Matolcsy György szerdán a parlamentben az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentései és beszámolói, illetve az ezekhez kötődő határozati javaslatok vitájában azt mondta, 2013 márciusától az új vezetés irányításával az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára.
Az elődöt nem kímélte
A 2013 előtti szakaszt úgy írta le, hogy az MNB akkori vezetése a jegybanktörvényben rögzített egyetlen mandátumának sem tett eleget: nem volt ár- és pénzügyi stabilitás, és a bank nem támogatta a kormány gazdaságpolitikáját. Sőt abban az évben mintegy 40 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a magyar jegybank – idézte fel Matolcsy György.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ra jelentős, 203 milliárd forintos veszteséget jelzett az MNB, abban az évben, amikor Magyarország túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülése volt a tét.
Ha megvalósul a jegybanki vezetés előrejelzése, akkor Magyarország nem kerülhetett volna ki abban az évben az eljárás alól, mert nem lett volna három egymást követő évben 3 százalék alatt az államháztartási hiány – magyarázta.
Jelentős jegybanki fordulatnak tartja saját munkásságát
Matolcsy György közölte, az új vezetés 2013 márciusában megvizsgálta a tervezett veszteséget, és jelezte az Európai Bizottságnak, hogy nem lesz veszteséges az MNB. Úgy folytatta, egy aktív és intenzív jegybanki politikával elérték, hogy az MNB 2013-ban 23,6 milliárd forintos pozitív eredménnyel zárt.
Értékelése szerint ez a jelentős jegybanki fordulat hozzájárult ahhoz, hogy a sikeres, 2010-12 közötti kormányzati pénzügyi konszolidáció végén pontot tehessenek a túlzottdeficit-eljárás végére. Ezzel zárult le Magyarországon a pénzügyi konszolidáció – összegzett.
Az MNB vezetője beszélt a monetáris fordulatot jelző programokról, az alapkamat csökkentésének két ciklusáról. Utóbbiról azt mondta, hogy annak révén a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamat révén, ez az összeg 2019-re eléri az 500-600 milliárd forintos éves megtakarítást.
A piaci hitelezés fellendülését még várják
Matolcsy György szerint a növekedési hitelprogrammal várhatóan 2300-2400 milliárd forint érkezik a mikro-, kis- és középvállalati szektorhoz, a programmal több vállalkozás jut forráshoz, mint a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésből.
Elmondta, az önfinanszírozási programmal elérték, hogy az állampapírok felé mozduljon a banki finanszírozás, és úgy gondolják, hogy most a piaci hitelezés is fellendülhet.
Matolcsy György azt mondta, 2013 márciusától teljesíti az MNB a 2000-es évek elején bevezetett középtávú inflációs célkövető rendszerét. Mint mondta, a jegybank egyetlen horgonya a középtávú inflációs cél, ami 3 százalékos szintet jelent.
A pénzügyi felügyelet integrálásáról közölte, hogy 10-15 hónap alatt voltak képesek megtisztítani a pénzpiacot egyes brókercégek 15 éves csalárd működésétől.
Közösségi vagyonépítés jeligére
Az elnök közlése szerint visszatért a jegybank ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében. A jegybanknál keletkező pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, ez egy sajátos jegybanki pénz, ezért ebből az új alapokmány és az új társadalmi felelősségvállalási program keretében közösségi vagyont építenek – fejtette ki.
Matolcsy György azt mondta, minden programot a kormány támogatásával és a vele való egyeztetéssel hajtanak végre. Valamennyi közjót szolgáló programjuk egyetlen célja – folytatta – a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, megújulása. Ezek közé sorolta az egyetemmé váló kecskeméti főiskolával, a Corvinus és a pécsi egyetemmel indított programokat.
Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank újból a nemzet bankja lett.
A kormány és a jegybank stratégiai együttműködésének példájaként hozta fel, hogy a kormány kérésére kidolgoztak egy programot 2016-ra, amelynek révén a bruttó hazai termék 0,5-1 százalékkal bővülhet.
