Az idei év a botrányok és a meglepetések éve volt a piacokon. Érdemes hát megnézni, mire számíthatunk 2016-ban. A K&H Alapkezelő összegyűjtötte azokat az eseményeket, amelyeknek ugyan kis esélyük van, hogy bekövetkezzenek, teljesen azonban mégsem lehet kizárni, ezért befektetőként érdemes számításba venni.
De mit tehetünk, hogy felkészüljünk a váratlanra? A megtakarításoknál egyértelműen egy jól összeállított portfólióval csökkenthetőek a kockázatok, emellett a jövő évre kifejezetten azt javasoljuk, hogy kerüljük a túlzott egyedi kockázatokat.
1. Az EUR/USD árfolyam paritás alá csökken
Az idei év egyik kedvenc devizapárja az EUR/USD volt, mivel az elmúlt másfél év alatt közel 25 százalékkal gyengült az euró az amerikai dollárhoz képest. A két nagy jegybank ellentétes irányú monetáris politikájának hatása igaz már lecsengett, és a piac beárazta azt, ennek ellenére elképzelhető, hogy tovább folytatódik a dollár erősödő trendje, és az EUR/USD árfolyama tartósan paritás alá süllyed, azaz a dollár erősebb lesz az eurónál.
2. Negatívan teljesítő részvény- és kötvénypiac
Az elmúlt években jellemzően egyszerre emelkedett a részvény- és a kötvénypiac, amiért elsősorban a világ vezető jegybankjai által biztosított többletlikviditás piactorzító hatása volt felelős. Ha a jegybankok szerepvállalásában fordulat következik be, tehát az eszközvásárlási programok szűkítésére kerül sor, az könnyen visszafele fordíthatja az eddigi folyamatot, és globális szintű esést okozhat mindkét eszközosztály esetében.
3. Kína belebukik a gazdasági kísérletbe
Kína már néhány éve azon próbálkozik, hogy a korábbi beruházás-vezérelt növekedésről átálljon egy belső fogyasztáson alapuló gazdasági struktúrára, ami lassabb, de kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési pályát tesz lehetővé. A megvalósítás azonban egyelőre nem meggyőző, mivel folyamatos jegybanki stimulusokkal és óvatos reformlépésekkel igazítgatják a növekedési pályát. Könnyen előfordulhat ezért, hogy a gazdasági reformnak kisiklás lesz a vége, és a megcélzott 6-7 százalékos növekedés helyett Kína „földbe áll”, ami esetükben 1-2 százalékos növekedés jelent.
4. Kamatot emel az MNB
Az MNB több évre “beígért” alacsony kamatszintjét meghiúsíthatja, ha a Fed kamatemelés kiszívja a likviditást a feltörekvő piacokról. Habár a magyar gazdaság külső pénzügyi sérülékenysége az elmúlt években sokat mérséklődött, még mindig nagy adósságállomány van külföldi hitelezőknél. Ha ők hátat fordítanak, a forint gyengülése lehet annyira szélsőséges, hogy még az árfolyamra kevésbé érzékeny MNB is a kamatemeléshez nyúlhat.
5. “Ingyen” lehet nyersanyagokba fektetni
A nyersanyagok több éves vesszőfutása miatt hozzá kellett szoknunk az éves két számjegyű áreséshez. Elkezdődött azonban a kitermelők alkalmazkodása az új helyzethez (bányabezárások, kitermelés csökkentése), így a többletkínálat lassú apadásával hamarosan az árak is stabilizálódhatnak. Nem zárható azonban ki, hogy még 2016-ban is 10-20 százalékos eséssel zárják majd az évet a nyersanyagindexek, igaz, ehhez nyersanyag szempontból minden negatívumnak egyszerre kellene bekövetkeznie: két számjegyű dollárerősödés, globális szintű gazdasági lassulás és a visszatérő iráni kínálat.
6. Az El Niño és az alacsony olajár újabb arab tavaszhoz is vezet
A decemberben induló El Niño jelenség az előrejelzések szerint minden idők egyik legkeményebb zavarát hozhatja Földünk időjárásában, ami az élelmiszerek világpiaci árát jelentősen megemelheti. Az olajkitermelő országokban az alacsony olajárak miatt megroppant költségvetésből várhatóan nem tudják az élelmiszerek drágulását kompenzálni, ez pedig fokozhatja a most is fennálló feszültségeket, és újra társadalmi elégedetlenség söpörhet végig a régióban.
7. Japán hitelminősítése bóvliba kerül
Japán évtizedek óta küzd a gazdaság és az infláció fellendítéséért, komolyabb eredmények nélkül. A szigetország hitelminősítése eközben az elsőrendű AAA szintről fokozatosan csökken, jelenleg a Standard&Poor’s-nál már négy szinttel van ez alatt a besorolás alatt – igaz, még mindig öt szinttel a magyar államadósság-besorolás felett. Mindez arra utal, hogy a GDP 230 százalékáig eladósodott ország egyre kevésbé számít jó adósnak. Ezt a helyzetet súlyosbíthatja Kína, a legnagyobb exportpartner, lassulása, ezért egy esetleges kínai bukás Japánban is lavinát indíthat el.
