2015. január–szeptemberben 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szeptemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék – derült ki a KSH jelentéséből.
Idén január–szeptemberben:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 000 forint volt.
- A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (491 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 900 forint). (Tegyük hozzá, náluk is kevesebbet kerestek a közfoglalkoztatottak, bruttó 79 900 forintot havonta átlagban.)
- A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 188 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, melynek összege átlagosan 9700, illetve 9300 forint volt.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 200 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 000 forintra becsülhető.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 600 forint volt.
Az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakához képest:
- A kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,9 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,0, ezen belül a vállalkozásoknál 3,7, a költségvetési munkáltatóknál 4,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,3 százalékkal nőttek a keresetek.
- A fogyasztói árak 0,3 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset így 4,2 százalékkal emelkedett.
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kisebb ütemben emelkedtek, mint a keresetek.
- A munkajövedelem 3,8 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt.
