvényesül az a szabály, hogy a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház építtetője vagy építője igényelheti a támogatást – fejtette ki. A támogatás értéke a számlák áfatartalma, maximum ötmillió forintig – mondta, hozzátéve, hogy ez a támogatás is 2019. december 31-ig vehető igénybe.
Az államtitkár elmondta: adó-visszatérítést a családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK) hasonlóan a pénzintézeteknél lehet igényelni, a tömeges befogadás és a támogatások kifizetése várhatóan februártól indul be a bankoknál. Az államtitkár kitért az adó-visszatérítés igénylésének menetére is. Ennek során elmondása szerint az igénylőnek egy költségvetést kell bemutatni az építkezésről, amelyet a hitelintézet ellenőriz, majd elfogad. Az igénylés akkor teljesíthető, ha a költségek legalább 70 százalékáról mutat be számlát az építtető vagy építő magánszemély. A számlákon az építési telekvásárlás, építőanyag-beszerzés, valamint építőipari szolgáltatás költségei szerepelhetnek – ismertette.
Fontos szabály, hogy a támogatási kérelem csak az ingatlan használatba vételét megelőzően nyújtható be – emelte ki.
Amennyiben a magánszemély építtető fővállalkozótól rendeli meg a ház vagy lakás építését, akkor az 5 százalékos adókulcsot alkalmazhatja, az adóvisszatérítési támogatás ebben az esetben nem igényelhető – ismertette.
Áfaelszámolási kérdések
Elmondása szerint problémát okozott a tárcához érkezett visszajelzések alapján az, hogyan kell elszámolni az áfát azon lakások esetében, amelyeknek tavaly indult az építése, de idén vették használatba. Az államtitkár szerint új lakás vásárlása esetén, amennyiben a felek előzetesen megállapodtak a vételárban, de nem rögzítették, hogy bruttó vagy nettó, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ár az adót is magába foglalja.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ármegállapítás még az áfakulcs csökkentése előtt történt, de a teljesítés dátuma már 2016. január elseje utáni. Ebben az esetben a fizetendő összeg a két fél közötti megállapodás eredménye, ami polgári jogi jogviszony alá tartozik, szükség esetén bírósághoz is fordulhatnak – fejtette ki.
Megjegyezte: a jogszabály-módosítással azt szerették volna elérni, hogy az áfacsökkentésből adódó nyereség a magánszemélyeknél csapódjon le. Reményeik szerint a korábban bruttó összegben megállapított szerződések esetén a felek az árat a csökkentett áfatartalom szerint határozzák meg – fűzte hozzá.
